Az európaiak többsége elégedetlen az Európai Unió koronavírus elleni fellépésével, azonban jelentős azok száma, akik bíznak abban, hogy az EU a jövőben megfelelő döntéseket hoz a világjárvány megfékezésére – derült ki az Európai Bizottság ma közzétett felméréséből.
A felmérés szerint az európaiak 49 százaléka elégedetlen, 43 százalékuk pedig elégedett a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott uniós intézkedésekkel, 59 százalékuk azonban azt reméli, hogy az EU megfelelő döntéseket fog hozni a világjárványra adott válaszul. Az elégedettek aránya két százalékkal csökkent, az elégedetlenek aránya pedig öt százalékkal növekedett a legutóbbi, tavaly nyáron végzett felmérés óta.
Tíz európaiból több mint hat gondolja úgy, hogy országának gazdasága 2023-ban vagy később fog kilábalni a világjárvány okozta helyzetből. Kevesebb mint egynegyedük szerint a fellendülés 2022-ben következik be, és csak öt százalékuk vélekedik úgy, hogy már idén megtörténik. Tízből egy attól tart, hogy országának gazdasága soha nem lábal ki teljesen a világjárványból.
Az európaiak többsége, 55 százaléka véli úgy, hogy a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alap hatékony eszköz a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére. Tízből közel négy úgy gondolja, hogy ez nem hatékony eszköz a károk enyhítésére.
A koronavírus elleni oltási kampánnyal összefüggésben az európaiak 45 százaléka válaszolta azt, hogy a lehető leghamarabb szeretne védőoltást kapni. Mintegy húsz százalékuk még 2021-ben meg szeretné kapni a védőoltást, 21 százalékuk megfelelőbbnek tartaná, ha később kapna oltást. Az európaiak mindössze 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne védőoltást kapni, két százalékuk pedig még nem döntött erről.
Az EU-ról alkotott kép (46 százalék) 2009 ősze óta most a legpozitívabb. Semlegesen kevesebben viszonyulnak az EU-hoz (38 százalék), míg 15 százalékuk vélekedik negatívan az unióról.
Tízből közel négy uniós válaszadó (38 százalék) az egészségügyet tartja az EU előtt álló legfontosabb kihívásnak, ami 2020 nyara óta 16 százalékos növekedést jelent. A következő kihívást a gazdasági helyzet (35 százalék) és a tagállamok államháztartásának állapotával kapcsolatos aggályok (21 százalék) jelentik. A környezetvédelem és éghajlatváltozás jelenleg a negyedik helyen áll (20 százalék), míg a bevándorlás, amely miatt aggódók aránya 5 százalékpontos csökkenést követően 18 százalék, 2014 ősze óta első alkalommal nem tartozik a három legfőbb aggályt jelentő téma közé.
A munkanélküliség 15 százalékkal a hatodik helyen áll az EU előtt álló főbb kihívások sorában – közölték.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
