Nyolc év után ismét napirendre tűzte az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó két petíciót. Az ülésen az RMDSZ képviseletében Vincze Loránt és a fideszes Kósa Ádám szólaltak fel a felvidéki magyarság érdekében, az őket immár hetven éve sújtó Beneš-dekrétumok jogsértései ellen. A Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen benyújtott civil kezdeményezésekről az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága kedden, január 26-án tartott meghallgatást.
A kezdeményezések célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon „a jelenleg is érvényes, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó dekrétumokkal, továbbá gyakoroljon nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében”.
A szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és Juhász Imre európai jogi szakjogász 2012-ben nyújtott be civil kezdeményezést az EP petíciós bizottságának. A másik, 2014-es beadvány benyújtói, Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának főtitkára az emberi jogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok kapcsán.
A keddi meghallgatáson Hahn-Seidl Alida hangsúlyozta, „a nyíltan diszkriminatív Beneš-dekrétumok formailag és tartalmilag is hasonlóságot mutatnak a második világháború idején a zsidósággal szemben alkalmazott törvényekkel”.
Kijelentette: az alapvető jogsértést az okozza a dekrétumok tekintetében, hogy a szlovák nemzeti tanács 2007 szeptemberében határozatot fogadott el, amellyel a dekrétumok összességét megkérdőjelezhetetlennek és megváltozhatatlannak nyilvánította.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a dekrétumokra hivatkozva folytatott közigazgatási és bírósági eljárások során súlyosan diszkriminatív, etnikai és nemzeti hovatartozás alapján az érintettek alapvető jogait sértő döntések születnek még ma is Szlovákiában.
A petícióban arra mutatnak rá, hogy az európai uniós tagország Szlovákia olyan jogsértő szabályozást tart jogrendjében, amely szembe megy az uniós joggal és a közös európai értékrenddel.
Juhász Imre a felszólalásában hangsúlyozta: a dekrétumok komoly jogsértést jelentenek. Emlékeztetett arra, hogy a diszkrimináció bármely formája tiltott az Európai Unióban. A petíció által elindult vita arról szól, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív büntetés elfogadható-e a 21. századi Európai Unióban – tette hozzá.
Kósa Ádám hangsúlyozta: „Nem állja meg a helyét az az érv, hogy a dekrétumok csak történelmi dokumentumok. A Bosits kontra Szlovákia ügy kapcsán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2020 májusában a magyar fél javára döntött és megállapította, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás zajlik Szlovákiában”.
Ezért a képviselők az Európai Bizottság határozott kiállását kérik a Beneš-dekrétumok jogfosztásai ellen és felszólítják az Európai Parlamentet, küldjön mielőbb tényfeltáró bizottságot Szlovákiába.
Vincze Loránt hozzászólásában cáfolta az Európai Bizottság álláspontját, miszerint a dekrétumok történelmi dokumentumok.
„Csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy ma is él még egyes dekrétumok joghatása.
de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Véleményét bővebben ITT és ITT olvashatják.
A Beneš-dekrétumok olyan, a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyeket Edvard Beneš egykori köztársasági elnök hozott a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette és ez alapján fosztotta meg a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
