Az Európai Bíróság két, devizahitelezéssel kapcsolatos magyar ügyben is megtagadta a magyar bíróság (a Budai Központi Kerületi Bíróság) kérdéseinek megválaszolását azzal az indokkal, hogy
a nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeiben nem fejtette ki a szükséges mértékben az érintett ügyek ténybeli és jogi hátterét, valamint a kérelmeiben elmulasztotta feltüntetni az általa az Európai Bíróságnak feltett kérdések megválaszolásának szükségességét.
A kérdéses ügyekben egyébként – sok más mellett – a devizahitezéssel kapcsolatos olyan kérdések merültek fel, hogy a bankok a fogyasztókat világosan és érthetően tájékoztatták-e a devizahitel-szerződésekből a hitelfelvevőkre háruló pénzügyi kötelezettségekről, ami annak eldöntéséhez szükséges, hogy-e szerződések a fogyasztó terheinek nem megfelelő meghatározása miatt az uniós fogyasztóvédelmi szabályok értelmében érvénytelenek-e – derült ki az Európai Bíróság közleményéből.
A magyar bíróság arra is kíváncsi volt, hogy az érvénytelenség esetleges megállapítása esetén a fogyasztó és a bankok közötti elszámoláskor (hiszen a bankok pénzét a fogyasztók ténylegesen használták, amiért díjazás jár) az alacsonyabb mértékű devizakamatokkal vagy az azokat akár jelentősen meghaladó forintkamatokkal kell-e számolni.
Az Európai Unió Bíróságának épülete Luxembourgban
Forrás: AFP
A devizahiteles ügyek mellett érdekesek még azok az eljárások, melyekben a magyarországi, túlzsúfoltnak tartott börtönökre tekintettel az európai elfogatóparancs kiadásáról kellett döntenie az Európai Bíróságnak. Az ilyen típusú ügyek előzménye a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának 2015-ben meghozott ítélete, amelyben kimondta, hogy
Magyarország a börtöneit jellemző túlzsúfoltság miatt megsértette a fogvatartottak alapvető jogait.
Az egyik ilyen ügyben, a brémai bíróság által kezdeményezett Aranyosi-ügyben az Európai Bíróság úgy határozott, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását el kell halasztani, ha az érintett személy az elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban való fogvatartásának körülményei folytán embertelen vagy megalázó bánásmódnak van kitéve. Sőt, amennyiben e veszély fennállása az elfogatóparancsot kibocsátó tagállam hatóságaitól kapott pótlólagos információk alapján sem zárható ki ésszerű időn belül, úgy az elfogatóparancs végrehajtása véglegesen megtagadható. Ezt a döntést mindkét országban úgy értelmezték, hogy a magyar hatóságoknak biztosítékokat kell nyújtaniuk a német bíróság részére a kétrendbeli betöréses lopás miatt körözött férfi fogvatartásának várható körülményeiről.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
