A pünkösd ünnepe utáni tizedik napra, Szentháromság vasárnapját követő csütörtökre esik az Úrnapja néven ismert ünnep. Ezen a napon a katolikus egyház Krisztus Szent Testét és Vérét ünnepli. Az idei évben ez az ünnep június 4-re esik, ám a hagyományos úrnapi körmenetet a hétvégi vasárnapon tartják meg.
Az ünnep latin neve Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini. Hiánypótló ünnepként tartják számon, és eredete a XIII. századra datálódik. Parancsolt ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette Lüttichi Szent Julianna (†1258) hatására, aki egy látomásában a teliholdat látta, melyből egy darabka hiányzott. Julianna úgy értelmezte látomását, hogy a Hold az egyházi évet jelképezi, amelyből valami hiányzik: az Oltáriszentség ünnepe.
Az ünneppé nyilvánítás közvetlen előzménye a híres, Raffaello által is megfestett bolsenai csoda volt. A pápa éppen Orvietóban időzött, amikor hírül vitték néki, hogy a közeli Bolsenában az ostya a pap kezében úrfelmutatáskor vérezni kezdett.
Szent István ezeréves keresztény országában – határokon innen és túl – azóta is megünneplik és számos hagyomány kapcsolódik hozzá. A szegedi eredetű Lányi-kódexben „szentvérnap” néven kap említést.
Az Oltáriszentséget kiviszik az utcára (Fotó: Berényi Kornélia)
Az ünnephez az évszázadok folyamán kapcsolódott a körmenet is, amikor az Eucharisztiát kiviszik a templomból és áldást osztva hordozzák körbe. Kezdetben kehelyben, illetve áldoztatókehelyben vitték az Oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek különleges díszítésekkel.
A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amikor az Oltáriszentséget rendszerint a miséző pap vagy püspök vitte díszes baldachin alatt, és az utcák díszítése is az ünnepléshez tartozott. Ennek rendjét a ma is érvényben lévő Rituale, a liturgikus szertartáskönyv tartalmazza.
Magyarországon ugyancsak régi hagyománya van az úrnapi körmenetnek. Az első adatok magyarországi megünnepléséről 1292-ből és 1299-ből származnak. A történelemben említést kap a budavári úrnapi esemény, melyen részt vett Luxemburgi Zsigmond, II. (Jagelló) Ulászló és fia, II. Lajos király. Később a köztudottan hívő katolikus Habsburg-uralkodók számára is fontossá vált az ünnep.
Raffaello Sanzio: A bolsenai mise (Fotó: Wikipédia)
A hagyomány ma is élő, amikor Úrnapjára a templomokhoz közel négy oltárt állítanak, melyek a négy égtájat jelképezik, ahol az Oltáriszentség alapításáról szóló egy-egy szentírási rész hangzik el, majd a miséző pap szentségi áldást ad. A körmenet útját szebbnél szebb virágszőnyegek díszítik, és a körmenetben vonuló lányok és gyermekek rózsaszirmokkal borítják az Oltáriszentség útját.
A négy világtáj felé adott áldás mára szimbolikus jellegűvé vált, régebben gyakorlati rendeltetése is volt: az embernek, a földnek, a zsendülő természetnek a megáldását jelentette. A Magyar Királyságban általános szokás volt, hogy az Oltáriszentséggel körüljárták a falut, a földeket, hogy az Úr megoltalmazza a tavaszi vetést, távol tartsa a természeti csapásokat, s hogy bőséges termés járjon a nyomában.
A magyar keresztény kultúrában és néphagyományban számos szokás fűződik ma is Úrnapjához. A sátrak lombokból és virágokból készülnek, és bennük alakítják ki és díszítik az oltárt.
Úrnapi körmenet 1937-ben Szőgyénben (Fotó: Laczkó Gábor)
Székelyföldön, az oltárok mellé jegenyeágakat, nyírfaágakat állítanak. Gyimesbükkön, ahol Úrnapján van a templombúcsú, a körmenet a „Kontumáciáig”, az ezeréves határon lévő kápolnához vonul, virágkoszorúval díszített színes zászlókkal, fehérbe öltözött gyermekek, népviseletes leányok és legények kíséretében.
Az Oltáriszentség elé szórt és megáldott úrnapi ág és virágszirom, valamint az úrnapi templomban széthintett fű és virág egyike a magyar katolikus nép legtiszteltebb, legtöbbre tartott szentelményeinek. Legtöbb helyen ma is az ünnep nyolcadáig, Jézus Szíve napjáig megőrzik a virágsátrakat.
Szentségi áldás az úrnapi körmeneten (Fotó: Berényi Kornélia)
Ez a szokás tájegységenként némi eltéréssel, de ma is élő hagyomány a Kárpát-haza különböző részein, így a Felvidéken is.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
