Az Európai Unió történelmi felelőssége, hogy lendületet adjon a nyugat-balkáni bővítésnek, ennek elmaradása súlyosan sértené a közösség és benne Magyarország biztonsági érdekeit – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután boszniai kollégáját fogadta szerdán Budapesten.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja Bisera Turkovic bosznia-hercegovinai külügyminisztert a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. július 27-én. MTI/Máthé Zoltán
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bisera Turkoviccsal közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború tükrében Magyarország semmiképp nem szeretné, ha déli irányból is hasonló típusú biztonsági kihívásokkal kellene szembenéznie a következő években.
„Az Európai Unión most valóban történelmi felelősség van, ami abból áll, hogy végre kapjon lendületet a bővítés a Nyugat-Balkán irányában. Ha ez a bővítés elmarad, ha folytatódik a késlekedés, akkor az Európai Unió és benne Magyarország biztonsági érdekei súlyosan sérülnének” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy bár a tagjelölti státusz megadása üdvözlendő Moldovának és Ukrajnának, az EU „rendkívül súlyos hibát” vétett, amikor „kettős mércét alkalmazva” nem így járt el Bosznia-Hercegovina és Georgia vonatkozásában is.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy Bosznia-Hercegovinában kevés ügy körül alakul ki igazi egység, de az európai uniós integráció például ilyen, a tagjelöltség megadása így meg tudta volna erősíteni a pártok együttműködését és ezzel együtt az ország stabilitását.
Emlékeztetett rá, hogy a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának tagjai közös levélben kérték a helyzet gyors orvoslását, pontosabban azt, hogy az Európai Tanács októberben tűzze napirendre a kérdést, legkésőbb pedig a decemberi csúcstalálkozón szülessen is meg a döntés erről.
Majd hozzátette: fontos a tiszteleten alapuló párbeszéd a nyugat-balkáni vezetőkkel, a fenyegetőzést és a szankciókat a magyar kormány nem tartja követendő útnak.
A miniszter leszögezte, hogy Magyarország nem pusztán szavakban, hanem tettekben is Bosznia-Hercegovina mellett áll. Integrációs szakértőt delegáltunk a külügyminisztériumba, évek óta ellátjuk a NATO összekötő nagykövetség pozícióját Szarajevóban, a nemzetközi közösség főképviselőjének helyettese is magyar, illetve 164 katonával hazánk az egyik legnagyobb kontingenst adó ország az EU békebiztosító műveletében – sorolta.
Végezetül kiemelte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta az 500 millió eurót, és a növekedés üteme idén is 31 százalékos.
Továbbá bejelentette, hogy a WizzAir légitársaság jövő évben megnyitja negyedik bázisát a nyugat-balkáni országban, Mostarban.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter nonszensznek nevezte az Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatban megfogalmazott rasszizmusvádakat. „Tizenhat éve dolgozom személyesen, közvetlenül Orbán Viktor mellett, így teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy a miniszterelnök politikájának egyik szíve közepe éppen az, hogy zéró tolerancia van érvényben mind az antiszemitizmussal, mind a rasszizmussal szemben” – mondta.
Úgy fogalmazott, hogy a 2015-ös migrációs válság óta folyamatosak a támadások, a kormány minden hasonló kijelentését „kiforgatják”. Frans Timmermanst, az Európai Bizottság bírálatokat megfogalmazó alelnökét pedig „az EU történelmének egyik legkártékonyabb politikusának” minősítette.
Továbbá tudatta, hogy még az előző napinál is bizakodóbb a szerződéses mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz földgáz piaci beszerzéséről szóló, „a szélrózsa mindkét irányában” folytatott kereskedelmi-politikai tárgyalásokat illetően.
Kijelentette: „a magyar adófizetők pénzén megvásárolt, magyar tárolókban elhelyezett földgázt úgy fogjuk felhasználni, hogy az a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekét szolgálja, ebben nem ismerünk kompromisszumot”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
