Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek hajnalba nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.
Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU – és párhuzamosan az Egyesült Államok – ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen. Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban. A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”. Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően. A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki. Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést. A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.
Robbanások zaját lehetett hallani Kijevben
Két robbanás zaját lehetett hallani Kijev belvárosában pénteken kora reggel – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt. „Éppen most mértek csapást Kijevre manőverező robotrepülőgépekkel, vagy ballisztikus rakétákkal. Két hatalmas robbanást hallottam” – írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán. Később azonban pontosította bejegyzését mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet, vagy drónt lőtt le. Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le. Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy „az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat”.
Zelenszkij: Ukrajna magára maradt a harcban
Ukrajna magára maradt a harcban – jelentette ki péntekre virradóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közzétett videóüzenetében.
„Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek” – olvasható az UNIAN ukrán hírügynökség által is közzétett beszéd szövegében. Mindemellett az ukrán elnök köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát az orosz katonai művelet közepette. Zelenszkij szerint az elmúlt 24 órában 137 ukrán katona, illetve civil vesztette életét 316-an pedig megsebesültek. Beszámolt arról is, hogy az ukrán katonák hősies küzdelme ellenére elvesztették az ellenőrzést a fekete-tengeri Kígyó-sziget felett. Közölte: értesülései vannak arról, hogy „az ellenség őt első számú célpontként, a családját pedig második számú célpontként” jelölte meg. „Az államfőt megsemmisítve akarják, politikai értelemben megsemmisíteni Ukrajnát” – hangsúlyozta. Kijelentette: Kijevben, a kormányzati negyedben marad a nélkülözhetetlen kormányszervek többi tagjával együtt. Mint mondta, családja is Ukrajnában marad. Beszélt arról is, hogy nem fél megvitatni Oroszországgal Ukrajna semleges státuszának kérdését. „Ma azt hallottuk Moszkvából, hogy beszélni akarnak Ukrajna semleges státuszáról” – mondta. „Nem félünk Oroszországtól, nem félünk Oroszországgal beszélni, nem félünk beszélni államunk biztonsági garanciáiról, illetve semleges státuszáról sem” – hangoztatta az ukrán vezető. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett arra: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. „Mi jelenleg nem vagyunk NATO-tag, így milyen garanciáink lesznek? És a legfőbb kérdés: mely államok fogják ezeket nyújtani?” – kérdezte az ukrán elnök. Z elenszkij csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában.
Prága, Riga és Vilnius felfüggesztette a vízumok kiadását orosz állampolgároknak
Csehország, Lettország és Litvánia csütörtökön közölte, hogy felfüggeszti a vízumok kiadását orosz állampolgároknak, Japán és Ausztrália pedig további szankciókat vetett ki Oroszországra tekintettel az Ukrajna ellen folyamatban lévő támadásra.
Petr Fiala cseh miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy felfüggesztik az orosz állampolgárok vízumigényléseinek feldolgozását Csehország diplomáciai képviseletein. Mint mondta, kivételt a humanitárius ügyek képeznek. Hozzátette, hogy bezárják a szentpétervári és a jekatyerinburgi cseh konzulátust, és visszavonják a Karlovy Varyban és Brnóban lévő orosz konzulátusok működési engedélyét. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter és a litván külügyminisztérium az orosz állampolgároknak kiadandó vízumokat illetően tett hasonló értelmű bejelentést. Még csütörtökön a lett médiahatóság három, illetve öt évre megvonta három, orosz nyelvű adó műsorszórási engedélyét nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva. A lengyel kormány kibervédelmi megbízottja, Janusz Cieszynski pedig bejelentette, hogy a lengyel országos médiatanács szintén megvonta több, orosz adó – köztük a Russia Today – működési engedélyét. Az egyik legfőbb lengyelországi kábeltelevíziós szolgáltató, az Orange szóvivője közölte, hogy az összes orosz adó sugárzását kiveszi a kínálatából. Japán péntekre virradóra újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot. Kisida Fumio japán miniszterelnök szerint az új szankciós csomag egyebek között orosz pénzintézetek eszközeinek befagyasztását és katonai célokra felhasználható árukra – a többi között félvezetőkre – vonatkozó exportkorlátozásokat tartalmaz. Ezenfelül egyes orosz személyek esetében felfüggesztik a vízumok kiadását. A távol-keleti szigetország első körben szerdán sújtotta büntetőintézkedésekkel Oroszországot az ukrajnai válság kiéleződésében játszott szerepe miatt. Ausztrália pénteken szintén újabb szankciókat vetett ki, bővítve a büntetőintézkedések által érintett orosz elithez tartozó személyek listáját. Scott Morrison miniszterelnök mindemellett elfogadhatatlannak nevezte, hogy Kína ebben a helyzetben a kereskedelmi korlátozások lazítása mellett döntött Oroszországgal. Szu Ceng-csang tajvani miniszterelnök pénteken közölte, hogy a sziget – részletek említése nélkül – szintén szankciókat vet ki Moszkvával szemben. Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának demokrata párti elnöke csütörtökön este azt jelentette be, hogy az amerikai törvényhozás 600 millió dollárt különítene el Ukrajna számára „halált okozó védelmi fegyverek” beszerzésére. „Ukrajnának biztosítjuk, hogy legyen humanitárius segítség a népnek, és 600 millió dollár értékű, halált okozó védelmi fegyverzet is menjen a kormányzatnak, hogy megvívhassák a harcukat” – mondta Pelosi San Franciscóban újságíróknak nyilatkozva. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Egyesült Államok szükség esetén kész menekülteket befogadni Ukrajnából. „Persze, mi arra számítunk, hogy sokan, ha nem a többség, az EU-ba és a szomszédos országokba akar majd menni. Ezért az európai országokkal azon vagyunk, hogy kiderítsük, mire van szükségük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre” – mondta Psaki.
Orosz házelnök: „az ukrán népnek nem kell tartania az orosz béketeremtő művelettől”
Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz „béketeremtő művelettől” – jelentette ki csütörtökön Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Managuában.
A nicaraguai parlament rendkívüli ülésén felszólalva Vologyin hangsúlyozta, hogy az orosz katonai beavatkozás célja elkerülni a humanitárius katasztrófát és egy nagyszabású háborút. „Az ukrán népnek nem kell félnie a béketeremtő művelettől, mert az egyedül a katonai leszerelést szolgálja” – emelte ki beszédében az orosz politikus. „Ukrajnának független, demokratikus és békés államnak kell lennie és meg kell szabadulnia az ultranacionalista, népellenes ideológiától, hogy a lakosság érdekében tudjon fejlődni” – fogalmazott Vologyin. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok a szankcióival nem fog célt elérni. „Washington meg akarja akasztani államaink fejlődését” – húzta alá. A Duma elnöke szerdán orosz delegációval Kubába látogatott, ahol Miguel Díaz-Canel államfő fogadta. A tervek szerint Vologyin Daniel Ortega nicaraguai elnökkel is találkozni fog. Nicaragua, Kuba és Venezuela Oroszország latin-amerikai szövetségese. Kormányzataikat az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta.
Biden: az olajárak emelkedése miatt az Egyesült Államok felszabadíthatja a stratégiai olajtartalékát
Miután az ukrajnai orosz támadás miatt az olajár is emelkedett, az Egyesült Államok olajat szabadíthat fel a stratégiai tartalékából – jelentette be csütörtöki Fehér Házi beszédében Joe Biden amerikai elnök.
„Amint azt a feltételek megkövetelik, az Egyesült Államok olajat szabadíthat fel” – fogalmazott az elnök. Biden hozzátette, hogy mind az olajtermelő, mind az olajfogyasztó országokkal együttműködnek. „Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy csökkentsem azt a kellemetlenséget, amelyet az emberek a benzinkutaknál éreznek” – tette hozzá az elnök. Hangsúlyozta: az amerikai kormány „minden rendelkezésére álló eszközt bevet”, hogy megvédje az amerikai családokat és vállalkozásokat a benzinkutaknál tapasztalt áremelkedéstől. Biden felhívta a vállalatok figyelmét, hogy „nem szabad kihasználniuk” a mostani helyzetet és ne emeljék meg az áraikat a nyereség növelése érdekében. Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője és az Ukrajna elleni támadást követően globálisan is megugrottak a nyersanyagárak. Csütörtök reggel, az orosz támadás hírére, az Egyesült Államokban komoly veszteségekkel nyitott a tőzsde, az olajárak pedig emelkedtek, mivel a befektetők a globális energiapiacok zavarára készülnek. Sajtóinformációk szerint egyelőre nem derült ki, hogy Kína, mint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagja, csatlakozna-e a kezdeményezéshez. Az IEA a héten közölte, hogy készen áll a tartalékok felszabadítására. Az Egyesült Államok eddig mintegy 50 millió hordó olajat szabadított fel a stratégiai kőolajtartalékából, hogy csökkentse az árakat, miközben Kína többnyire elzárkózott a saját készlete felszabadításától. Japán és Ausztrália csütörtökön szintén bejelentette, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség többi tagországával együtt készen áll olajkészletei felszabadítására. Az IEA február 22-én közölte, hogy a tagországok összes olajkészlete december végén megközelítette a 4,16 milliárd hordót, amelyből 1,5 milliárdot tartottak a kormányok a szükségtartalékaikban.
Fegyvert ragadnak a Klicsko testvérek
Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott „véres háborúban” Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt.
Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, az ITV brit kereskedelmi televízió Jó reggelt Nagy-Britannia (Good Morning Britain) című pénteki műsorában mondta, hogy kész harcolni. „Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok” – mondta az 50 éves többszörös világbajnok bokszoló. Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy az ukrán főváros veszélyben van és a legfontosabb most a rendőrséggel és hadsereggel együttműködni a kritikus infrastruktúra, a lakossági áram-, gáz-, és vízszolgáltatás biztosítása érdekében. Hozzátette, hogy a civilek készek katonákként megvédeni Kijevet. „Hiszek Ukrajnában, a hazámban, a népemben” – jelentette ki Vitalij Klicsko. Volodimir Klicsko február lején jelentkezett a tartalékos hadseregbe. „Erős az ukrán nép. Hű marad magához ebben a szörnyű megpróbáltatásban. Ez egy szuverenitása és békére vágyó nép, amely testvéreként tekint az orosz népre. Tudja, hogy lényegében ők nem akarják ezt a háborút” – írta csütörtökön LinkedIn mikroblogján. „Az ukrán nép a demokráciát választotta. De a demokrácia egy törékeny rendszer. A demokrácia nem képes megvédeni önmagát, a polgárok akaratára, mindenki elkötelezettségére van szüksége ehhez. Alapvetően nincs demokrácia demokraták nélkül” – fűzte hozzá.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
