Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szeptember 15-ével lejár az az időszak, amíg az Európai Bizottság elrendelte az ukrán gabona behozatali tilalmát az öt szomszédos országban. Ha a bizottság ezt nem hosszabbítja meg, „akkor kénytelenek leszünk nemzeti hatáskörben ilyen intézkedéseket bevezetni” – mondta.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. szeptember 13-án. MTI/Balogh Zoltán
A kormány vállalta, hogy idén egyszámjegyűre csökkenti az inflációt, ez minden nehézség ellenére továbbra is reális – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten; Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is közölte: a kormány első olvasatban tárgyalta azt az előterjesztést, amely a városi csok helyére léphet.
A miniszter kifejtette: lehet, hogy novemberben, de decemberre a mostani előrejelzések is azt mutatják, hogy a kormány biztosan tudja inflációs vállalását teljesíteni. Vannak azonban aggasztó jelek is, amelyek döntően azzal függnek össze, hogy az üzemanyagár magasabb, mint korábban volt – magyarázta.
Hangsúlyozta: ennek elsődleges oka, hogy ötszörös áron kénytelenek behozni az ukrán csővezetéken keresztül az üzemanyagot, és ez a tranzitdíj-emelés minden ajánlásnak ellentmond, „miközben Ukrajnával számtalan területen vagyunk támogatók”.
A tárcavezető megjegyezte: csak az üzemanyagárban az elmúlt egy hónapban bekövetkezett változás fél százalékkal növelte meg eddig az inflációt.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szeptember 15-ével lejár az az időszak, amíg az Európai Bizottság elrendelte az ukrán gabona behozatali tilalmát az öt szomszédos országban. Ha a bizottság ezt nem hosszabbítja meg, „akkor kénytelenek leszünk nemzeti hatáskörben ilyen intézkedéseket bevezetni” – mondta.
Úgy fogalmazott, „arra kérjük innen is az Európai Bizottságot, hogy lássa be ennek a döntésnek a racionalitását, hosszabbítsa meg a jelenleg fennálló behozatali tilalmat”. Jobb lenne, ha valóban olyan megoldást találnának, amely megfelel az eredeti célnak, hiszen az az volt, hogy az ukrán gabonának nem az európai agrárpiacokat kell szétvernie, hanem elsősorban az éhező afrikai országokban kellene segítséget nyújtania – közölte.
Megjegyezte: ráadásul komoly vita van arról, hogy megfelel-e egyáltalán az európai minőségi kritériumoknak az ukrán gabona.
Emlékeztetett: a háború előtti évben Magyarországra jutó 50 ezer tonna ukrán gabonából tavaly 3 millió tonna lett. A lengyel kormány hasonló intézkedés bevezetéséről döntött abban az esetben, ha a bizottság nem hosszabbítja meg a korábbi behozatali tilalmat – tette hozzá.
Gulyás Gergely közölte azt is: a napelemekkel kapcsolatban a Fidesz-frakció felszólítására a kormány a korábbi döntését újraértékelte.
Kifejtette: a kormány úgy döntött, hogy azoknál, akik szeptember 7-ét követően adták be az igényüket a napelem létesítésére, a brüsszeli szabályokat kell érvényesíteni, de mindazoknál, akik ezt korábban megtették, tíz éven keresztül a korábbi elszámolási rend megmarad. Ez azt jelenti, hogy aki egy ilyen beruházásba úgy fogott bele, hogy az 6-8 év alatt megtérül, annak ezt garantálják – magyarázta.
A miniszter annak kapcsán, hogy a következő két napban rendezik az V. Budapesti Demográfiai Csúcsot, úgy értékelt: ezen a téren az elmúlt évtizedben Magyarországnak jelentős előrelépést sikerült elérnie, de „nem tartunk ott, ahol tartani szeretnénk”.
Kiemelte: 2010-ben, amikor a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy új demográfiai politikát vezessen be, 1,23 volt a termékenységi arányszám, ami 2021 végére 1,59-re nőtt. Ez 25,6 százalékos növekedést jelent, ezzel az elmúlt évtizedben a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül – tette hozzá, jelezve, hogy ha a korábbi tendencia nem változott volna, akkor 160 ezer gyermek nem született volna meg 2011 és 2021 között.
Ugyanakkor – folytatta – vannak nehézségek, a szülőképes korú nők száma csökken, ezért is fontos, hogy a családpolitikai intézkedések mindig a leghatékonyabbak legyenek. Közölte: a kormány szerdai ülésén első olvasatban tárgyalta azt az előterjesztést, ami a városi csok helyére léphet.
Emlékeztetett: a kormány új családpolitikai intézkedéseket vezet be jövőre, amelyek mind a lakáshoz jutást, mind az ország demográfiai céljait szolgálják majd.
Arra is kitért: a csúcson beszédet mond a köztársasági elnök és a miniszterelnök is, valamint számtalan külföldi vendég lesz jelen, többek között az olasz kormányfő és a bolgár elnök.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a kabinet nevében gratulált a barlangi mentőszolgálat munkájához. Mint mondta, a mentőszolgálat „világraszóló bravúrt” hajtott végre, és ebben kormányzati szervek is segítettek. Emlékeztetett: szeptember 2-án érkezett megkeresés a barlangi mentőszolgálathoz, hogy Törökország déli részén, több mint ezerméteres mélységben egy tapasztalt amerikai barlangász bajba került. „Nagyon sok mindent elmond a Magyar Barlangi Mentőszolgálat felkészültségéről, hozzáállásáról”, hogy az európai barlangi mentők szervezete, amelynek a koordinálásával a mentőakció megkezdődött, őket találta „a leggyorsabban mobilizálható olyan egészségügyi csapatnak, amely képes ilyen extrém mélységbe nemcsak eljutni, hanem ott dolgozni is” – fogalmazott.
Közölte: nagyon összetett helyzetről volt szó, hiszen több mint ezer méteres mélységben kellett felállítani egy ellátópontot, ahol intenzív terápiás ellátást kellett adni a sérültnek. „Ezzel a teljesítménnyel a valaha történt legnagyobb mélységből végrehajtott és az egyik legbonyolultabb barlangi mentés tudott megvalósulni” – jelentette ki.
Szentkirályi Alexandra kiemelte: a kormányzati szervek, háttérintézmények is mindenben igyekeztek segíteni a magyar mentők munkáját. A Honvédelmi Minisztérium a lehető legrövidebb időn belül biztosította a kiutazás megszervezését és a hazajutásukat is szervezi, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig 2,5 millió forintos forrást biztosított a mentőakcióra – mondta.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
