Ha már a történelmi párhuzamoknál tartunk, miért nem kapja fel a fejét ugyanígy mindenki a lengyel kisbirodalmi törekvések láttán? A térség nyugati perifériáján ugyanis éppen a késő középkori Lengyel-Litván Unió visszaépítése folyik – veti fel Stier Gábor.
Putyin és Lukasenko Moszkvában – tass/russian presi/Mihail Klimentyev
Az Unió államának biztonsági koncepciója és integrációja: Putyin, Lukasenko nyilatkozatai – ezzel a címmel adott ki jelentést a TASZSZ. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, a Putyin-Lukasenko találkozón már uniós államról beszélnek. Unió… Miért ötlik fel bennünk, hogy a Szovjetunió legalábbis részleges újjáépítése lebeg egyes politikusok céljai között?
– A belarusz-orosz államszövetség már 23 éves, tehát elég vontatottan formálódik az a bizonyos unió. A folyamat 2020, a Lukasenko mozgásterét Moszkvával szemben korlátozó belarusz tiltakozások óta érezhetően felgyorsult. A méretekből adódóan a két állam szövetsége eleve nem lehetett egyenrangú, ezután pedig végképp nem beszélhetünk erről. Az integrációs folyamat, gondolok itt emellett például a mások mellett mindkét államot felölelő Eurázsiai Gazdasági Unióra, normális még akkor is, ha Szovjetunió részleges újjáépítésére hajaz.
trtworld.com
Putyin célja egyébként nem a Szovjetunió újjáépítése, hanem egy erős Oroszország megteremtése, az orosz befolyás visszaépítése, a Nyugat egyre erőszakosabb térségbeli terjeszkedésének visszaszorítása. Erről szó most Ukrajna, a háború, amely időlegesen visszalépés e célok elérése felé vezető úton. De ha már a történelmi párhuzamoknál tartunk, miért nem kapja fel a fejét ugyanígy mindenki a lengyel kisbirodalmi törekvések láttán. A térség nyugati perifériáján ugyanis éppen a késő középkori Lengyel-Litván Unió visszaépítése folyik, amelynek a középpontjában területi szempontból szintén Ukrajna áll.
– Moszkvának és Minszknek „lényegében a stratégiai tervezésre kell összpontosítania”, és figyelmet kell fordítania az uniós állam biztonsági rendszerének megerősítésére – mondta Putyin. Ha két állam egyazon biztonsági rendszerbe tartozik, az egyre inkább egy állam. Ilyen volt a Szovjetunió is, ám most éppen véres háború folyik két olyan fél között, amelyek valaha egy állami biztonsági rendszerhez tartoztak. Hogyan hessegessük el egyújabb jövőbeli véres konfliktus rémlátomását?
– Mikor a Szovjetuniót emlegeti, akkor gondolom ugyanezt gondolja a NATO-ról is, csak ott a 31 ország nem az orosz, hanem az amerikai érdekeknek rendelődik alá. Ami pedig egy esetleges jövőbeli belarusz-orosz konfliktus lehetőségét illeti, annak esélye jelentős mértékben függ attól, hogy a Nyugat ugyanúgy belenyúl-e a belarusz kérdésbe, mint az ukránba. No meg attól is, hogy Moszkva képes-e önmérsékletre. De azt azért szögezzük le, hogy a belarusz mentalitás az ukránnal ellentétben nem oroszellenes. Ráadásul egy véres konfliktustól visszatartja a belaruszokat az ukrajnai tapasztalat is. Persze, az ország geopolitikai kulcsszerepe mindig fenntartja egy orosz-nyugati ütközés veszélyét.
– A Nyugat katonai nyomást kezdett gyakorolni, NATO-erőket épített ki a fehérorosz és az orosz határ közelében. „Most különösen a kalinyingrádi régió miatt aggódnak” – mondta Lukasenko Moszkvában. Kőnigsberga – ahogy mi magyarok a középkorban hívtuk – olyan exklávé, amely Moszkva felől nézve egyszerre jelent hatalmas lehetőségeket, ám kockázatokat is. Brzezinski annak idején a Nyugat számára látott veszélyt a „kalinyingrádi kiszögellésben”. Mekkora a rizikója annak, hogy a nyugati eszkalációs indulat elborítja az orosz meleg tengeri kikötővárost és térségét is?
– Mint arra már utaltam, nagy. A NATO látványosan erősíti az északkeleti szárnyát, amelyre logikus válaszként Oroszország is reagál. A feszültség nő, és a következő ütközés ebben a térségben lehet, amelyet csak növel az Arktisz körül is várhatóan kiéleződő geopolitikai verseny. Ami Kalinyingrádot illeti, a litvánok folyamatosan harapdálják a medve bokáját, és a lengyeleknek is fáj a foga az exklávéra, amelyet pedig a NATO a számára stratégiai fontosságú Suvalki-folyosó miatt figyel nagyon.
Kalinyingrád – Königsberg – a Suvalki-folyosóval – bbc
S akkor még nem beszéltünk arról, hogy egyszer a németek is felébredhetnek. Szóval, potenciál van egy konfliktusban, de előbb még kezdeni kell valamit Ukrajnával, majd Tajvannal. De elméletileg mondhatjuk, hogy felkészül Kalinyingrád és az Arktisz.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
