Több európai vezetővel együtt, nagy pompával jelentette be Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, hogy az oltási kampány december 27-n elkezdődhet Európában. Az oltás a tagállamok nagy részében el is indult, de a folytatás bizonytalan. Hivatalosan az EU, szerződéses alapon 1,3 milliárd oltóanyagot kötött le, a valóság azonban sokkal rosszabb. A Der Spiegel hetilap számolt be arról, milyen kicsinyes, kulisszák mögötti döntések alapján egyezkedett Brüsszel a gyógyszeripari vállalatokkal.
Jelen állás szerint két fajta oltóanyag érhető el Európában, az amerikai-német Pfizer/BioNTech és az amerikai Moderna terméke.
Európába a legközelebbi napokban a Pfizertől 200 millió oltóanyag érkezik, amit még fel lehet emelni 300 millióra, és 80 millió a Modernától, amit további 80 millióval lehet kipótolni.
Mivel minden embert kétszer oltanak, könnyen kiszámolhatjuk, hogy
ennyi nem lesz elég egész Európa átoltására, sőt a populáció 60-70 százalékának átoltására sem, ami a szakértők szerint már a járvány megfékezését jelenthetné.
A kilátásokat rontja, hogy a többi oltást fejlesztő cégek közül a kísérleteknél egyedül a Johnson & Johnsonnak nem bukkantak fel nagyobb problémái. Így nemsokára várhatóan az európai bürokrácia elkezdhet magyarázkodni, rákenni a felelősséget a fejlesztővállalatokra, miközben ezt a helyzetet kikerülhette volna, ha a gyors és hatásos megoldás helyett nem a francia érdekek kiszolgálását választotta volna.
A novemberi tárgyalásokon Pfizer és a Moderna jóval több (500 és 300 millió) vakcina szállítását ajánlotta fel, de Brüsszel nem élt vele.
Hivatalosan azért, mert előszerződésük volt az amerikai Johnson & Johnsonnal, az angol- svéd-olasz AstraZenecával és a francia Sanofival.
Nem hivatalosan viszont arról beszéltek, hogy komoly nyomás érkezett Párizsból a francia vakcina érdekében.
A francia protekcionista hozzáállás decemberben bukkant felszínre, amikor a Sanofi bejelentette, hogy alacsony az oltóanyagának hatékonysága az idősebb korosztálynál, ezért a további klinikai teszteket februárra halasztják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
a 300 millió francia vakcinát 2021 végén tudnák csak szállítani.
A német hetilap meg is jegyzi, hogy a német terv, ami egyszerű, hatékony és főleg szolidáris volt, Brüsszelben komplikálttá, lassúvá és protekcionistává vált.
A gyors európai oltási folyamatot még megmentheti az AstraZeneca vakcinája, ennek viszont hatékonyságáról érkeztek ellentmondásos hírek, ugyanis a hatékonyságát a különböző mérések 60 és 90 százalék közé teszik.
A közös beszerzés elsősorban a kis államok tárgyalási pozícióit javította volna.
Míg az USA és Nagy Britannia a Pfizer és a Moderna vakcináira alapozta az oltást, és az elkövetkező hetekben milliókat fognak beoltani, addig Európában a TV-ben nézhetjük, miként oltják be a politikusokat és a híres embereket.
A német terv szerint a szabad piacon vásárolták volna a rendelkezésre álló oltóanyagot. E helyett több hónapot fogunk várni a francia vakcinára, ami még nincs is. Persze nagy üzlet az oltóanyag, de a kormányok inkább a gyors oltást részesítenék előnyben, minél inkább túl legyünk ezen a járványon. És láthatóan a beszerzésben a nagy és gazdag államok előnyben vannak. A németek ezt érzékelték, és ezért már tavasszal a közös beszerzést preferálták.
A jelenlegi állapot szerint viszont a tagországok az igényelt oltóanyag egy részéhez jutnának csak hozzá.
Így nem lesz csoda, ha az egyes tagországok külön utakat fognak keresni az oltóanyag beszerzéséhez.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
