A közigazgatási szabálysértési kódex, a büntetőtörvénykönyv és a gyülekezési törvény módosításainak elhamarkodott elfogadása messzemenő hatással lesz a georgiai társadalomra; ezek a fejlemények komoly visszalépést jelentenek Georgia demokratikus fejlődése szempontjából, és nem felelnek meg egy EU-tagjelölt országgal szembeni elvárásoknak – hívta fel a figyelmet Kaja Kallas kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos pénteki sajtóközleményében.
archív
Szerdán a georgiai parlament első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra való felhívást, és akár három évi börtönbüntetést is kiszabhat érte. A jogszabály szigorítja a rendőri intézkedéssel való szembeszegülés és az állami tisztségviselők elleni támadások büntetését is. Emellett változtatások lesznek a közigazgatási törvényben, például tilos lesz engedély nélkül bárhol megmozdulásokat szervezni.
Az uniós tisztségviselők szerint a georgiai hatóságok megfélemlítési taktikákat és erőszakot alkalmaznak a kritikus hangok elhallgattatására, békés tüntetőket, újságírókat és ellenzéki politikusokat céloznak meg és vonnak felelősségre pusztán azért, mert éltek alapvető jogaikkal.
Felhívták a figyelmet a politikai okokból fogva tartott újságíró, Mzia Amaglobeli esetére, aki jelenleg éhségsztrájkot folytat a börtönben, és felszólítottak minden jogtalanul bebörtönzött újságíró, aktivista és politikai fogoly szabadon engedésére.
Továbbá arra buzdították a hatóságokat, hogy folytassanak párbeszédet az összes politikai szereplővel és a civil társadalom képviselőivel.
„Semmilyen lehetőséget nem szabad kizárni a bizalom és a párbeszéd helyreállítása érdekében”
– hívták fel a figyelmet.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára, Alain Berset pénteki közleményében emlékeztetett: az ET és a georgiai kormány tavaly decemberben Tbilisziben megállapodott abban, hogy létrehoznak egy közös munkacsoportot azon törvény módosítása céljával, amelyet a georgiai parlament 2024-ben márciusában szavazott meg a „külföldi befolyásról”.
A georgiai kormány most mégis úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a munkacsoportban, és nem hajlandó módosítani a törvényt.
A főtitkár kifejezte csalódottságát a kormány döntése, valamint aggodalmát a georgiai jogállamiság, az emberi jogok helyzete és a politikai polarizáció miatt. A következő lépés annak felmérése lesz, hogy a georgiai kormány döntése milyen következményekkel jár.
A párbeszéd a georgiai hatóságokkal továbbra is folyamatos – áll a sajtóközleményben.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
