Az Északi- és a Déli-sarkvidék a Föld leghidegebb helyei. Azonban bármennyire is hasonlónak tűnnek ezek a területek, az egyik sokkal jegesebb, mint a másik.
Az Északi- és a Déli-sarkvidék egyaránt hideg, mivel a bolygó tetején és alján fekvő helyzetük miatt nem kapnak közvetlen fényt a Napból. Mindkét helyen a Nap mindig alacsonyan nyugszik a horizonton, még a nyár közepén is. Télen mélyen a horizont alatt van, hogy hónapokig nem is kel fel – írja a Live Science-re hivatkozva a Hirado.
A jég és a hó fehér felülete erősen tükröződik, tehát a rájuk érkező napfény energiájának nagy része visszaverődik az űrbe,
így a felszín feletti levegő viszonylag hűvös marad.
Mind az Északi-, mind a Déli-sarkvidéken a jégtakaró az év folyamán változik: a hosszú, sötét teleken növekszik, a világos, egyre forróbb nyarakon pedig olvad. Mivel az Északi-sarkvidéket szinte teljesen szárazföld veszi körül, az ott képződő tengeri jég nem olyan mozgékony, mint ami az Antarktiszon található. Így az északi-sarkvidéki tengeri jégtáblák nagyobb valószínűséggel torlódnak össze.
Az adatok szerint az északi-sarkvidéki tengeri jég vastagsága jellemzően 2-3 méter, szemben az antarktiszival, amely körülbelül egy-két méter vastag. Az északi-sarkvidéki tengeri jég minimális kiterjedése körülbelül 6,5 millió négyzetkilométer, a maximális pedig 15,6 millió négyzetkilométer. Ehhez képest az antarktiszi tengeri jég legkisebb kiterjedése 3,1 millió négyzetkilométer, a maximális pedig 18,8 millió négyzetkilométer, tehát kétségtelen, hogy a Déli-sarkon több jég található.
A sarkvidéki jég mennyiségének vizsgálata során kiderült, hogy a sarkvidéki nyári tengeri jég vastagsága és kiterjedése egyaránt drámaian csökkent az elmúlt 30 évben. A vizsgálat összhangban van az Északi-sarkvidék felmelegedésére vonatkozó megfigyelésekkel.
„A sarkvidéki és grönlandi jég elsősorban a globális felmelegedés miatt csökken rohamosan. A csökkenő sarkvidéki tengeri jég területe pedig hajlamos még nagyobb felmelegedést okozni, felerősítve a jégvesztést elindító felmelegedést” – magyarázta Cecilia Bitz sarkvidéki éghajlatkutató. Hozzátette, hogy az Antarktisz körüli tengeri jégveszteség és az Antarktiszon a gleccserjég csökkenése ingadozott az elmúlt 40 évben, mivel ezen a területen a levegő és az óceán áramlása nagy mértékben befolyásolja a csökkenést.
Melyik sarkvidék a hidegebb?
A hőmérséklet-különbség a két sarkvidék közötti kulcsfontosságú különbségben rejlik, mint például a jégtakaró vagy a fekvés szintje. Míg az Északi-sarkvidék a tengerszinten fekszik, az Antarktisz a legmagasabb kontinens, átlagosan mintegy 2300 méteres magasságával.
Bár a fent említett körülmények miatt mindkét sarkon kifejezetten hideg van, Woods Hole Oceanográfiai Intézet adatai szerint a Déli-sark lényegesen hidegebb, mint az Északi.
Az Északi-sarkon az átlaghőmérséklet télen mínusz 40 Celsius-fok, nyáron pedig nulla. Ezzel szemben a Déli-sarkon az átlaghőmérséklet télen mínusz 60 Celsius-fok, nyáron pedig mínusz 28,2.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
