2025 első negyedévében összesen 2145 alkalommal riasztották égő lakóépülethez a tűzoltókat, ezekben a lakástüzekben 46 ember vesztette az életét, 196-an pedig megsérültek.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint 206-tal több ilyen tűzeset történt, mint a tavalyi év hasonló időszakában, amelyekben akkor 31 ember halt meg, 145 pedig megsérült.
Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 1647 órára és 4176 tűzoltójárműre volt szükség. 23 ezer 952 négyzetméternyi épített terület égett le, 324 otthon vált tűz miatt lakhatatlanná, emiatt 838 embernek kellett átmenetileg elköltöznie.
A több mint kétezer tűzzel érintett épület közül csupán négyben volt füstérzékelő, holott a készülék életet és anyagi javakat menthet meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzi.
Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy kimenekülni az ingatlanból és értesíteni a tűzoltókat – közölte Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A legtöbb tűz a kéményből indult, az összes eset csaknem 22 százaléka ilyen eredetű, míg a tüzek 12 százaléka a konyhában, 11 százaléka a hálószobában, 6 százaléka pedig a nappaliban keletkezett.
A tüzek jellemzően elektromos problémára, a fűtési rendszer hibájára, nyílt láng használatára, a kémény állapotára, illetve főzésre, dohányzásra, szemétégetésre vezethetők vissza.
Két olyan tűzeset is volt, amelynél ketten vesztették életüket: január 11-én Makón, március 17-én pedig Kislángon találtak két-két holttestet – ismertette.
Mukics Dániel közölte azt is, hogy a legtöbb tűzoltó beavatkozását igénylő tűz január 24-én keletkezett, amikor a főváros kilencedik kerületében, a Vaskapu és az Ipar utca sarkán lévő társasházban több robbanás is történt és ennek következtében kigyulladt egy első emeleti lakás. A helyszínre 15 járművel 40 tűzoltó vonult, a munkálatok több mint 6 órán át tartottak.
A legtöbben egy március 8-i budapesti tűzben sérültek meg, amikor a XIX. kerületben, a Kisfaludy utca egyik tízemeletes panelházának nyolcadik emeleti lakásában egy hűtőszekrény gyulladt ki. A lakásból kiáramló füst elárasztotta a nyolcadik és a fölötte lévő szinteket. A tűzoltók 15 embert kísértek ki az épületből, miközben egy porral oltó készülékkel eloltották a tüzet. Ennél az esetnél 8 ember szenvedett füstmérgezést – írta a szóvivő.
Ismertetése szerint a katasztrófavédelem 99 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, 34 helyen merült fel a szándékos tűzokozás gyanúja, 99 épületnél gázpalackok, 16 helyen napelemek nehezítették az oltást.
Az OKF szóvivője arra is figyelmeztetett, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba vagy a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni.
Már olyan füstérzékelők is beszerezhetőek, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra, ez pedig praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére.
Az első negyedévben, a tavalyi 391-hez képest 294 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, miközben tavaly 63, idén 45 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, tavaly, hatan, idén pedig hárman haltak meg – közölte az alezredes.
Szén-monoxid akkor keletkezik, ha zárt térben nyílt lánggal működő berendezést használnak, és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni és érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző-, vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni – hangsúlyozta közleményében Mukics Dániel.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
