Ukrajna akár a területei egy részének orosz megszállása mellett is csatlakozhatna az Európai Unióhoz, követve a korábbi nyugatnémet vagy a ciprusi modellt – vázolta egy lehetséges forgatókönyvet Michael Gahler, az Európai Parlament (EP) Ukrajna-ügyi jelentéstevője.
Az EP-képviselő egy interjúban hangsúlyozta: reálisan kell látni, hogy
UKRAJNA FELVÉTELE A HÁBORÚ ALATT AZ EU HADBA LÉPÉSÉT JELENTENÉ, AMI A TAGÁLLAMOK EGYHANGÚ TÁMOGATÁSÁNAK HIÁNYÁBAN KIZÁRT.
Egy tűzszünet utáni helyzet azonban új lehetőségeket teremthet, még akkor is, ha Kijev nem ellenőrzi az ország teljes területét.
Történelmi példák
Gahler a történelmi párhuzamok közül Nyugat-Németország esetét említette, amely úgy lett az akkori Európai Gazdasági Közösség tagja, hogy Kelet-Németország felett nem rendelkezett fennhatósággal. A berlini fal leomlása után a német alaptörvény és az uniós jog hatálya automatikusan kiterjedt a keleti területekre. Hasonló elv érvényesül Ciprus esetében is: a sziget esetleges újraegyesítésekor az uniós jogrend az egész területen hatályba lépne.
Ez a modell Ukrajnára is alkalmazható lenne. Az EU a nemzetközileg elismert határain belüli, teljes Ukrajnával tárgyalna a tagságról. A csatlakozás után az uniós jogot először csak a kormány által ellenőrzött területeken alkalmaznák, a megszállt régiók pedig Kijev fennhatóságának helyreállítása után, külön átmeneti időszakokkal integrálódnának a közös piacba. (Van abban némi politikai álmodozás, hogy a jelenlegi viszonyok között teljesen alaptalanul arra utalnak a brüsszeli vezetők, hogy Ukrajna belátható időn belül visszaszerzi a területeit – a szerk.)
A jelentéstevő ugyanakkor arra is utalt, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdése a 2026-os magyar választásokig elhúzódhat, mivel szerinte Orbán Viktor magyar miniszterelnök addig nem fog változtatni az álláspontján.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Jevropejszka Pravda
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
