Komáromban öt jelöltre szavazhatunk október 29-én. Az Új Szó mindegyiküket megkereste, s három olyan témában kérte ki a véleményüket, amely egyfajta keresztmetszetét nyújthatja annak a kínálatnak, amivel a választókat próbálják megszólítani.
A polgármesterjelölteknek három kérdést tettünk fel. Az elsőnél arra voltunk kíváncsiak, milyen belső és külső motivációk játszottak szerepet abban, hogy jelöltették magukat. A másodikban azokra a kulcsfontosságú fejlesztésekre kérdeztünk rá, amelyekbe az előttük álló ciklusban mindenképpen belefognának – mind a négy év alatt teljesíthető, mind a hosszú távú alapozást igénylő elképzelések érdekeltek bennünket. A harmadik kérdés pedig az elmélyülő energiaválságra vonatkozott: szintén egy rövid és egy hosszabb távú példát kértünk arra, hogy az energiafogyasztás miként lehetne Komáromban korszerűbb, gazdaságosabb és „zöldebb”. A válaszokat a polgármesterjelöltek vezetékneve szerinti ábécésorrendben közöljük.
Bauer Ildikó, a Szövetség jelöltje úgy fogalmazott, képviselőként az elmúlt négy év meghatározó felismerése volt számára az, hogy „ellenzéki hangként igazi megoldásokat nem tudunk elérni, hiszen kevesen vagyunk hozzá”. „Az összes eddigi sikeremet csapatban értem el, és miután megtisztelt a jelenleg is mellettem álló csapat a jelölésével, hogy együtt induljunk el a kitűzött közös célokért, nem volt kérdés, hogy ezt a felkérést el kell fogadnom, és alázattal vállalnom kell ezt a kihívást. Nem független jelölt vagyok, aki saját magát jelöli, hanem egy közösség áll mögöttem. Látván, hogy sokan egyetértenek a közös céljainkkal, ezzel a szellemi munícióval felvértezve, valamint a 14 éves szakmai, hétéves vezetői tapasztalattal a hátam mögött érzem megalapozottnak a megmérettetést” – fogalmazott.
A Hlas és a Sme rodina támogatásával induló Bodoki Péter elmondta, számára a belső motivációt a családjától és a közeli ismerősöktől, barátoktól származó impulzusok jelentették, akik maximálisan támogatták a jelöltségét. „Az elmúlt években nem voltunk teljes mértékben megelégedve a városunkban rejlő lehetőségek kihasználásával, legfőképp a munkalehetőségeket tekintve” – vázolta fel, melyek voltak a külső hatások, s úgy látja, Komáromban a kiváló földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően óriási potenciál rejlik.
A függetlenként induló Dobi Róbert arról beszélt, nyolc évig dolgozott vezető beosztásban a városi hivatalban, és civilként három és fél éve küzd Komáromért. „Megvan a tudásom, a tapasztalatom, megvan bennem az akarat, hogy pozitív változásokat hajtsak végre Komáromban. Ismerem a város és a lakosok problémáit. Nyílt ember vagyok, aki tiszteli a törvényt, aki az adott ígéretet betartja. Nagyon sok ismerősöm, barátom, de sokan olyanok is, akiket nem ismerek közelebbről, biztattak arra, hogy jelöltessem magamat. Tudom, mit kell tenni, hogy jobban teljesítsen a város. Nem uralkodni, szolgálni akarok” – fejtette ki.
A másik független jelölt, Etheykatz Tímea leszögezte, ő nem politikus vagy érdekcsoportok jelöltje. „A lakosokat érintő problémákkal öt éve foglalkozom, mindenkinek igyekszem segíteni. Sosem fordultam el egy megkeresés elől sem, s teszem ezt a saját szabadidőmben. Az eddig elért, nevemhez köthető eredményekhez tartoznak a komáromi kórház osztályainak megmentéséért tett lépések” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy a vonatkozó petíciót 19 ezer ember írta alá. Felsorolta még a „Piramis” nevű épület előtti zöldterület megóvását, a volt „Poliklinika” épületének műemlékké való nyilvánítását és az ennek érdekében szervezett 2020-as koncertet. Megemlítette továbbá a VII. bástya melletti történelmi út feltárásáért és megóvásáért benyújtott kérvényt, a negyedik éve szervezett Mikulás-délutánokat és a Feszty Árpádról szóló előadásokat. Több alkalommal kitakarították a Jókai-filagóriát, az aluljáró környékét folyamatosan ellenőrzik, a Klapka utcai zöldterület parkosítására pedig kérvényt nyújtottak be. „Folyamatban van az úgynevezett izsai kereszteződés tervdokumentációjának kidolgozása, amire a minisztérium munkatársainak kijelentése alapján nagy hatással volt a lakossági petíciónk” – zárta.
A jelenlegi, s ismét függetlenként induló polgármester, Keszegh Béla úgy látja, az elmúlt két-három évben ugyan jelentős fejlesztések voltak Komáromban, azonban még mindig sok a tennivaló: „Folytatni szeretnénk a munkát. Már most biztos, hogy jövőre is több átadó vár a városra, konkrét fejlesztések valósulnak meg. Jövőre elkészül az új komposztáló, bérlakásokat adunk át, utat újítunk fel pályázati pénzből, kerékpárút épül, és létesül egy új körforgalom is. Több pályázati kérvényünk elbírálás előtt áll, és szeretnénk minél több külső forrást Komáromba hozni a város fejlesztésére. Megteszünk mindent azért, hogy továbbra is dinamikusan fejlődjön Komárom, mivel 15-20 év lemaradását kell behoznunk”.
„A hulladékgazdálkodás nagy reformra szorul, hogy motiváljuk a lakosokat a szeméttermelés minimalizálására és a szelektált hulladék maximalizálására. Ezt a mennyiség alapú szemétdíj bevezetésével tudjuk elérni. Emellett kiemelt figyelmet kap a városi kommunikáció korszerűsítése, a digitalizáció lehetőségeinek kihasználása. Ha hosszú távra tervezünk, parkolóházak vagy mélygarázsok építésével szükséges a parkolási gondok megoldása, az elkerülő út variánsait is felül kell vizsgálni, hogy belátható időn belül kivitelezhető legyen” – állítja Bauer Ildikó.
„A rövid távú lehetőségek közül kiemelném a turizmus fejlesztését, ami nagymértékben hozzájárulna az éttermek és szálláshely-szolgáltatók helyzetének javításához, valamint alkalmat adna más szolgáltatói ágazatok fejlesztésére. Ezzel szorosan összefügg a közbiztonság növelésének szükségessége. Ami a hosszú távú projekteket illeti, a város imázsának fejlesztését pozitív irányba kell terelni. Aztán a bérlakások létesítését említeném, amelyet egy ciklus alatt stabil alapokra lehet helyezni, majd építésük a következő választási időszakban folytatható” – fejtette ki Bodoki Péter.
Dobi Róbert szerint Komáromban sok a tennivaló: „Hosszú távon a munkalehetőségek bővítését kell szorgalmazni, amit a kedvező feltételek megteremtésével lehet elérni. Szórólap nem vonzza ide a befektetőt, de a személyes találkozás igen. Rövid távon nagy hangsúlyt helyezek a turizmus fejlesztésére, mivel Komáromnak hatalmas, kiaknázatlan lehetőségei vannak e téren. Ehhez szükséges mihamarabb felújítani a termálfürdőt, és programot szervezni az erődben. A turisták köz- és vízi úton érik el városunkat. Lehetőséget kell teremteni, hogy hosszabb ideig maradjanak városunkban, és innen induljanak a környező látványosságokhoz. Ez munkát, bevételt hozna a komáromiaknak.”
„Az energiaárak kiszámíthatatlan emelkedése miatt fejlesztésekről beszélni meggondolatlanság lenne, hiszen elsősorban a város költségeit kell fedezni, amilyen a közintézmények működése, a kommunális szemét elszállítása, a közvilágítás… Ez a fontossági sorrend. Csakis ezen költségek kifizetése után lehet fontolóra venni a fejlesztéseket, nem sodorva veszélybe a város működését” – számolt be elképzeléseiről Etheykatz Tímea.
Keszegh Béla szerint kulcsfontosságú fejlesztés a termálfürdő felújítása, amelyre már kész a tervdokumentáció: „Ami még fontosabb, hogy a hétmillió eurós forrás is elérhető közelségben van, a Komárom–Érsekújvár UMR megalakulásával, ami az uniós pályázati pénzek lehívására létrehozott városi térség. De fontosnak tartom az iskolák további felújítását, ugyanabban a tempóban, ahogy ezt az elmúlt években tettük. Az elmúlt ciklusban rekordmagas, négymillió eurós összeget költöttünk az oktatási intézmények fejlesztésére. A megfelelő oktatási környezet minden komáromi család érdeke.”
Bauer Ildikó emlékeztetett, programukban szerepel a központi irányítású közvilágítás bevezetése: „Hosszú távon célunk az összes, város által kezelt intézmény energiaigényének koncepció szerinti csökkentése, a fűtés- és világítástechnika cseréje, korszerűsítése által. Fel kell mérni, hol, milyen, akár alternatív megoldás a megtérülőbb.”
„Sajnos ez egy nagyon új és összetett válsághelyzet. Erre egyértelműen nem lehet most konkrét ígéretet tenni, s felosztani rövid távú és hosszú távú tervekre. Mindenképpen van egy nagyon konkrét és hatásos módja, amellyel már konkrétan évek óta foglalkozom: a napenergia kihasználása. Ezen a téren személyes tapasztalatom van, befektető ismerőseimmel, barátaimmal együtt több sikeres projektet valósítottunk már meg. Hosszú távú projekt lehet a város tulajdonában álló, vagy a város által kezelt energiafogyasztók korszerűsítése, illetve azok lecserélése energiatakarékos alternatívára. Erre nagy esélyt látok, mivel erős politikai háttérrel és széles körű szakmai tapasztalattal rendelkezem, s így több lehetőség nyílhat előttem különböző projektek effektívebb kihasználására és kivitelezésére” – mondta el Bodoki Péter.
Dobi Róbert szerint folytatni kell a közintézmények energiahatékonyságának növelését, mivel az energiaárak komoly problémát fognak okozni: „Az óvodáknak, iskoláknak, idősek otthonának működnie kell. Itt fontolóra kell venni az alternatív energiaforrások beiktatását, például a modern hőszivattyúk, a geotermális energia kihasználását, vagy a napkollektorok telepítését. A közvilágítás modernizációja úgyszintén elengedhetetlen – ezen a téren is jelentős összeget lehet megtakarítani a jövőben. Továbbá elengedhetetlena a vízellátó hálózat modernizációja, mivel a kitermelt víz 38%-a elvész.”
Etheykatz Tímea is a napenergia felhasználását látja elsődlegesnek napelemek és -kollektorok segítségével, valamint a geotermikus energia kiaknázását. A közvilágítás megújítása, ill. a közintézmények világítótesteinek LED technológiájú égőkkel való modernizálása is fontos a számára. „A gázfűtést geotermikus hőszivattyú alkalmazásával lehetne felváltani. A megújuló energiaforrásokat felhasználva jobban meg tudjuk óvni a környezetünket, valamint olcsóbban biztosíthatjuk a fűtés és meleg víz költségeit, ezzel csökkentve a város kiadásait” – fűzte hozzá.
Keszegh Béla hangsúlyozta, az energiaválság kezelésére már eddig is fontos lépéseket tettek, és elsősorban a villamos energiát kell kezelniük. „Gyors tempóban zajlik az épületek hőszigetelése és alternatív megoldások, mint például a hőszivattyús rendszer alkalmazása. Tavaly elkezdtük a teljesen elavult közvilágítás felújítását, ezzel egyes városrészekben 70-75%-ot tudtunk megtakarítani. A közeljövőben másfél millió euró értékben zajlik a közvilágítás felújítása, továbbá a belső világítás cseréje az óvodákban és az iskolákban. Ugyanakkor a lakosoknak is próbálunk segíteni, energiatakarékos égőket szereztünk szponzoroktól, amelyeket elsősorban a kis nyugdíjból élőknek és nagycsaládosoknak juttatunk el” – fűzte hozzá.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
