Az elszámoltatás körül forgott Tarr Zoltán gombaszögi beszélgetése Tokár Géza2026. 07. 17., p – 16:17
Ha volt a Gombaszögi Nyári Tábornak kiemelt programpontja, az Tarr Zoltán, a Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterének első hivatalos felvidéki látogatása volt. Szóba került az elszámoltatás, de az is, hogy az új kormány felújítaná a társadalmi konzultációt.
Tarr tavaly még ellenzéki politikusként jelent meg a fesztiválon, az idén azonban a legfontosabb, a határon túli kapcsolatokért felelős döntéshozóként nyilatkozott az elképzeléseiről. A magyarországi kormányváltást követően a határon túli magyar közösségekben pedig leginkább az a kérdés fogalmazódott meg, mire számíthatnak a Tisza-kormánytól, különösen a korábban kilátásba helyezett elszámoltatás fényében.
„Ami ezután jön, nem büntetés, hanem következmény lesz” – harangozták be az előadást, ami szintén némileg ellentmondásos asszociációkat kelthetett. A beszélgetésen tömegek jelentek meg, a Tóth Károly sátor környéke is megtelt nézelődőkkel – köztük a szlovákiai magyar közélet prominens személyiségeivel.
A beszélgetés Czímer Gábor (paraméter.sk) moderálásával zajlott. „Az elmúlt esztendőkben furcsa inkognitós életben voltunk, furcsa átélni, hogyan változott ez meg” – jelentette ki Tarr annak a margójára, hogy a Tisza párt korábbi gombaszögi megjelenései kapcsán is sok volt a konfliktus.
„Nem számoljuk azt a szót, hogy elszámoltatás, rossz konnotációja van. (…) Szeretnénk megnézni, úgy működtek-e a dolgok, ahogy az a jogszabályok tekintetében elvárható lett volna. Az emberek azt várják, hogy az elmúlt 16 esztendő lopásai a megfelelő következményekkel járnak.” – jelentette ki a politikus a beszélgetésen, aki megerősítette, hogy a határon túli támogatások tekintetében tíz évre visszamenőleg végeznek áttekintést.
Átvilágítják a határon túli támogatásokat
A beszélgetésben felmerültek azok az ügyek, amelyek rejtett politikai támogatásokra irányultak – mint a múltban az MKP-hoz és utódpártjaihoz kötődő Főnix Polgári Társulás vagy a Libertate. Tarr nem bocsátkozott konkrétumokba az elszámoltatás terén, általánosságokban beszélt az Orbán-kormány határon túli politikájáról. A közpénzt a saját politikai céljaik felhasználására használták fel – mutatott rá Tarr, aki szerint az Orbán-kormány a saját gazdasági érdekcsoportjainak finanszírozására használta fel a támogatásokat és hangsúlyozta, céljuk a források azonosítása, a pénz útját követve pedig a támogatás hasznosulásának felmérése. Az új miniszter szerint a cél, hogy a közvélemény megismerje a pénz útját és levonják a következményeket.
Az a beszélgetést követően sem lett világosabb, hogy pontosan milyen következményei lehetnek annak, ha egy-egy szereplő hűtlenül kezelte a rendelkezésére bocsájtott forrásokat, különösen, miután sok esetben nem is magyarországi szereplők követték el a visszaéléseket. Tarr szerint a részletek kidolgozása folyamatban van, de indirekt módon azt is jelezte, hogy a magyarországi hatóságok a helyi döntéshozókat tudják a legkönnyebben felelősségre vonni.
Új pályázati rendszer és társadalmi párbeszéd
Tarr jelezte, hogy nyílt és transzparens pályázatokat szeretnének kiírni a határon túli magyarokat érintő kérdésekben is, és jelezte, hogy egy társadalmi párbeszéd keretén belül, a társadalmi részvételt lehetővé téve szeretne új kereteket adni a politizálásnak. A közösség bevonásának szándéka visszatérő elemnek számít a Tisza Párt célkitűzései között. Tarr elképzelései szerint a határon túli magyarokkal való viszonyt is egy hasonló konzultáció keretei között kellene lefolytatni – a nagy magyarországi párbeszéd mintájára határon túli fórumokat is megvalósítanának. Konkretizálva az elképzeléseket Tarr a MÁÉRT fórum tartalmi feltöltését vagy más találkozókat képzelne el az egyeztetés szempontjából.
A beszélgetésen szóba került a határon túli szervezetek lobbizásának kérdése – a miniszter szerint természetes dolog, hogy jelenleg is sok megkeresést kap a határon túli szervezetektől, mindenki igyekszik felmérni a lehetőségeit az új körülmények között. Tarr szerint azt kell kizárni, hogy egy-egy szervezet hegemón helyzetbe kerüljön, helyette a közhasznúsága és cselekedetei alapján ítélnék meg a szervezeteket. Jelezte, hogy átalakítanák a pályázati rendszereket.
Támogatások és az MCC jövője
A tárcavezető szerint létezik erkölcsi határvonal, ami kizárja az együttműködést az új kormánnyal, de a beszélgetésből kiderült, hogy nincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, mi is diszkvalifikál valakit a körből. Tarr óvatosan fogalmazott a beszélgetésben és nyíltan egyetlen szervezetet sem nevezett meg az elfogadhatatlan szereplők között – a konkrétan felhozott, a Magyar Szövetséggel együttműködő Csemadok kapcsán sem fogalmazott elítélően. Az átláthatóságot szem előtt tartva támogatna szervezeteket. Az oktatási-nevelési támogatást és a kulturális intézmények támogatását szintén megtartaná, viszont átláthatóvá tenné. A szlovákiai képzéseket is tartó MCC kapcsán Tarr megjegyezte, a miniszterelnökség hatáskörébe tartozik a szervezet jövője, de együttműködnek a probléma kapcsán.
„Sok értékes dolog és sok huncutság is van az MCC keretein belül” – fogalmazott Tarr, aki szerint az intézmény ebben a formában nem fog megmaradni, de a tehetséggondozó tevékenységeket valamilyen formában szeretnék megtartani.
A fociakadémiák kapcsán szintén átvilágítást ígért, de nem a támogatások teljes leállítását és a médiatámogatások rendszerének újragondolása is folyamatban van.
Portálunk kérdésére Tarr Zoltán elmondta, nem szánták jelzésértékűnek, hogy a határon túli magyarságot érintő területtel nem államtitkári szinten foglalkoznak, elképzelhetőnek tartja a döntés felülbírálását. A kis- és közepes szervezeteknek nyújtott támogatások kapcsán megjegyezte, biztosan növekedni fog a részükre fenntartott keret és átláthatóbbá teszik a folyamatot, de meggyőződése, hogy ez nem jelent feltétlenül fennakadást a támogatások folyósításában és elbírálási folyamatában.
A beszélgetést áthatotta egy alapvető disszonancia: Tarr a leghatározottabban az Orbán-kormány klientúraépítő tevékenységét kritizálta és többször is megígérte, hogy véget vet a Budapestről érkező befolyásolási kísérleteknek. A határon túli szervezeteket azonban nem akarta pellengérre állítani és ígéretet tett arra, hogy a transzparens támogatások a határon túli magyar közösségek felé nem állnak le.
Kapcsolódó cikkünk
Kívülről nézve egyre nagyobb a belső válság a Fideszben. Hétfőn lemondott posztjáról Gulyás Gergely frakcióvezető, Orbán Viktor pedig inkább a foci vébére utazott, amikor szerinte az „önkény” lett az úr Magyarországon, Szijjártó Péter pedig a BYD egyik vezetője lesz. Német Zsoltnak, a Fidesz helyettes frakcióvezetőjének, külpolitikai szakértőjének a Gombaszögi Nyári Táborban sikerült néhány kérdést feltennünk.
Az Országgyűlés a Tisza-képviselők szavazataival hétfőn elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, ugyanaznap lemondott Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor pedig focit nézett az USA-ban. Ez egy elég széteső képet mutat a Fideszről. Mi történik a pártban?
Azt hiszem, hogy az is fontos, hogy mi van a Fidesszel, de az is, hogy mi van a kormánnyal. Mi a kormánnyal próbálunk foglalkozni a magunk részéről, a parlamenti frakciónk a kormánnyal szembeni ellenőrzési feladatot próbálja ellátni, ami az ellenzék feladata.
Ennek ellenére nem voltak ott a parlamentben, kivonultak, amikor az alkotmánymódosítást elfogadta a Tisza-többség.
De az alkotmánymódosítás általános vitájában kifejtettük, hogy ez az alkotmánymódosítás a magyar demokrácia gyásznapja, ellentétes minden jogállami és európai normával. A köztársasági elnök mandátumának az egy mondatos megszüntetése, az alkotmánybíróság lefejezése, a képviselők és a miniszterelnök mandátumának a korlátozása miatti tiltakozásunknak minden lehetséges módon hangot adtunk, tüntetés formájában is. Igaz, nem vettünk részt a szavazáson, de bizonyára föltűnt, hogy másnap jelen voltunk a parlamentben.
Az, hogy nem vettünk részt a szavazáson, illetőleg, hogy Gulyás Gergely lemondott, ez a tiltakozás kifejezésének a módja volt.
Lehet ezt vitatni, de egyértelművé tette a frakcióvezető úr, hogy ezért mond le, így próbál tiltakozni a jogállamiságnak az ilyen mértékű sérelme miatt.
Épp azért, mert ez önök szerint egy gyásznap volt, nem kellett volna Orbán Viktornak itt lennie Magyarországon, és esetleg valamilyen „hangosabb” tiltakozást szervezni annál, hogy kitesz egy posztot a Facebookra?
Milyen hangosabb tiltakozást kell annál, minthogy a köztársasági elnök székhelye előtt több tízezres tüntetést szervezünk akkor, amikor tisztában vagyunk azzal, hogy az ország a kormánykoalíciót támogatja? Ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy nem tehetünk más, minthogy egy tiltakozást szervezünk. Ami egyébként sikeres volt, hiszen azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben egy ilyen arányú tüntetés a nyár kellős közepén mindenféleképpen szép eredménynek tekinthető. Illetőleg milyen radikálisabb tiltakozást lehetne annál csinálni, mint hogy a Fidesz frakcióvezetője, aki jelenleg gyakorlatilag a legmagasabb közjogi pozícióban levő fideszes politikus, bejelenti a lemondását.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta az Országgyűlés 139 igen, 6 nem szavazat ellenében, tartózkodó szavazat nélkül hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Orbán az USA-ba utazott, de szerinte gyásznap a mai.
A magyar parlament a tiszás képviselők támogatásával elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely az életbe lépésével megszünteti a jelenlegi köztársasági elnök mandátumát. Emellett 70 évben határozza meg az alkotmánybírók életkorának felső határát, ami azonnal 4 alkotmánybíró, köztük az Ab elnöke, Polt Péter mandátumának a megszűnésével jár. A parlamenti képviselők mandátumának a felső határát 3 ciklusban, vagyis 12 évben korlátozza. A vármegyéket is visszanevezték megyékre.
Görög Márta igazságügyi miniszter a kormány nevében jelezte: ez a mostani, 17. Alaptörvény-módosítás csak felkészülés arra az átfogó alkotmányozási folyamatra, amely csak most kezdődik. Elmondta, hogy több ponton támogatja a kormány a törvényalkotási bizottság módosító javaslatait.
Magyar: Sulyoknak 5 napja van, hogy lemondjon vagy aláírja
Magyar Péter szerint az Alaptörvény újabb módosításával nem megszűnik, hanem megújul a jogállam Magyarországon.
„Ne higgyék el, amit a Fidesz állít, nem lesz vége a demokráciának, nem lesz vége a jogállamnak”
– üzente Magyar a Fidesz támogatóinak.
Magyar bízik abban, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök a törvényeknek megfelelően fog eljárni, és vagy aláírja a módosítást 5 napon belül, vagy lemond.
„Több lehetőség van, de a lényeg, hogy 5 napja van a köztársasági elnöknek arra, hogy aláírja vagy lemondjon. Bízom benne, hogy jól dönt”
– mondta a kormányfő, jelezve, hogy készülnek arra is, ha nem írná alá Sulyok Tamás a módosítást, és nem is mondana le.
Délelőtt már volt egy csörte Magyar és Sulyok között, a kormányfő szerint már a Fidesz irányítja Sulyok Tamást, akit arra „utasítottak”, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, hogy így szabotálja az Alaptörvény módosítását. Sulyok cáfolta, hogy ilyen befolyásolás működne.
Nincs még jelölt
Magyar Péter szerint még nincs konkrét jelöltje a pártnak a köztársasági elnök személyére, de elképzeléseik vannak. A köztársasági elnököt a most elfogadott módosítás életbe lépését követő 30 napon belül meg kell választani.
„Bízunk benne, hogy sikerül olyan jelöltet találni, hogy közösen tudunk választani köztársasági elnököt”
– jelentette ki Magyar. Ez azért sem lesz könnyű, mert lehet, csak 1,5-2 évre választanak elnököt, a Tisza ugyanis új alkotmányozási folyamatot akar elindítani.
Orbán szerint gyásznap a mai
A volt miniszterelnök, Orbán Viktor éppen ma utazott az USA-ba, ahol a focivébé utolsó meccseit akarja megnézni. A Fidesz elnöke feltehetően út közben üzente, hogy
„Ez a nap a magyar demokrácia gyásznapja!”.
Magyar szerint Orbán elmenekült a felelősség elől azzal, hoyg éppen ma utazik az USA-ba focit nézni.
„A Fidesz végnapjait látjuk”
– kommentálta Magyar Orbán Viktor elutazását.
Orbán szerint a köztársasági elnök leváltása az első lépés. „Ma a köztársasági elnökkel számolnak le, de holnap bárkivel megtehetik” – írta bejegyzésében Orbán.Szerinte a Fidesz soha nem fogja legitimnek és törvényesnek elismerni az új elnököt.
„A jogtalanul pozícióba ültetett új elnök nem lehet törvényes, így a döntései sem lesznek azok”
– írta Orbán. Majd arról beszélt, hogy „Magyarországnak joga van ellenállni. És meg is fogjuk tenni!”.
Valóban volt tüntetés, de korábban azt láttuk, hogy a Fidesz ennél kisebb súlyú események miatt is „békemenetet” szervezett Budapestre. Az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás a Sándor-palota előtt nem volt akkora demonstráció, ami akárcsak megközelítette volna a korábbi fideszes vagy a magyar kormány által szervezett demonstrációkat.
Tesszük, amit tudunk!
Ugyanakkor Orbán Viktor egyik tiltakozáson sem vett részt személyesen, a parlamentben nem volt jelen, hiszen parlamenti mandátuma jelenleg nincs, de a tüntetésen sem volt ott. Nem súlytalanította el ezzel ezt a tiltakozást?
Nem, mert azt gondolom, hogy amikor a jelenlegi helyzetben a volt köztársasági elnök, Áder János megnyilvánul, az mindenféleképpen egy nagyon komoly hangsúlyos tüntetés. A tüntetésre, illetőleg a frakción belüli döntésre vonatkozóan tudom azt mondani, hogy minden olyan eszközt, amit igénybe tudunk venni, azt felhasználunk. És hogyha kifejezetten Orbán Viktornak a magatartására, Orbán Viktornak a véleményére kíváncsiak, akkor pedig ajánlom önöknek, hogy jöjjenek el Tusványosra, jövő szombaton meghallgathatják a miniszterelnök úr álláspontját.
Orbán Viktor amerikai útja kapcsán volt egy kommunikációs baki, ellentmondás az ön kijelentése és Orbán Viktor szóvivőjének állítása között. Ön azt mondta, hogy Orbán Viktor nemcsak a foci vébé miatt utazott az USA-ba, lesz ott hivatalos politikai programja is, talán találkozik Donald Trump elnökkel is. A szóvivője viszont ezt cáfolta, Havasi Bertalan szerint Orbán Viktor magánúton van, nem lesz politikai vagy hivatalos programja. Mi okozta ezt a kommunikációs hibát?
A tájékoztatást egyértelműen a miniszterelnök szóvivője végzi, és a miniszterelnöki tájékoztatásnak ő a forrása, tehát a pártnak a szóvivőjét kell irányadónak tekinteni minden ilyen kérdésben.
De ön úgy tudta, hogy Orbán Viktor esetleg találkozik Trump elnökkel?
Korábbiakban volt ilyen megnyilatkozása a központi kommunikációnak.
Még egy kérdés az alkotmánymódosításhoz. Magyar Péter arról beszélt, hogy a Fidesz nyomást gyakorol Sulyok Tamásra, hogy ne írja alá ezt a módosítást, forduljon az alkotmánybírósághoz. Így történt? Valóban előre elkészítették az alkotmánybírósági beadványt Sulyok Tamás számára?
Nem tudok erről.
A héten jelentette be Szijjártó Péter volt külügyminiszter is, hogy lemond parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD autógyártó cég kötelékében fog dolgozni. Ezt hogyan értékeli?
Azt hiszem, az ország szempontjából kell nézni a politikusi döntéseket, és az, hogy a BYD egy ilyen, meglehetősen széles kapcsolatrendszerrel rendelkező személyt talált az európai műveleteinek a vezetésére, az mindenképpen Magyarország érdekeit szolgálja.
A frakcióból nem hiányzik majd Szijjártó Péter?
Az elmúlt időszakban az ő lehetőségei a frakcióban eléggé korlátozottak voltak az ismert helyzet miatt, ezért azt gondolom, hogy az ő döntését tiszteletben kell tartanunk, és bízom abban is, hogy az ország számára ez a döntés kifizetődő lesz.
Nem tartja azt visszásnak, hogy egy olyan cégnek lesz a magas beosztású vezetője Szijjártó Péter, akinek korábban a magyar kormány több ezer milliárdos támogatást adott? Magyar Péter ezt korrupciónak nevezte.
Én nem nevezném annak.
Ön minek nevezné?
Egy lehetőségnek, amit az ország szempontjából üdvözlendőnek tartok.
Kapcsolódó cikkünk
Magyar Péter május 9-én tette le a miniszterelnöki esküt, majd néhány napon belül megalakult a kormány is. Azóta mintegy két hónap telt el, a Tisza-kormány eddigi eredményeiről és a Fidesz válságáról Lakner Zoltán politológussal beszélgettünk.
A Tisza-kormány eddigi legfontosabb intézkedésének Lakner Zoltán politológus az európai uniós források hazahozatalát tartja. „Megteremtették a jogállamisági eljárásban befagyasztott források hazahozatalának lehetőségét” – magyarázta lapunknak adott interjújában a politológus. Belpolitikai szempontból a másik legfontosabb lépésnek azt tartja, hogy elindították az elszámoltatást.
„Fontos, hogy az elmúlt 16 év politikai következményeit egyáltalán meg lehessen ismerni, fel lehessen számolni, és ennek egy fontos eredménye kell, hogy legyen az úgynevezett vagyon-visszaszerzés”
– mondta Lakner. Ez azokra a vagyonokra vonatkozik majd, amelyek a közvagyonból alapítványokba kerültek, a politológus szerint nyilvánvalóan rossz szándékkal. „Erről egyelőre jogszabály rendelkezik, még nem működik maga a hivatal, de ez lesz az egyik ilyen fő intézménye annak, hogy hogyan lehet ezeket a közvagyonelemeket visszaszerezni” – mondta Lakner.
Szimbolikus lépésnek tartja Magyar Péter részéről, hogy már a beiktatási beszédében bocsánatot kért olyanoktól, akiket az előző kormány idején megbélyegeztek, hátrányos helyzetbe hoztak.
„A magyar állam legfontosabb képviselőjeként bocsánatot kért olyan felháborodást okozó cselekményekért, amelyeket nem ő követett el, de lényegesnek tartotta, hogy az üldözöttek, a megbélyegzettek, megsértettek halljanak egy bocsánatkérést a magyar állam képviselőitől”
– értékelte Lakner.
Fontosnak tartja, hogy az uniós források visszaszerzése megmutatta, nem kellett semmi olyan feltételt vállalnia Magyarországnak, amely veszélyeztetné a szuverenitását, ahogyan azt a Fidesz beállította az elmúlt években. „Az uniós pénzek befagyasztása az önkény ára volt” – magyarázta Lakner. Szerinte arról volt szó, hogy az Orbán-kormány a jogállamisági feltételeket nem volt hajlandó teljesíteni. „Az Orbán-rendszer lényege az autokratikus működési mód volt, hozzá tartozott a demokratikus intézményrendszernek a leépítése” – mondta a politológus.
Pragmatikus szomszédságpolitika
Lakner szerint Magyar Péter a közép-európai együttműködés kérdésében visszatért az 1990-es évek magyar külpolitikai irányvonalához.
„Ennek fő elemei az atlanti elkötelezettség, a közép-európai együttműködés, a szomszédos országokkal való kapcsolatok normalizálása és a határon túli magyarok érdekképviselete”
– mondta Lakner. A visegrádi négyek szerepét szeretné megerősíteni. „A nagy európai érdekérvényesítőkkel barátságosan ugyan, de közölte azt, hogy meg fog próbálkozni egy közép-európai tárgyaló blokk a létrehozásával, amelyik bizonyos ügyekben speciális közösségi érdekeket fog képviselni” – mondta Lakner.
Szerinte Magyar igyekszik majd pragmatikus álláspontot képviselni, és egyelőre a partnerei, például Robert Fico is, így viselkednek. Példának Magyar június 4-i beszédét hozta fel, amelyben a kormányfő arról beszélt, hogy Magyarország „önmagával határos”, de ez miniszterelnöki szinten nem okozott konfliktust.
„Robert Fico ezt nem tette szóvá a nem sokkal későbbi budapesti látogatásán, csak a külügyminisztere tiltakozott, ebből az látszik, hogy a miniszterelnökök úgy döntöttek, ők ezt nem fogják lemeccselni”
– véli Lakner.
Elkerülhetetlen Alkotmánymódosítás
A magyar parlament hétfőn elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely komoly jogállami változásokat hoz Magyarországon. Lerövidíti a köztársasági elnök mandátumát, 70-éves korhatárt vezet be az alkotmánybírák esetében, ami 4 alkotmánybíró azonnali nyugdíjaztatásával jár, és 12 évben korlátozza a parlamenti képviselők munkáját. Lakner szerint ezt a lépést a Fidesz által létrehozott gyakorlat tette elkerülhetetlenné.
„Szükséges, hogy azokat az intézményeket és az intézmények élére rendelt pártkatonákat valamiképpen ki lehessen iktatni, mert csak így lehet visszatérni a jogállamisági keretek közé”
– mondta Lakner. Példaként azt mondta, hogyan korlátozta a Fidesz az Alkotmánybíróság hatáskörét. „A 4. alaptörvény-módosítás specialitása 2013 tavaszán az volt, a korábban az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek talált jogszabályi helyeket beemelte a fideszes többség az alaptörvény fő szövegébe” – magyarázta Lakner. Ezzel a Fidesz elérte, hogy az Alkotmánybíróság ezeket nem vizsgálhatja.
„Innentől kezdve azt a gyakorlatot alakították ki, hogyha valamit alkotmányellenesnek talált az addig még nem teljesen elfoglalt Alkotmánybíróság, azt beleírják az Alaptörvénybe”
– mondta a politológus.
Sulyok várhatóan ellenáll
Azt csak tippelni tudja, hogy mi lesz Sulyok Tamás reakciója a hétfőn elfogadott módosításra, amely az ő mandátumát is megszünteti. A köztársasági elnöknek 5 napja van arra, hogy aláírja a módosítást, vagy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Ez utóbbit azonban csak akkor tehetné meg, ha szerinte a módosítást alkotmányellenes módon, például nem kétharmados többséggel fogadta el a parlament.
„Én én arra tippelnék, hogy az Alkotmánybírósághoz fog fordulni, nekem ez következik az eddigi magatartásából. Ha nagyon le akart volna mondani, akkor már megtette volna ezt”
– mondta Lakner.
A Fidesz gyorsabban épül le, mint korábban az MSZP
Lakner sötéten látja a Fidesz jövőjét, szerinte a párt képtelen a megújulásra, amihez Orbán is komolyan hozzájárul.
„Miközben alkotmányos válságról beszél, fogja magát és elmegy megnézni a foci vébé elődöntőit, meg a döntőt, ráadásul egy kontinenssel arrébb”
– mutatta be a Fideszen belüli helyzetet Lakner. Szerinte ezzel a hozzáállással a saját üzeneteit teszi hiteltelenné.
„A Fidesz azt gondolja, hogy neki van még mondanivalója a magyar társadalom számára, de a magyar társadalom nem gondolja, hogy az ő számára a Fidesznek mondanivalója van”
– mondta Lakner a Fidesz támogatottságának csökkenése alapján. Szerinte az MSZP-nek 2006 után három év kellett ilyen támogatottságcsökkenéshez, mint amit a Fidesz a választások óta eltelt időszakban „elért”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
