Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Széchenyi-díjas professzor szeptember 13. és 17. között Örményországban elemezte a korai egyetemes zsinatok és egyházatyák írásainak eddig nem ismert örmény szövegtanúit.
Az utóbbi időben egyre fontosabb helyet kap az ókeresztény kor egyházfegyelmének a kutatásában a dokumentumok keletkezési nyelvének és helyének a pontos meghatározása, valamint a különböző nyelven fennmaradt korai fordítások azonosítása. Az egyetemes zsinatok és a korai egyházatyák írásai is több fordításban maradtak ránk, amelyek segítenek az eredeti szöveg jelentésének, korabeli értelmezésének és elterjedésének a megismerésében.
Az örmény nyelven fennmaradt dokumentumok tekintetében mindmáig mértékadó tekintélyt jelentenek Hubert Kaufhold kutatásai. A keleti kánonjogtörténet elismert kutatója 2012-ben hangsúlyozta, hogy a görög nyelvű korai zsinatok és egyházatyák írásainak legkorábbi örmény fordítása az 5. század közepére tehető. Szuromi Szabolcs már 2016-ban rámutatott arra, hogy Kaufhold datálási tévedésének legfőbb oka az örmény szövegek keletkezési idejének és az örmény ábécé összeállításának az összekapcsolása. Az utóbbinak a kialakítását a nyelvtörténet Kr. u. 405-re teszi, és Szent Meszrop Mastoc (†440) örmény teológus és nyelvész nevéhez kapcsolja. Azonban kétségtelen tény, hogy a nyelvi reform előtti időszakból is nagy számban maradtak fenn örmény egyházi szövegek, amelyek a görög ábécét használták. Ennek köszönhetően tudta azonosítani Szuromi professzor 2022 szeptemberében a Gangrai Zsinat eddig ismert legrégebbi szövegtanúját Örményországban (337).
Szuromi Szabolcs 2023. szeptember 13. és 17. között Ecsmiadzinban végzett kutatásai rávilágítottak arra, hogy téves Kaufhold azon álláspontja, amely az első három egyetemes zsinat örmény nyelvű fordítását a 444. évi Schahapviani Zsinaton összeállított első örmény kánonjogi gyűjteményhez köti. Az elemzett kéziratok és a bennük olvasható bevezető szövegek dátum szerint azonosítható utalásai (amelyek összhangban vannak a feltárt paleográfiai, szöveg- és irodalomkritikai tényekkel is) egyértelműen alátámasztották az örmény fordítások megtörténtének korai voltát. A Niceai Zsinat (325) most feltárt, eddigi legkorábbi ismert teljes örmény fordítása 328-ban, az I. Konstantinápolyi Zsinaté (381) pedig már 383-ban készült. A kutatás során feltárt, és az Efezusi Zsinat (431) örmény nyelvű szövegét tartalmazó kézirat különösen is egyedülálló, mivel a benne található utalások, szerkezeti és tartalmi sajátosságok alapján, minden valószínűség szerint magán a zsinaton készült fordításról van szó (vagyis dátuma 431). Szuromi professzor a zsinati fordítások keletkezési idejével megegyező megállapításra jutott Alexandriai Szent Atanáz (†373) és Nagy Szent Bazil írásainak eddig nem vizsgált örmény fordításával kapcsolatosan. Kaufhold a két egyházatyától származó – vagy nekik tulajdonított – szövegrészleteket Odzuni Szent János (†728) híres gyűjteményére vezeti vissza, amely az örmény egyház 725-ben, Dvinben megtartott reformjának a részét képezte. A kétségtelenül egyedülálló jelentőségű munkába beillesztett 4. századi anyag azonban már korábban létezett fordításokat gyűjtött össze, örmény egyházatyák írásaival egybekapcsolva (pl. Szent Sahek, †439). A Szuromi professzor által jelenleg azonosított örmény anyagban megtalálható Szent Atanáz Serapionhoz írt leveleinek és a Niceai Zsinat határozataihoz írt munkájának az örmény fordítása, amelyeket a 4. század második felére lehet datálni. Hasonló módon Szent Bazil munkái közül sikerült azonosítani a Szentlélekről, valamint az Eunomiosz ellen írt művének örmény fordítását. Ezek szintén a 4. század második felének paleográfiai sajátosságait viselik.
A Szuromi professzor által újonnan azonosított szövegtanúk egyértelművé teszik, hogy mind az egyetemes zsinatok anyagát (Khalkedón előtt), mind a legjelentősebb 4. századi keleti egyházatyák meghatározó dogmatikai műveit röviddel keletkezésük után lefordították örmény nyelvre, ezzel közvetlen hatást tudtak gyakorolni az örmény egyházfegyelemre és teológiai gondolkodásra.
Szuromi Szabolcs Anzelmet örményországi látogatása alatt magánkihallgatáson fogadta II. Karekin örmény katolikosz, valamint az Örmény Nemzeti Kulturális Tanács, amely eddigi tudományos munkája elismeréseként rendes tagjává választotta. Örményországi programja lezárásaként lerótta kegyeletét a Yerablur hősi temetőben, az elmúlt egy hónap folyamán Hegyi-Karabahban elhunyt megrendítő számú örmény áldozat sírjánál.
Forrás és fotó: Csornai Premontrei Apátság
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
