A parlament alkotmányos többséggel megszavazta az előrehozott választásokat a lehető legkésőbbi dátumra, de ezzel láthatóan véget is ért a nagy együttműködés a volt koalíciós pártok között. Zuzana Čaputová államfő még kedden figyelmeztetett, hogy az előrehozott választásokról szóló döntés megszületése nem jelenti azt, hogy szükség esetén nem nevez ki ügyvivő kormányt.
Főleg, hogy lényegében a szavazás másnapjától elindult a választási kampány. Névleg a volt kormánypártok abból indulnak ki, hogy a koalíciós szerződés fél évvel a választások előtt, tehát március végén jár le. A gyakorlat azonban mást mutat.
Nyolc hónap nagyon hosszú idő, és a volt kormánypártok elképesztően sokat veszítettek hitelükből. A meglévő időt nyilvánvalóan reputációjuk visszaépítésére használnák fel, és lényegében ez is történik.
Igor Matovič, az OĽaNO elnöke szerint van egy úriemberek közötti megállapodása a Sme rodinával és a Za ľudíval arról, hogy továbbra is úgy fognak együttműködni a törvényalkotásban, mint eddig. Sulíkot azonban nem sorolta ide, ami nem is csoda. Azonkívül, hogy Sulík minden sajtótájékoztatón Matovičot ostorozza, aligha tekinthető megbízható partnernek.
Boris Kollár szerint a koalíciós szerződés lejártáig (március vége) tartani fogják magukat a megállapodásokhoz, ám áprilistól élesbe fordul a kampány, és mindenki a maga útját járja majd. Ez a felfogás annyiban sántít, hogy már jó ideje mindenki a maga útját járja, elég arra gondolni, hogy a koalíciós szerződésnek sok értelme nincs az SaS nélkül, a Za ľudí pedig teljesen súlytalanná vált – három képviselője van, abból kettő a liberálisok térfelén játszik.
A tettek többet mondana ezer szónál
Ráadásul, a pártok már most is kampányolnak. Az OĽaNO hirtelen több javaslattal is előrukkolt, amelyeknek időzítése és tálalása egyértelműen kampányszagú. Az egyik javaslatukban jutalékot fizetnének a választáson részt vevő választóknak (a parlamenti és az EP-választások esetében). Csökkentenék a helyi népszavazások érvényességi küszöbét is, ami azért ellentmondásos, mert épp az OĽaNO volt a leghangosabb ellenzője a legutóbbi országos referendumnak – úgy, hogy évekkel korábban maga akarta lejjebb vinni a kvórumot. Ha megtette volna, Robert Fico kezdeményezése a szerzett 27 százalékkal is érvényes lehetett volna.
A beterjesztett javaslatok mindegyike az OĽaNO választási kampányának része volt. Érdekesség, hogy az OĽaNO élesen kritizálni kezdte a Sme rodinát a 363-as törvény megváltoztatásának ellenzése miatt.
Nem marad ki ebből a Sme rodina sem, aki megnyitotta a vitát az ellentmondásosan értékelt ingyenebéd visszavezetéséről az iskolákba és az óvodákba. Ebben a kérdésben is nőtt a feszültség a Sme rodina és az OĽaNO között.
Sulík egyelőre háttérbe húzódik, de aligha fogja majd vissza magát, ha úgy érzi, hogy újabb mediális hullámokat lovagolhat majd meg az OĽaNO és a Sme rodina rovására.
Kényelmetlen lenne az ügyvivő kormány
A helyzet tehát korántsem idilli, és még ha a kormány körüli cirkusz véget is ért, valójában csak áttevődött a parlamentbe. A kormány korlátozott jogkörökkel működik, így több feladat hárul majd a parlamentre, így a törésvonalak ott fogják először megmutatni magukat.
Az ügyvivő kormányt azonban Čaputová megpróbálja mindenáron elkerülni. Szeptember 30. nagyon közel esik már a 2024-es elnökválasztási kampány kezdetéhez, és nem szívesen vállalná a felelősséget egy nyolc hónapig regnáló ügyvivő kormányért, amelynek borítékolhatóan sok népszerűtlen döntést kell majd meghoznia.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
