"Az elődeink még tudtak valamit" – Vályogvetők a XXI. században

"Az elődeink még tudtak valamit" – Vályogvetők a XXI. században

Olcsó, környezetbarát, könnyen hozzáférhető, készítése könnyen elsajátítható. Tartós, rugalmas, erős anyag, remek hőszigetelési tulajdonságokkal bír. Ez nem más, mint a vályog, amelynek építészeti felhasználása egykor természetes volt.

A modern kor vívmányai az élet minden területén eluralkodnak, így az építészetben is. Vannak, akik szerint alkalmazkodnunk kell a fejlődéshez, ezért modern építőanyagokat kell használni. Akadnak azonban olyanok is, akik rájöttek, hogy a folyamatos energiapazarlás és a környezetkárosító anyagok használata a fenntartható fejlődés gátját jelentik. Az egyházasbásti Medvesalja Egyesület, illetve néhány budapesti és a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkező építészhallgató felismerte ezt, és az elődeink tudásához visszatérve szeretnék visszahozni a köztudatba az emberiség egyik legrégebben használt, környezetbarát építőanyagát és építési technikáját.

Ahhoz, hogy ezt az ősi technikát elsajátíthassák, Egyházasbáston töltöttek egy hetet. Itt ugyanis rendelkezésre állt egy megfelelő állapotban lévő vályogház, amely kívülről-belülről egyaránt felújításra várt.

– A vályogház, amelyben faablakok vannak, földből, agyagból, sárból készültek a falai, égetett cserépből, tehát agyagból a tető, a tetőszerkezet fából, nem hagy semmilyen ökológiai lábnyomot. Ha kitöltötte a maga idejét, és valamilyen okból el kell bontani, akkor a farészét eltüzeljük, a maradék pedig megy a kertbe, beszántjuk, és később ültetni lehet bele. Ez az élhető jövő, minden más önámítás. A hozzánk ellátogató leendő építészek erre rádöbbentek, és érzik, hogyha ezt a tudást, ezeket a technikákat, technológiákat megőrizzük, akkor túlélők lehetünk – magyarázza Mede Ferenc, a Medvesalja Egyesület elnöke.

A felújítás során a külső falakról leverték a régi vakolatot, amely alól előbukkant a vályogtégla. Erre rákerült egy drótháló, majd a homokkal és oltott mésszel bekevert massza. Ottjártunkkor a külső falak még kicsit nedvesek voltak, és mivel elég vastag réteget vittek fel rá, apró repedések keletkeztek rajta. Ezt azonban egy utólagos nedves simítással szépen össze lehet húzni.

Hírdetés

“Bentre viszont hagyományos szalmatörekre, vagy pedig a kertben megtalálható agyagosabb részekből, homokkal-földdel összekevert szálas anyagra volt szükség. Azzal tapasztották meg a vályogfalat. Szépen lehet látni, ahogy kiállnak a szalmaszálak. Ezt már csak egy vékony agyagos-földes réteggel besimítjuk, és lemeszeljük. A deszkapadló megmarad, átcsiszoljuk, kap egy lenolaj- kenést és készen van” – mondja Ferenc. Hozzáteszi, ezek a világ legkörnyezetbarátabb anyagai, csupán egy hátulütőjük volt régen: mivel nem vízszigetelték az épületet, ha nedvességet kapott, az enyészeté lett. Ma már ennek az esélye nem áll fenn, hiszen egy jó kőalappal, vagy egy vízszigetelt betonalappal a vályog elképesztően jó és tartós anyag.

A felújítást az önkormányzat és a helyiek is támogatták, hiszen egykor Egyházasbáston is vályogtéglából építkeztek. A szomszéd például tudta, hogy a kert melyik részén, milyen sávban húzódik az agyagos föld, ami jó egy vályogos tapasztáshoz. Ez hatalmas előrelépés volt, hiszen tudták, hol kell ásni. Majd a vályogot lábtaposással taposták be, ahogyan régen is.

Mivel csak 7-8 építész dolgozott az épületen, ezért nem tudták az egészet bevakolni. A munka befejezése az egyesületre vár, amit pályázati pénzből, adományokból, valamint a Mede család saját forrásból finanszíroz.

“Ennél a háznál még egy hátsó és köztes fal erősítésére, illetve stabilizálására van szükség. Ezt szintén egyesületi pénzből oldjuk meg, ahogyan előtte a tető rendbe rakását és az elektromos vezetékek cseréjét is. De nem modernizálni akarjuk az épületet, hanem a hagyományoknak megfelelően rendbe hozni. Tehát a cserép hiányzó részeit sem újakkal pótoltuk, helyette elraktároztuk a korábbi bontásokból összegyűjtött régi cserepeket, és a tetőszerkezet újralecezése után ezeket vittük fel.”

Az értékmentés mellett az egyesület konkrét célokkal állt neki a felújításnak. Az épület a jövőben megbeszélések, találkozók, kézműves alkotótáborok helyszíneként fog működni. De úgy rendezik be, hogy akár kulcsosházként is funkcionáljon, tehát elszállásolásra is alkalmas legyen. Az egyesület a népi építészettel, főként előadások formájában, már korábban is foglalkozott. De minden, ami a szerves magyar műveltségbe tartozik, és felöleli egy emberi léptékű, élhető élet teljes skáláját, számukra fontos és értékes. Ha ennek a tudásnak a jövőben hasznát veszik, az már elegendő.                  


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »