LMP: a jövő évi költségvetés súlyos helyzetbe hozza az önkormányzatokat
Magyarország 2021-es költségvetési tervezete súlyos helyzetbe hozza az önkormányzatokat és az embereket bünteti az önkormányzati megvonásokon keresztül, amelyek miatt egyes településeken fontos beruházások maradhatnak el – mondta a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
Csárdi Antal hozzátette, a helyzet megváltoztatása érdekében az LMP a jövő évi költségvetéshez 123 módosító javaslatot készített, ezeken belül 44 javaslatban az önkormányzatoknak juttatnának plusz forrást.
Kiemelte, az LMP 25 milliárd forint kormányzati támogatást juttatna a Lánchíd felújítására, ami magában foglalja a híd, annak pesti hídfője és az alagút felújítását is.
A képviselő szerint a 2021-es költségvetéshez viszonyítva ez az összeg aprópénz, amelyet olyan fölösleges „luxusberuházásoktól” vonnának el, amelyre a jelen helyzetben – a válság időszakába – az országnak nincs szüksége. „Ha van MotoGP versenyre 35 milliárd forintunk, akkor kell, hogy legyen 25 milliárd forint a Lánchídra is”, amely nemzeti ereklye és megtestesíti a nemzet és Budapest egységét – érvelt.
Csárdi Antal szerint a kormányzati támogatásra azért is szükség van, mert „nem lehet egy ilyen költségvetési helyzetbe hozott fővárostól egy az egyben elvárni, hogy felújítsa a Lánchidat.”
Az ellenzéki politikus közölte, a lánchíd felújítása régi ügy: már 2002-ben ismert volt a híd állapota, 2012-2013 fordulóján készült egy vizsgálat, amely megmutatta, hogy a híd balesetveszélyes. 2018-ban Tarlós István főpolgármester kiírt egy tendert, amire a beérkező ajánlatok 34 milliárd forint feletti felújítási költséget vállaltak, ezt akkor ugyan eredménytelenné nyilvánították, de megmutatta, hogy az a számítás, amely 23,7 milliárd forint értékű beruházással számol, alultervezett.
Kérdésre válaszolva elmondta, ha baleset történne a Lánchídon, akkor az az Országgyűlés, valamint az elmúlt és a jelenlegi fővárosi vezetés felelőssége is lenne.
Kanász-Nagy Máté, a párt országos elnökségének titkára szerint a jövő évre tervezett büdzsé egy büntető költségvetés, amely azért született, mert tavaly októberben Budapesten az ellenzék aratott győzelmet és most ezt a győzelmet akarják megbosszulni.
Újpest népjóléti alpolgármestereként közölte, a jövő évi költségvetési tervezetnek az lesz az egyik következménye, ha elfogadják, hogy Újpesttől a kerület forrásainak 10-15 százalékát, 2-3 milliárd forintot is elvonhatnak. Mindezek megakadályozása érdekében az LMP a jövő heti képviselő testületi ülésen is tiltakozni fog a tervezet ellen.
A sajtótájékoztató végén más témákban hangzottak el kérdések. Csárdi Antal elmondta, nem gondolja, hogy az augusztus 20-ra tervezett ünnepség vagy a tűzijáték felesleges, az LMP számára csupán az erre fordított összegnek a nagyságrendje elfogadhatatlan. Az augusztus 22-re tervezett Budapest Pride-ról pedig közölte, „ha megtudjuk tartani az országos ünnepségeket, ami tömegrendezvény, akkor valószínűleg meg lehet tartani a pride-ot is”. Ugyanakkor jelezte, a vírus második hulláma előtt azért meg kellene fontolni, hogy érdemes-e tömegrendezvényeket tartani.
Garanciákat és megélhetési biztonságot követel az MSZP a munkavállalóknak
Garanciákat és megélhetési biztonságot követel az MSZP a magyar munkavállalóknak – közölte a párt alelnöke vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
Komjáthi Imre szerint a Fidesz az elmúlt tíz évben leépítette a szakszervezeti jogokat, ellehetetlenítette a sztrájkjogot, a „rabszolgatörvény” elfogadásával túlzott túlórakeret megállapításával sújtotta a munkavállalókat, a koronavírus-járvány miatti felhatalmazási törvény árnyékában pedig elfogadott egy jogszabályt, amely a Békés Megyei Kormányhivatal döntése alapján 24 havi munkaidőkeretet biztosít a munkaadóknak. Ez újabb arculcsapása a szakszervezeteknek – vélekedett.
Mint mondta: helyre kell állítani a munkavállalói egyéni és kollektív jogokat, ezért a párt azt javasolja, hogy a szakszervezetek részesüljenek a személyi jövedelemadó egy százalékában, az állam pedig tegyen mellé még egy százalékot.
A munkanélküliek mintegy fele nem kap ellátást, pedig a munkájukat elvesztőknek azonnali segítségre van szükségük, ezért a párt követeli az álláskeresési járadék időtartamának 9 hónapra, összegének pedig minimum százezer forintra emelését – emelte ki Komjáthi Imre.
Szorgalmazta: a járvány okozta válság következtében az elbocsátás veszélyének kitett munkavállalók esetében a bérük 80 százalékának állami támogatását nettó 180 ezer forint összegig a munkavégzés megmaradásával 3-6 hónapig biztosítsa az állam, és ezt azok a munkavállalók is igényelhessék, akik március elseje után elvesztették állásukat.
Az MSZP esélyteremtő, gondoskodó államban hisz: esélyt kell teremteni azoknak, akik tudnak és akarnak dolgozni, és gondoskodni kell azokról, akik valamiért elvesztették munkaszerző-képességüket – hangsúlyozta.
Komjáthi Imre beszélt arról is: a nagyvállalatok tavaly több ezer milliárdos nyereséget küldtek az anyavállalatnak, pedig azt a magyar dolgozók termelték meg. Az MSZP ezért azt javasolja, hogy a profit egy részét egyenlő részben osszák fel a profitot megtermelő dolgozók között.
A párt javaslata szerint útját kell állni az irreálisan magas vezetői fizetéseknek is, ezért követelik, hogy a vezetők bónusza ne haladhassa meg az alapbérük 20 százalékát, a 10 millió forintot meghaladó bérek pedig ne legyenek levonhatóak a vállalat adóalapjából, mint költség.
Az MSZP a magyar dolgozókat védi, biztonságot és tisztességes megélhetést szeretne a munkavállalóknak, hogy a minimálbér is biztosítsa a tisztes megélhetés feltételeit, és hogy „az előrejutás érzése ne csak a fideszes elit kiváltsága legyen” – fogalmazott az alelnök.
DK: forgassa vissza a kormány a termékdíjat a hulladékgazdálkodásba!
A Demokratikus Koalíció követeli, hogy az évi 70-80 milliárd forintos bevételt jelentő termékdíjat a kormány azonnali hatállyal forgassa vissza a hulladékgazdálkodásba, és szüntessék meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t – mondta a párt szóvivője vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
Barkóczi Balázs hangsúlyozta: szeretnék elérni azt is, hogy csökkentsék a hulladékkezelő cégek adóterheit, állítsák vissza a lomtalanítások régi rendjét, a hulladékudvarokat pedig haladéktalanul nyissák meg a lakosság előtt. Azt is követelik, hogy „pártkatonák helyett újra szakemberek legyenek” az önkormányzati társulások élén.
A szóvivő szerint évek óta az egész országban gondot okoz az erdőkben, a külterületen, sőt most már a közterületen is lerakott kommunális hulladék, építési törmelék és szemét. Úgy fogalmazott: „az Orbán-kormány gyengesége és gyávasága, hozzá nem értése, és nemtörődömsége miatt lassan egy ország fullad bele a szemétbe”.
Barkóczi Balázs szerint a magyarok háromszorosan is fizetnek azért, hogy tiszta környezetben élhessenek. Egyrészt a termékdíjjal, amit a kormány évek óta nem forgat vissza a hulladékgazdálkodásba, emellett fizetnek azoknak az önkormányzati társulásoknak, amelyek a magyarok adóforintjaiból tartják fenn magukat, valamint fizetnek a „kukacsekken”, de mindezért hiába is várnak el olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a lomtalanítás, a zöldhulladék vagy az építési törmelék elszállítása.
Ezek sokszor hónapokig szünetelnek, sőt most a járványhelyzetben a szünet közben a telephelyek és a hulladékudvarok is zárva voltak a lakosság előtt – mondta.
Barkóczi Balázs arról is beszélt: a kormány plusz ötvenmilliárd forintot fizet azért, hogy ne álljon le a szemétszállítás, mert „a rezsicsökkentés hazugsága ezen a területen is katasztrófához vezetett”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
