Az ellenzék szerint Fico „eltévedt” nem Kijevben és Brüsszelben, hanem a Kremlben van a gázválság oka Tokár Géza2024. 12. 30., h – 17:15
Egyértelműen elutasítják az ellenzéki pártok Robert Fico nyílt levelének tartalmát és hangnemét – a kormányfő az uniós intézményeknél lobbizik az ukrán gáztranzit-korlátozás ellen.
Fico a kiéleződő szlovák-ukrán ellentétek kapcsán küldött több uniós tisztviselőnek is egy levelet, köztük az Európai Bizottság elnökének. A miniszterelnök kifogásolja, hogy Ukrajna „egyeztetés nélkül” egy egyoldalú döntéssel januártól elzárja az orosz gázt szállító vezetékeket és kifejti meggyőződését afelől, hogy ez a lépés az egész Uniónak komoly gazdasági problémákat okoz.
Az ellenzéki SaS szerint Fico ártott Szlovákia jó hírének, a problémák gyakorlati megoldása helyett pedig bűnösöket keres.
Fico szándékosan figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Ukrajna egy pusztító orosz agresszióval szembesült. Vádolni azért, mert a területét védi, méltatlan és az orosz propaganda jegyeit viseli magán
– jelentette ki Branislav Gröhling, a párt elnöke. Az SaS-nak az sem tetszik, hogy Fico elhallgatja az uniós erőfeszítéseket az energiaforrások diverzifikációja terén, ráadásul a kormány egy éven keresztül semmit sem tett azért, hogy alternatív útvonalon jusson gázhoz, leváltva az orosz szállítmányokat.
Kapcsolódó cikkünk
Miután kiderült, hogy Ukrajna januártól kiskapukra való tekintet nélkül elzárja a Szlovákiába irányuló gáztranzit útját, rövid úton megromlott az addig is hideg, de valamennyire azért szakmai mederbe terelt szlovák-ukrán kapcsolat. A két fél már európai fórumokon fenyegeti egymást, azonnali megoldás nem látszik.
A konfliktus lényege, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a decemberi brüsszeli uniós csúcson világosan Robert Fico értésére adta: Ukrajna az ígéreteivel összhangban valóban leállítja az orosz gáz tranzitját és nem hagy menekülőútvonalat sem – így nem jut el Szlovákiába az ukrán hálózaton keresztül az átcímkézett, névleg azerbajdzsáni vagy más, alternatív eredetű orosz gáz sem.
Ez a lépés kellemetlen helyzetbe hozta Szlovákiát, hiszen az országnak több más szomszédjával, köztük a részben még mindig orosz gázra hagyatkozó Magyarországgal, Ausztriával vagy Csehországgal ellentétben nincs kidolgozott alternatívája egy hasonló esetre – ami a gázhiányban valószínűleg nem, de a gázárak emelékedése terén nagyon is megmutatkozhat.
Fico emellett a belpolitikai problémái miatt is szívesen találna egy külső ellenséget a válságos időkben.
Gáz van, ha nincs gáz?
Az Ukrajnából érkező szállítmányok kiesésével Szlovákia helyzete alapjaiban változik meg: az ország egy tranzitzónából, amely a szállítmányok elosztásával is foglalkozik, végponttá, azaz egyfajta zsákutcává válik, miközben déli és nyugati irányból érkezhet a gáz.
Ez kettős csapás a szlovákiai gazdaságnak: ahogy Robert Fico is rámutatott, az ország elesik a tranzitdíjtól és ezzel mintegy félmilliárd eurótól, valamint végfelhasználóként saját maga fizeti más országok tranzitköltségeit és csak megemelt áron tud gázhoz jutni.
A gáztranzitból Szlovákia korábban azért profitálhatott, mert részben az állam felügyelte az üzletet – így többek között Ausztriába és Csehországba is jutott az Oroszországból, Ukrajnán keresztül érkező gázból, az államkasszába pedig a tranzitdíjakból.
Azt, hogy a cégeknek és fogyasztóknak ne lenne mivel fűteniük, több kormánytisztviselő is cáfolta – köztük Fico és Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter is. Az állam számára azonban egyelőre nem pontosan látott többletkiadást jelenthet, ha más forrásokból jön gáz – a magánfogyasztóknak és kisvállalkozásoknak biztosított mesterséges árstop miatt. Még ha esetleg a kiadások nem is emelkednek meg radikálisan, a költségvetési hiányt a fájdalmas konszolidációs intézkedésekkel mérséklő Fico-kormánynak egyáltalán nincs érdekében újabb kiadásokkal terhelni a büdzsét.
Kapcsolódó cikkünk
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyoldalú döntése az orosz gáz tranzitjának leállításáról sok tízmilliárd eurós veszteséget okoz az Európai Uniónak (EU), annak „csendes” elfogadása helytelen, s feszültségekhez és válaszintézkedésekhez vezet majd – szögezte le Robert Fico (Smer) miniszterelnök az EU központi intézményeinek vezetőihez címzett nyílt levelében.
A miniszterelnök az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság (EB) elnökéhez címzett levelében az ukrán elnök egyoldalú döntésének az EU-ra gyakorolt negatív hatásait részletezte, arra szólítva fel az uniós vezetőket, hogy sürgetően szánjanak rendkívüli figyelmet a döntés miatt előállt példátlan helyzetnek.
A TASR hírügynökség által teljes terjedelmében is megjelentetett levélben Robert Fico a döntés egyoldalúságát hangsúlyozta, kiemelve: az EB idén decemberben a miniszterelnök-helyettesnek is eljuttatott levelében egyértelműen megállapította, hogy nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná az orosz gáz tranzitjáról szóló szerződés megkötését. Az ukrán elnök döntésével kapcsolatban Fico rámutatott: ukrán partnereinek a szlovák fél ajánlatot tett nem orosz gáz szállítását előirányozva is, de Volodimir Zelenszkij ezt is elutasította.
Robert Fico megkérdőjelezhetetlennek nevezte, hogy az ukrán elnök döntése rendkívül negatív hatással lesz majd az uniós tagországok versenyképességére. A miniszterelnök a szlovák gázműveknek (SPP) a pozsonyi kormány által kikért hatástanulmányára hivatkozva azt írta: az ukrán gáztranzit leállítása 10-12 euróval emeli a gáz megawattórára számolt árát az irányadó holland és német tőzsdéken. Ez, számításaik szerint, az uniós tagországok számára közvetlen módon 40-50 milliárd eurós többletkiadást jelent majd éves szinten, az elektromos áram árára gyakorolt másodlagos hatásként pedig további 60-70 milliárd eurót. Megjegyezte: amennyiben az ukrán gáztranzit folytatódna, az Oroszországnak becslések szerint legfeljebb 2 milliárd eurót bevételt hoz ugyanilyen időszak alatt.
Robert Fico a levelében kiemelte: nem ismert számára, hogy az Európai Bizottságnak az üggyel kapcsolatban eddig tanúsított „felületes” hozzáállása a vonatkozó elemzések elvégzésének hiányából vagy abból ered, hogy az ügyről csak ideológiai szempontok mentén döntöttek, de az biztos – húzta alá – hogy alulértékelték az ukrán elnök döntésének az európai gazdaságokra gyakorolt hatását.
A kormányfő leszögezte: az ukrán elnök egyoldalú döntésének csendes elfogadása irracionális és helytelen lenne, s az feszültséghez és válaszintézkedésekhez vezet majd. Hozzátette: meggyőződése, hogy az EU teljes lakosságának az az érdeke, hogy Ukrajna európai támogatására racionálisan és nem pedig önpusztító és az EU-t rendkívül megkárosító gesztusok formájában kerüljön sor.
Az Unió hallgat
Fico decemberig abban reménykedett, hogy az Európai Unió közbenjárására Zelenszkij jobb belátásra tér és az utolsó pillanatban biztosít egyfajta kiskaput Szlovákia számára.
A decemberi brüsszeli csúcson azonban kiderült, hogy az ukrán fél nem hajlandó semmiféle kompromisszumra és az Európai Bizottság sem gyakorol nyomást Kijevre – ami nagyon gyorsan elmérgesítette a szlovák-ukrán viszonyt.
Fico kilátásba helyezte a kölcsönös revans jegyében a Szlovákiából Ukrajnába irányuló áramellátás leblokkolását (ami egyébként ha megvalósulna, további bevételkiesést okozna a költségvetésnek), valamint napokon belül megszervezte a moszkvai útját, hogy Vlagyimir Putyinnal az oldalán demonstrálja látványosan: képes és hajlandó is megbontani a Kijev melletti uniós egységfrontot.
Az Európai Bizottság és az uniós tisztviselők a karácsonyi időszakban sem foglaltak állást a kérdésben, holott Brüsszelre fokozódik mind az ukrán, mind a szlovák nyomás. Zelenszkij kijelentése a szlovák Putyin-barátságról és a Pozsony által megnyitott második energiafrontról ugyanúgy beleillik a sorba, mint Robert Fico vasárnap elküldött levele az uniós tisztviselőkhöz.
Fico az írásos indoklásában azzal érvel, hogy az Unió önsorsrontó módon magának okoz veszteséget, ha tétlenül nézi az ukrán lépést. A szlovák kormányfő szerint az orosz alternatíva eltűnése a piacról az egész EU-ban növelheti a gázárakat, miközben Moszkva a 40-50 milliárd eurós uniós veszteség töredékét, mintegy kétmilliárd eurót nyer a szállítmányokon. Bár a gazdasági érvelésnek lehet megalapozottsága és az uniós szankciókat sem zavarná a gáztranzit folytatása, kérdéses, hogy az európai tisztviselők mennyiben hajlandóak foglalkozni Fico érveivel – főleg azután, hogy a kormányfő egy előre nem egyeztetett moszkvai úttal alapozott meg a mondanivalójának.
Kell egy ellenség
Bár Robert Ficónak és a költségvetésnek minden bizonnyal rosszul jött az ukrán gázválság kicsúcsosodása, a kormányfőnek bizonyos szempontból akár hasznot is hajthat a konfliktus Zelenszkijjel – és a moszkvai útja alapján a teljes szlovákiai ellenzékkel. A kormánykoalíció rengeteg belső probémával küzdve fordult rá a karácsonyi szünetre: a Huliak-csoport kiválása és a Hlas-os elégedetlenkedők miatt elveszett a stabil többsége, a gazdasági megszorításokat érzékelte a lakosság és a legtöbb közvélemény-kutatásban elveszett a Smer előnye. A vadászház-botrány és Fico magánbeszélgetéseinek kikerülése az internetre szintén kellemetlenül érintette a kormányfőt.
Ilyen körülmények között a kormány számára egy viszonylag könnyen eladható és védhető témának tűnik a gázcsapokat látszólag indokolatlanul elzáró ukrán fél elleni küzdelem a szlovák energiabiztonság érdekében.
A koalíciós választók az ellentmondásos Fico-Putyin találkozót is értelmezhetik az Unió elárulása helyett egy olyan lépésnek, ami a szlovák érdekek kapcsán történt egy válságos helyzetben. Amennyiben Fico képes rábírni Zelenszkijt vagy az uniós intézményeket a tranzittilalom átértékelésére, akkor győztesnek tűnhet a konfliktusban, ha pedig elbukik, az emelkedő gázárak és a gazdasági problémák miatt Ukrajna és az EU is hibásnak tűnhet. A jelenlegi helyzetben így Ficónak nincs érdekében visszavonulni: a szlovák-ukrán feszültségek növekedése könnyen téma maradhat januárban is.
A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szerint Ficónak már hónapok óta egyeztetnie kellene a kérdés kapcsán, a párt azt szeretné, ha a miniszterelnök a parlamentben magyarázná el a lépéseit és az ország aktuális problémáinak mértékét. A KDH szerint rendkívüli bizottsági és parlamenti ülésekre van szükség, hogy a képviselők is láthassák a lehetséges megoldásokat.
A Progresszív Szlovákia (PS) részéről Ivan Korčok reagált a levélre.
A korábbi ellenzéki elnökjelölt és külügyminiszter szerint a szlovákiai gázválság okát a Kremlben kell keresni, nem pedig Kijevben vagy Brüsszelben – amennyiben nem robbant volna ki Putyin háborúja, Szlovákia továbbra is kereshetne az orosz gáz szállítási díjain.
Korčok szerint az európai platformokra írt levél a reménytelenséget mutatja.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
