Erdő Péter bíboros, prímás az ősi hagyomány szerint halottak napján, november 2-án az esztergomi bazilika altemplomában mutatott be szentmisét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye elhunyt főpásztoraiért. Szentbeszédében Fábián János esztergom-budapesti főegyházmegyei kormányzó, kanonok életpéldáját emelte ki, aki igazán nehéz időkben vezette a főegyházmegyét.
Benne rejlik – a mi főegyházmegyénkben sajátos módon is – a szenvedés motívuma, de az Isten ügyéért való odaadás lehetősége is” – fogalmazott Erdő Péter bíboros, aki szerint ha valaki, akkor Fábián János jól ismerte ezt az egyházmegyét.
Fábián János korán a papi hivatás mellett döntött, és meg is kapta ehhez a megfelelő képzést. Tanult külföldön is, nyelvtudásának köszönhetően tájékozódhatott a teológia és az egyházi élet minden területén. „Nem véletlen, hogy hamar bekerült az érseki irodára” – mondta a bíboros, majd felidézte a Mindszenty-pert és az akkor érseki levéltárosként tevékenykedő Fábián János letartóztatását is.
Szabadon bocsátása után – folytatta a főpásztor – a központi szeminárium prefektusa lett, leghosszabb ideig betöltött beosztásában pedig a Mátyás-templom plébániáján szolgált. „De milyen időkben? Olyan időkben, amikor elvették az épületeket, a plébániákat, a budavári prímási palotát, és Fábián Jánosnak alkudoznia kellett a hatóságokkal annak érdekében, hogy mentse, ami menthető” – mondta a bíboros.
Fábián János lelkipásztori tevékenységét méltatva Erdő Péter személyes emlékeket is felidézett: „Sosem felejtem el azokat a szentségimádásokat, amelyek a kivilágított Mátyás-templomban kerültek megrendezésre.
Családokat is pasztorált Fábián János, de voltak más lelkipásztori kezdeményezései is, amelyek sokaknak a háláját és szeretetét kivívták. Amikor Lékai László bíboros 1986 nyarán hirtelen meghalt, a káptalannak kellett megválasztania az egyházmegyei kormányzót.
Az esztergomi bazilika káptalani sekrestyéjében mindenki meglepetésére – idézte fel ismét saját emlékeit a bíboros – viszonylag gyorsan Fábián Jánost választotta meg a káptalan. Későbbi tevékenységében nyilvánvaló volt, hogy nem hiába múltak el a nehéz évtizedek, mert ő ismerte és szerette ezt az egyházmegyét.
„Ez az a kép, amelyet meg kell őriznünk róla, mint főpásztorról, imádkozni üdvösségéért, és kérni az Úristent, hogy minden elhunyt főpásztorunkat, minden elhunyt és általunk tisztelt, szeretett paptestvérünket, vegye föl az örökkévalóság otthonába” – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros, prímás.
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Mudrák Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
