Sokakat meglepett az az eltökéltség, mellyel az Európai Unió tagországai gazdaságilag felléptek Oroszország ellen. Az unió az elmúlt években nem a gyors cselekvőképességéről volt ismert, ezért tényleg dicséretes, hogy már öt gazdasági szankciócsomagban sikerült megegyezniük a tagországoknak.
A szankciók már elérkeztek az energiahordozók területére is, az EU négy hónap átmeneti időszak után teljesen leáll az orosz szén importjával is. Ezzel azonban eljutottunk ahhoz a kényes ponthoz, ahonnan már csak az orosz kőolaj és földgáz importjának leállításával lehet továbblépni. Ez viszont komoly szakítópróbának veti alá az uniós tagországok politikai egységét.
A két energiahordozó közül jelenleg az orosz kőolaj importjának leállítása tűnik reálisabbnak. Kiszivárgott sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság már felvázolta az orosz olajembargó lehetséges menetét, és ezt a dokumentumot nemsokára a tagországok elé terjeszti. Ám jelenleg nincs meg az elfogadásához szükséges konszenzus, ami nem is meglepő annak fényében, hogy az egyes uniós tagországok nagyon különböző mértékben függenek az orosz olajimporttól. Az EU összességében olajszükségleteinek mintegy negyedét biztosítja be Oroszországból, de az uniós átlag hatalmas különbségeket takar. Szlovákiába nyersolaj kizárólag Oroszországból érkezik, de Lengyelország, Magyarország, Litvánia és Finnország nyersolaja szintén nagymértékben onnan származik. Ráadásul Szlovákia és Magyarország kőolaj-finomítói is uráli típusú kőolajat igényelnek, és ezek átállítása hosszú távú folyamat lenne.
Nagyon fontos lesz, hogyan viszonyul a kérdéshez a német kormány. Németország vásárolja ugyanis a legtöbb orosz nyersolajat Európában, ami a teljes kőolaj-behozatal mintegy 30 százalékát teszi ki. A német kormánypártok megosztottak az orosz energiahordozók embargójával kapcsolatban, de minden egyes új ukrajnai tömegsír feltárásával erősödnek azok a hangok, melyek gyors orosz kőolaj- és földgázstopot sürgetnek.
Ezzel szemben a német gazdasági szereplők óvatosságra intenek, mert az orosz olaj és a földgáz azonnali leállása hatalmas károkat okozna a német gazdaságnak. Ezt támasztotta alá a legfontosabb német gazdasági elemzőintézetek közös tanulmánya is: egy azonnali orosz földgázembargó mély recesszióba taszítaná a német gazdaságot.
Ennek ellenére a kőolaj esetében a német kormány elszántsága valószínűbbnek tűnik, mint a földgáznál, ezt ugyanis könnyebb alternatív forrásokból beszerezni. Valószínűsíthető azonban, hogy Németország is több hónapos átmeneti időszakot tartalmazó fokozatos átállás mellett foglal majd állást.
Még német támogatással is erősen kérdéses lesz az uniós egység megteremtése, hiszen Orbán Viktor már jelezte, hogy az orosz kőolaj és földgáz uniós embargója olyan vörös vonal, melyet a magyar kormány nem kíván átlépni. Ezzel az állásponttal azonban Magyarország egyre jobban magára marad, mivel még az eddig olyan óvatos tagországok is, mint Olaszország, Bulgária vagy éppen Szlovákia, egyre inkább hajlanak az orosz kőolajembargóra. A magyar álláspont ezért egyre kevésbé lesz fenntartható, de az uniós egység fenntartásához így is engedményekre lesz szükség.
A végeredmény nagy valószínűséggel egy fokozatosan bevezetett embargó lesz, de Oroszország számára ez is jelentős pénzügyi veszteség, mivel 2022 végéig az Európába tartó orosz olajexport mindenképpen jelentősen visszaesik.
Az ukrajnai háborúval Oroszország lerombolta régóta épített európai energetikai kapcsolatrendszerét, és a bizalom lassú helyreállítása csak a harcok orosz részről való azonnali leállításával képzelhető el.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
