A család az egyházban címmel tartottak konferenciát a budapesti Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen (OR-ZSE) október 21-én a Keresztény–Zsidó Tanács, a Budapesti Zsidó Hitközség és az OR-ZSE szervezésében.
A konferencia moderátora Radnóti Zoltán főrabbi volt. A megjelenteket Vajda Károly, az OR-ZSE rektora köszöntötte. Ezt követően Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke arról beszélt, hogy az állam, a társadalom miként tudja megerősíteni a családokat. Mint elmondta, 1981 óta közel egymillió fővel csökkent a magyar lakosság száma. A gyermekvállalási ráta 2011-ben mindössze 1,23 volt. Ez a mutató napjainkra 1,5 fölé emelkedett. Azért is fontos, hogy több gyermek szülessen, mert ezzel a fenntarthatóság is erősödik és a versenyképesség is növekedhet. Ezért is tartja a kormányzat kiemelt feladatának a családtámogatások rendszerének kialakítását és a gyermekjóléti intézkedések bővítését.
– emelte ki Fűrész Tünde. – A család lelkileg is erősíti az egyént, segíti a nemzedékek együttélését.
A családalapítás, a gyermekvállalás a „legszemélyesebb közügy”, ugyanakkor nem okozhat szegénységi kockázatot, a cél tehát az, hogy a családalapítás gazdasági előnyt jelentsen. Emellett a családokat otthonhoz kell segíteni. A családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, az országnak is családbaráttá kell válnia, ezen túl a családot a jog eszközeivel is meg kell védeni. A családbarát környezet kialakításában az egyházaknak, a vallási közösségeknek kiemelt szerepe van.
Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke a Katolikus Egyház családról szóló tanítását ismertette. Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. A férj és a feleség, a házas felek ketten alkotnak egy egész-séget, így tükrözve vissza Isten képmását. A házasság egy közös, lelki szellemi házépítés, melynek az esküvő az ünnepélyes alapkőletétele. Isten megáldja és szentté teszi a házasságot, ami a Katolikus Egyházban szentség. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint
Szent II. János Pál pápa Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdításában írja: „Mivel Isten terve szerint a család az élet és a szeretet bensőséges közössége, ezért feladata, hogy egyre inkább azzá váljon, ami, tudniillik az élet és a szeretet közösségévé.” Ferenc pápa szerint Isten a világ otthonossá tételének izgalmas tervét bízta a családra.
– hangsúlyozta Marton Zsolt püspök. – A férfi és a nő szövetsége, a család a társadalom alapsejtje, melyet nem lehet másra lecserélni. Ugyanakkor az Egyház a csonkacsaládok felé különleges szeretettel fordul, és az egyedülállókról sem feledkezik meg. A Katolikus Egyház minden egyházmegyében működtet családpasztorális irodát, melynek élén egy pap és egy házaspár áll. De az egyesületek, lelkiségi mozgalmak is tevékeny részt vállalnak a családok segítésében.
Balázs Gábor, az OR-ZSE rektorhelyettese előadásában arra mutatott rá, hogy napjainkban a család valóban válságban van. Ennek alapja, hogy az emberek manapság nem a vallási hagyományoktól várják kérdéseikre a választ, hanem a tudománytól. A vallási közösségek vezetőinek, képviselőinek ismerniük kell koruk szellemi kihívásait. Ezek közé tartoznak a családról kialakított különféle nézetek is, melyekre mindenképpen reagálni kell. A zsidó ideál szerint a házasság férfi és nő közötti kapcsolat, egy életre szól, monogám és meg kell felelnie a vallási előírásoknak. Ugyanakkor a zsidó hagyomány egy részét ma már nehéz összeegyeztetni a korszellemmel, a modern ember életmódjával. Balázs Gábor szerint fontos, hogy a család ideális formája mellett a valós kihívásokra is figyelmet fordítsunk.
Verő-Bán Linda Mit jelent ma a család értéke a zsidóság számára? című előadásában arra mutatott rá, hogy a zsidóságon belül vannak asszimilálódott családok, akiknek nincs kapcsolata a zsidósággal, míg a családok másik része nem tud otthon zsidóként élni, csak közösségben. Sokszor a családon belüli nemzedékek sem értenek egyet abban, hogy a zsidó identitásnak mi a szerepe, hogyan kell megélni. Ugyanakkor „zsidó az, akinek a gyermekei is zsidók lesznek”. Verő-Bán Linda szerint fontos, hogy a mai fiatalok ne a holokauszthoz vagy az antiszemitizmushoz kössék a zsidó mivoltukat, hanem a pozitív élményekhez és a zsidó közösségben átélt tapasztalatokhoz.
Béres Tamás teológus a családnak az evangélikus egyházban betöltött szerepét bemutatva elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben változáson ment keresztül az evangélikus felfogás. Martin Heidegger gondolatát, mely szerint „az ember élete halál felé való lét”, felváltotta Hannah Arendt álláspontja: az ember legjellemzőbb tulajdonsága a születendőség, feladata pedig, hogy ezt a világot otthonossá tegye. Ebben kulcsszerepe van a családnak. Ha a család jól működik, a gyermek itt sajátítja el – nem automatikusan, hanem értékelve – azt a mintát, melyre életét alapozhatja. Fontos, hogy az egymás mellett élés egymásért élés is legyen.
A társadalom életképességének is a család a garanciája.
Dávid Bea szociológus a család előtt álló kihívásokról szólva elmondta, hogy napjainkban a család problematikáját megelőzi a kapcsolatok hiánya, a magányosság. A demográfiai válság mögött a társadalmi értékrend, a normák megváltozását kell keresni. A vallásosság visszaszorult, ezért a hagyományos családmodellt képviselő Egyház gyakorlata sem érvényesül kellő mértékben. A szociológia feladata, hogy valós helyzetre rámutatva segítse a családok megerősödését.
– hangsúlyozta Papp Miklós teológus, aki A család értéke a görögkatolikus egyház tanításában és életében címmel tartott előadást. E szeretetnek Krisztus szeretete (agapéja) a mintája. A házasság szentség, ez pedig azt is jelenti, hogy nem tekinthetem a másik felet eszközként. A zöld gondolkodás, a jövő iránti aggodalom azt sugallja, hogy „ilyen szennyezett világba ne szüljünk gyereket”. A sorrend azonban nem felcserélhető, a gondolkodásban előbb áll Isten, ennek analógiájára a „zöldpolitikát a család felől kell megközelíteni, és nem fordítva”.
Napjainkban a természettudomány azzal, hogy csak pszichológiai és biológiai szempontokra figyel, eltünteti az ember misztériumát.
– emelte ki Papp Miklós. – A férfi és a nő misztériumánál fontos, hogy az atyaság transzcendens, így a nemiség nem csak biológiai tény, hanem a személyiség magvát érintő valóság. Korunk nagy kísértése, hogy csak a gyöngéd, érzelmi szeretet kerül előtérbe, a férfi kemény, sürgető, határokat felállító szeretete pedig meggyöngül. A család az élet szentélye, ahol a szülőség azt is jelenti, hogy a házaspár erkölcsi és lelki életet ad. A szülők azért szülők, mert vállalják az életadás feladatát és felelősségét. Az Egyház útja a család útja, ahhoz, hogy az Egyház újra és újra létrejöjjön, szüksége van a családra. A család hivatása az is, hogy beavatkozzon a társadalom életébe. „A család legyen Isten ereje!” – fejezte be előadását a morálteológus.
Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Keresztény–Zsidó Tanács elnöke zárszavában arra emlékeztetett, hogy a rabbik szerint Isten a világot tíz igével teremtette. Ez a gondolat összefügg a tízparancsolattal.
Európa megkapta ezt a kincset, a nyugati társadalmat a Biblia életszemlélete tette erőssé és termékennyé. Napjainkban egyre inkább elveszítjük ezt a gazdag örökséget. A zsidóság és a kereszténység azzal tudja a világnak a legtöbbet adni, ha azt az üzenetet, amit kapott, hitelesen éli és hirdeti.
Szerző: Baranyai Béla
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
