Örülök, hogy magyar ember vagyok. Ezt nem feltétlen genetika miatt gondolom, hanem értékrend alapján; én elődeinket kiemelkedően jónak tartom abban, hogy hogyan szervezték az országot és a társadalmat. Örülök, hogy gyerekkoromban ennek a kultúrának a maradványaiban nevelkedhettem. Hiszek Andrásfalvy Bertalan és dr. Tóth Zoltán József értekezéseinek; ha nem is mindenben, de sok mindenben úgy gondolom, hogy igazuk van.
Írásommal Henney Viktor cikkére szeretnék válaszolni, ha lehetséges, de előbb egy rövid bevezető egy elefántról. A címben az elefánt nem a porcelánboltra utal, hanem az angol mondásra: the elephant in the room. Amikor van egy hatalmas, büdös, félelmetes elefánt a szobában, de a szobában körülötte csacsogó emberek között mindenről szó esik, csak az elefántról nem. Azzal kapcsolatban sem, hogy mi büdös, inkább úgy tesznek, hogy nincs is büdös.
Nálam egy mérce a világ dolgaiban, hogy mekkora esélye van a magyar népnek arra, hogy visszatérjen azokhoz a szokásokhoz, ahhoz az életmódhoz, ahhoz az értékrendszerhez, ahogy az ipari forradalom előtti magyarok éltek. Nem feltétlen az a kérdés, hogy akarunk-e úgy élni, hanem hogy megvan-e rá a jogunk, avagy a lehetőségünk. Lehetne-e például Magyarországon a föld ismét a Szent Korona tulajdona? Én úgy gondolom, hogy ma nemhogy a régi magyarság elvei és szokásai szerint nem élhetnénk, még az 1900-as évek derekán élő, szocializmus által üldözött nagyapám elvei szerint élni is alávaló bűn lenne, tehát szerintem erre a válasz, hogy nem. És nem, nemcsak a NER, a Csányi, az Orbán, Magyar Péter, Gyurcsány, meg a többi magyarországi szereplő nem engedné, hogy a föld a Szent Korona tulajdona legyen, hanem az EU, az USA és a teljes Nyugat sem engedné. Szabad kereskedelem, alapvető elv. Szabadnak mondják a világot, amihez tartozunk, mert a lényeg, hogy nekik mindent szabad nálunk. Mindenben ez a lényeg.
A Kuruc.info rendszeres olvasója vagyok, emellett szoktam más hírforrásokat is nézegetni, főleg amerikai, angol nyelvű orosz és kínai forrásokat. A sok év olvasás alatt kialakult a fejemben egy kép arról, hogy hol van Magyarország helye a mai világban. Íme az én képem erről.
A mindenkori magyar kormánynak mindent szabad, amíg az ábrán szereplő nem zöld téglalapok közül mindenki boldog. Na jó, a nagy magyar cégeket joga van tönkretenni, ezzel akár jó pontokat is kaphat mindenki mástól, de a többi téglalap érinthetetlen. A lényeg, hogy nekik mindent szabad nálunk. Mindenben ez a lényeg, valójában a demokrácia nem a mi szabadságunkról, hanem az ő szabadságukról szól, itt, a mi hazánkban.
A demokrácia mint politikai rendszer elméletileg is elég kevés dolgot határoz meg az életünkben. Amikor szavazunk, akkor elvileg a zölddel jelölt téglalapra vagyunk valamelyest hatással, emellett a sárgásra nagyon kicsit. A kék téglalapokkal együtt kell éljünk, és ezekről nem beszélünk stratégiai felvetésekben. Érthető, amire nincs hatásunk, azon önkéntelenül nem gondolkodunk, de ezzel szerintem rosszul mérjük fel a dolgok okait és a lehetőségeinket. Az ábrán a kék téglalapok összessége az elefánt a szobában, ami felett szemet hunyunk, amiről alig beszélünk. Persze lehetne még téglalapokat rajzolni, de nem ez a lényeg. Az én érvem, hogy a kék téglalapok a legjelentősebb tényezők a társadalmunkban, ennek megfelelően szerintem minden a nemzetünket, illetve országunkat érintő fontos kérdésben tételesen végig kéne venni, hogy mit és hogyan engednek, illetve tiltanak ezek. Bevezetnénk a halálbüntetést az extrém bűnesetekre? Vegyük végig, hogy mit tenne az elefánt. Betiltanánk a Pride-felvonulást? Ugyanez. Cigányság nyugati normáktól eltérő kezelése, de akkor jön az elefánt. Abortusz korlátozása, na abban is lenne véleménye az elefántnak. A kék téglalapok nem függenek Magyarországtól, nincs rájuk befolyásunk, Magyarország viszont jelenleg függ tőlük, ők pedig mindent megtorolnak.
Ez a világ egy elnyomó világ, kemény gyakorlati következményekkel. Cikközönök szólnak arról, amerikai újságokban is, kisebb elemzők videóiban is, hogy mik a technikák a kisebb országok elnyomására: kulturális agymosás, pénzügyi zsarolás, egyéb személyes zsarolás (pl. CIA segítségével), szankciók, EU-pénzvisszatartás, lebombázás, ezeket be is vetik. Ma már Ursula von der Leyen is nyíltan beszél arról, hogy vannak eszközeik, ráadásul ezt Olaszországról, nem Magyarországról mondta. Minden nyugati ország együttműködik az elefánttal, nincs kivétel. Tudom, hogy itt ez a véleményem nem fog tetszeni, de az ukrán háborúval kapcsolatos orbáni ellenállást szerintem a nevezetes Financial Times-cikk törte meg, ami leírta, hogy hogyan lesz tönkretéve a magyar gazdaság. Szerbiától Venezuelán át Bangladesig számtalan példát lehet sorolni, hogy hol mit alkalmaztak. Szerbiában/Jugoszláviában bombáztak, csak hogy a „meddig mennek el” kérdést is megvizsgáljuk; ott a kormány a mohamedánokat akarta kitoloncolni az alapvetően ortodox keresztény országból, ez nagyon fájt az elefántnak, így kompromisszumok felvetése és ENSZ-határozat nélkül 40 napon keresztül dobálták a bombáikat rájuk. Mi fel vagyunk készülve arra, hogy az országunkat 40 napon keresztül szórják szegényített uránnal? Én nem gondolom.
Ha Magyarországon bárki politikai stratégiában gondolkodik, az részletesen meg kéne tervezze, hogy mit tesz ő, és erre mit tesz az elefánt, és ezt ő hogyan védi ki. Mondjuk a gazdaság tönkretétele ellen mondhatnánk, hogy „független gazdaság”, de ez szerintem olyan utópisztikus cél, mint pl. a világbéke. A szépségversenyeken régen ez volt a legtöbb nő célja, lehet, hogy ma is az. Remek cél, egyértelműen megvalósíthatatlan. Ha a Nyugat nálunk szabadon befektethet, akkor hogyan lehetne nálunk független a gazdaság? Szerintem sehogy, de kíváncsi lennék az ötletekre.
Ez tehát szerintem a jelenlegi helyzetünk. A cikkre nem azért szeretnék válaszolni, mert nem értek egyet a cikkíró szándékaival, hanem azért, hogy felvessem, hogy az igazi problémánk szerintem nem az, amiről ír. Hiába mondják, hogy a demokrácia maga fontos, az csak egy keret az elefánt hatalmának a kiterjesztésére. Amikor elviszik a demokráciát, akkor az elefántot viszik oda, és az a lényeg. Ha a gyerek elkéri a kocsikulcsot, akkor az autót akarja elvinni.
Tehát a cikk.
Ezt a felvetést sajnos torznak tartom, szerintem a demokrácia ma egy definíció nélküli címke, amit az arra érdemesek megkapnak, mások nem. Szerintem azok érdemesek arra, hogy a demokrácia címkét megkapják, akik az elefánt elvárásait teljesítik. Nincs semmi más komoly elvárás: lehet nyerni választási csalással, lehet az egész választási rendszer egy csalás, lehet az országgyűlési választási szavazás nyílt (nem titkos), lehet király az ország élén, lehet lopni, csalni, hazudni, cenzúrázni, teljesen torz jogrendet üzemeltetni, ártatlanokat börtönbe zárni, titkos társaságok által befolyásolni a politikai hatalmat, etnikai kisebbségeket elnyomni, egyházak ellen fellépni, törvénytelenül migránsok tömegeit beengedni az országba, nyugdíjasokat kiköltöztetni az otthonukból kényszerrel, akármilyen törvénytelenség felett szemet hunyni, tüntetőket gumilövedékkel lőni, vagy egyéb módon elnyomni, eladni a városházát, a villamoshálózatot, ez mind-mind demokrácia. Ukrajna óta választásokat nem tartani, az is demokrácia. A WEF-vezér szerint amúgy is ez a jövő, majd az AI kiszámolja, és az is demokrácia lesz. Ami nem demokrácia, az sokkal egyértelműbb: korlátozni a nyugati NGO-k, gazdasági szervezetek működését, sérteni a nyugati gazdasági és geopolitikai célokat, a nyugati stratégiákat, mint a migráció, végül a nyugati elit által védettnek kikiáltott csoportokat és szervezeteket (zsidók, LMBTQ stb.) nem sajnálni elég vehemensen. Ez az, ami ma nem demokrácia. Ez egy trükk! Nem a demokrácia definíciója az egyértelmű, hanem annak a hiánya érthető egyértelműen, emiatt dönthetik el szabadon, hogy mi a demokrácia.
Így az, hogy a demokráciának mint társadalmi berendezkedésnek van alternatívája, szerintem ez a jelenlegi keretben értelmezhetetlen. A demokrácia nincs értelmezve, mert az nincs kimondva, hogy az egész csak arról szól, hogy az elefántot boldogan kell tartani, vagyis lehetőséget kell biztosítani a nyugati pénznek, iparnak, sajtónak, NGO-knak, katonaságnak stb., hogy itt úgy viselkedjen, mintha a gyarmatukon lenne. Ezt hívják úgy, hogy európai értékrend, és jaj annak, aki az elefánt ellen megy. Megkapja az antidemokratikus címkét, és jönnek a szankciók és az egyéb büntetések.
A demokrácia mint elméleti társadalmi rend a 20. és 21. században sehol nem volt kipróbálva. Vannak látszatelemek, amik arra utalnak, hogy demokrácia van, de ez olyan, mint a playback zenélés. Úgy tűnik, hogy zenél a zenekar, de a valóságban az se biztos, hogy annak az énekhangját halljuk, aki tátog a színpadon. Joe Bidennek lenne mit mesélni, ha még tudna mesélni.
Az, hogy ők minderről mit mondanak, ez szerintem lényegtelen. A címke fontos, innen tudja mindenki, hogy kit kell büntetni, de az az érvelés, hogy miért adják a címkét, az teljesen hazug. Én már korosodó ember vagyok, és lassan az elmúlt két évtizedben nem nézek tévét. Régen volt egy reklám, amiben az intelligens mosóporrészecskék megtámadták a piszkot, és csak a piszkot. Mindenki tudja, hogy ez egy hazugság, amikor a mosópor minőségét akarjuk mérni, teljesen felesleges egyáltalán megemlíteni az intelligens mosópor gondolatot, a mosóporszemcséknek nincs agya. A barbár jelző és a többi magyarázat ugyanennyit jelent szerintem, félrevezető ezekről gondolkodni.
Ezzel viszont egyetértek. Na nem azzal, hogy a társadalmi berendezkedéssel kapcsolatban értelmezhető az, hogy demokrácia, hanem hogy egy totalitáriánus rendszerben élünk. Ha csak az eredeti felvetésemet mérlegre tesszük: „mekkora esélye van a magyar népnek arra, hogy visszatérjen azokhoz a szokásokhoz, ahhoz az életmódhoz, ahhoz az értékrendszerhez, ahogy az ipari forradalom előtti magyarok éltek”, semennyi. Éppen ezért a mai politikai helyzet totalitáriánus elnyomás, csak most sajnos a nép többsége számára sikeresen azt a látszatot keltik, hogy mindez a mi érdekünk, ezt akarjuk, hisz erre szavaztunk, és ez a helyes. Ez egy érzelmi manipuláció, a hatalomgyakorlás egy technikája. Az 1500-as években élő magyar parasztok szerintem senkinek nem ártottak az életmódjukkal, sőt ma éppen a zöld forradalom ünnepelt hősei kéne legyenek. De ha ma egy ilyen Magyarország megjelenne akárhol, akár az arisztokrácia nélkül, legyen ez akár Magyarország helyén, akár Németország környékén akárhol, olyan gyorsan elvinnék nekik a demokráciát, hogy pislogni se lenne ideje senkinek. Már ha nem úgy járnának, mint az indiánok.
Én is úgy gondolom, hogy a mai magyar társadalom jelentős része a képességein alul teljesít, de szerintem ez nem a társadalmi berendezkedés eredménye, hanem az elefánt ténykedésének a következménye. A Nyugat folyamatosan száguld az őrületbe, és nagyrészt ez csapódik le rajtunk is. Nemcsak nálunk telnek el teljes gyerekkorok úgy, hogy a TikTokot pörgetik a gyerekek a telefonjukon, meg a többi, hanem az egész világban. A társadalmi berendezkedés egyik szerepe az elefántnak megadni a lehetőséget, hogy a népet befolyásolja nézeteiben, hiedelmeiben, vásárlási szokásaiban, és még sok másban. Miközben én a demokráciát mint társadalmi rendet nem tartom különösebben jónak, azt gondolom, hogy lehetne sokkal normálisabb a társadalmunk demokráciában, ha az elefánt jobb lenne, vagy nem lenne.
Az általános választójog Raffay Ernő szerint szabadkőműves találmány, és én hiszek neki. Nem véletlen, hogy mindenhol ez van. Az arisztokrácia helyett egy másik szűk kör szeretett volna uralkodni, ami (valamiért) nem származási alapon ad jogot az uralkodásra, hanem szavazás alapján. Ez a változás meg is történt. Az elefánt azóta is gyarmatot akar üzemeltetni, nem a helyi lakosság álmait akarja, hogy megvalósuljanak. Majd ő megmondja, hogy mi a helyes álom! Ehhez nem jó az, ha a helyi nép képes értelmes döntéseket hozni, ennyi a magyarázat szerintem. Az érzelmi varázs, hogy mi választottuk a saját sorsunkat így is sok honfitársunkban megvan.
Ezzel egyetértek mint helyes álom. De ebben szerintem nem az lenne a lényeg, hogy a társadalmi berendezkedésünk változzon, az szinte irreleváns. A lényeg ma az lenne, hogy a teljesen megőrült, gyakorlatilag sátánista értékrendet követő dekadens nyugati világtól, az elefánttól megszabadulhassunk. Az LMBTQ-val a gyerekeinket, az erőltetett migrációval a nemzetünket teszik tönkre, mindezt egy globalista álom megvalósításáért, amiben ők irányítják (szerintük igazságosan) lassan az egész világot. Ettől kellene megszabaduljunk, akár azon az áron is, hogy másikra cseréljük az elefántot, bár ez ugyancsak egy népszerűtlen gondolat, tudom. Én realista vagyok, nem hiszek az álmokban, és a mai világban nincs önálló kicsi ország sehol. Mi se leszünk azok, amíg a technológia ennyire nagy hatalmat ad az elitnek és a nagy országoknak. Mindenesetre bármilyen érdemi változáshoz a Nyugatnak kellene megroppanni; ez egy akkora történelmi csoda lenne, mint a Szovjetunió összeomlása volt.
(A szerző olvasónk.)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
