Az epifánia görög eredetű szó, jelentése: jelenés. Ezen a napon három eseményt ünnepelnek a keresztény egyházak: a napkeleti bölcsek, Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus gyermekkorát a Jordánban történt megkeresztelkedéséig (vízkereszt), valamint az általa véghez vitt első csodát a kánai menyegzőn.
A keresztény hagyomány szerint vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népnek.
A három napkeleti bölcs, a háromkirályok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded előtt.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vízkeresztkor vizet és tömjént szentelnek, és a vízből a hívek is kapnak. A szentelt víz hatásosságában vetett bizalom alapja a víz tisztító erejében való hit. A vizet hazavitték, a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, hogy megóvja őket a torokfájástól. Megszentelték vele a házat, az ólakat, öntöttek a kútba, hogy a víz meg ne romoljon.
A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, amelyre már Mátyás király idejéből van emlékünk.
A plébános beszentelte a házat, az ajtók szemöldökfájára krétával felírta a három napkeleti bölcs nevét idézve a G-M-B betűket és az évszámot, majd számba vette a házbelieket és beszedte a lélekpénzt.
A keleti egyház vízkeresztkor ünnepli Krisztus születését.
Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör lezárása, a farsang és a disznótorok kezdete, valamint a karácsonyi asztal megbontásának, a karácsonyfa leszedésének a napja.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
