Egy 26 éves muszlim lány a családja akarta ellenére összeházasodott a szerelmével. Ezért az édesanyja és a testvérei becsületből brutálisan meggyilkolták. Az egyik legnépesebb iszlám országban, Pakisztánban szinte mindennaposak az ilyen esetek. Az Európába érkező migránsok egyik legnagyobb csoportját pedig a pakisztániak teszik ki.
Madiha holttestére egy farmon találtak rá, egy helyi gazda hívta ki a rendőrséget. A fiatal lánynak elvágták a torkát, testét késszúrások borították.
Madiha a Pakisztán keleti részén található Punjab tartomány egyik kisvárosában élt. Négy évvel ezelőtt szökött el otthonról és házasodott össze szerelmével a családja akarata ellenére. Néhány nappal a lány halála előtt a család kapcsolatba lépett vele. Azt mondták neki, ha hazatér, tárt karokkal várják majd.
Találkoztunk vele, és mondtuk neki, hogy jöjjön haza, megbocsátunk neki. Az úton hazafelé a két fiam megállított és mondták, hogy maradjak ott. Madihát elvitték egy farmra és megölték – mondta a lány édesanyja, Iqbal Bibi a DW-nek.
A lány két fiútestvére és édesanyja a rendőrségen is bevallották a bűncselekményt. Azt mondták, hogy Madiha szégyent hozott a családra azzal, hogy elszökött a szerelmével.
Madiha története nem egyedi eset. Naponta több becsületgyilkosságra is sor kerül Pakisztánban. Ráadásul nem csak a falvakra, kistelepülésekre jellemzők az efféle gyilkosságok, a nagyvárosokban is előfordulnak.
Tavaly legalább 700 nőt gyilkoltak meg úgymond becsületből. Ezek csak azok az esetek, amiket jelentettek – mondta Zohra Yusuf a pakisztáni Emberi Jogi Bizottság korábbi elnöke. Azaz valószínűleg ennél több becsületgyilkosságra kerül sor, csak nincs róla tudomásunk. Nehéz meghatározni a becsületgyilkosságok pontos számát, mivel sokszor a rendőrség nem engedélyezi a boncolást, így segít a családoknak természetes halálként beállítani a gyilkosságot.
A férfiak kontrollálni akarják a nőket, és úgy bánnak velük, mintha a tulajdonuk lennének. Egy cseppnyi szabadságot sem adnak nekik”
– magyarázta Yusuf. Hozzátette, hogy Afganisztán és India is hasonló problémákkal küzd. Ez azért fontos, mert 2014 óta a legtöbb Európába érkezett migráns Szíriából, Irakból, Afganisztánból, Nigériából és Pakisztánból indult útnak. Azaz rengeteg olyan illegális bevándorló érkezik Európába, akik elfogadhatónak tartják a becsületgyilkosságot.
Egy 2014-es felmérés szerint – amit az amerikai Pew Research Center készített – Pakisztánban 10-ből 4-ember igazoltnak tartja a becsületgyilkosságokat valamilyen formában.
Azonban nem csak egyének követnek el becsületgyilkosságokat, még léteznek törzsi bíróságok, melyek halálra ítélik a nőket a családot vagy a törzset ért becsületsértés miatt.
Pakisztánban 2016-ban szigorították a törvényeket, miszerint már nem úszhatják meg az elkövetők a gyilkosságot. Korábban az elkövetők megúszhatták büntetés nélkül, ha az áldozat családja, legtöbbször pénz ellenében, megbocsátott a gyilkosnak. A törvény szigorításának értelmében azonban a becsületgyilkosság elkövetőinek már mindenféleképpen felelniük kell a bíróság előtt.
Az Amnesty International viszont az állítja, hogy a változtatások ellenére is magas maradt a becsületgyilkosságok száma Pakisztánban.
A jogszabályokat egyébként azután szigorították, hogy becsületből megölték az egyik népszerű celebet, Qandeel Balochot. A pakisztáni Kim Kardashian tizenhét évesen döntött úgy, hogy kilép a család által rákényszerített házasságból és mindent maga mögött hagyva a pakisztáni fővárosba, Iszlámábádba utazik szerencsét próbálni. A fiatal lány 26 éves korára ismert celebbé vált. Kényes társadalmi kérdésekben is határozott véleménye volt, de sokszor kiverte a biztosítékot merész képeivel, videóival és viselkedésével. Végül már annyi halálos fenyegetést kapott, hogy a családi házba menekült, ahol azt hitte biztonságban lesz, de tévedett. Bátyja altatót kevert Qandeel és szülei italába, majd egy párnával megfojtotta a lányt. A fiú bevallotta, hogy a családot ért sorozatos szégyen miatt döntött a húga kivégzése mellett.
A becsületgyilkosságok azonban nem maradnak országhatárokon belül. Tavasszal Németországban egy 17 éves lány majdnem meghalt, mert félrelépett. Kiderült, hogy a líbiai nő el akart válni a férjétől, azonban házasságuk az iszlám törvények szerint köttetett, nem pedig a német jogrendszer alapján. Amikor a férje megtudta, hogy a felesége félrelépett, a lányt többször megütötte és késsel megsebesítette, de végül az édesapa közbeavatkozott és megmentette az életét.
A becsületgyilkosság fogalmával Németország tizenhárom évvel ezelőtt Hatun Sürücü halálával kapcsolatban ismerkedett meg, akit a saját öccse ölt meg.
Előtte a németek úgy gondolták, hogy ez valami olyan dolog, amit Szaúd-Arábiában, Jordániában, Afganisztánban vagy Pakisztánban követnek el, de semmiféleképpen sem Németországban. Ez azonban megváltozott. A vendégmunkások hozzájárultak a gazdasági csodához, de újfajta problémát hoztak magukkal. A németek ekkor kezdtek rádöbbenni arra, hogy hiába építgették a második világháború óta a saját, toleranciára épülő világukat, valami zavar van a képben, mert nem mindenki követi az ő értékrendjüket. A német politikusok már ekkor elkezdtek vitatkozni a multikultiról. Több konzervatív politikus felvetette, hogy a “multikulturális politika” miatt a hatóságok szemet hunynak bizonyos bűncselekmények felett. A szakértők szerint a problémát az összes kormány és politikus hagyta kibontakozni, mivel úgy tekintettek a vendégmunkásokra, hogy egyszer majd hazatérnek, de nem így lett. Helyette egyre jobban kiéleződtek a konzervatív muszlim közösségek és a szekuláris német társadalom közötti különbségek. Ezek pedig a migránsválság tetőzésével még tovább fokozódtak.
888.hu – Tóth Dalma
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
