A Magyar Szövetség jelöltjeként Nyitra megye elnöki tisztségéért és Zselíz polgármesteri székéért is indul Csenger Tibor. A jelenlegi megyei alelnök kilenc év megyei vezetői tapasztalatát tudhatja maga mögött. A megyeelnöki jelöltség vállalását a magyar közösség politikai képviseletével indokolja, miközben szülővárosa megújítására is határozott elképzelései vannak. A déli járások fejlesztéséről, a magyar oktatás jövőjéről, az egészségügyi és szociális ellátás kihívásairól, az állami beruházások elmaradásáról és Zselíz problémáiról beszélgettünk vele.
Egyszerre indul Nyitra megye elnöki tisztségéért és Zselíz polgármesteri székéért, holott a két tisztség nem tölthető be egyidejűleg. Mi indokolja a kettős jelöltséget?
Már egy évvel ezelőtt eldöntöttem, és az év elején nyilvánosan is bejelentettem, hogy indulok Zselíz polgármesteri tisztségéért. A megyeelnöki jelöltséget pedig a Magyar Szövetség felkérésére vállaltam. Nyitra és Nagyszombat megyében a magyar közösség még mindig akkora erőt képvisel, hogy fontosnak tartjuk az önálló jelöltállítást. Ha erről lemondanánk, azzal saját magunkat gyengítenénk. Számomra ez becsületbeli ügy.
A megyeelnökjelöltnek az is feladata, hogy összefogja és segítse a megyei képviselőjelölteket. Négy évvel ezelőtt 16,65 százalékos eredményt értem el, miközben a Magyar Szövetség 18 képviselőt juttatott az 54 tagú testületbe. Ez utóbbi szinte a maximum volt, amit elérhettünk. Tudom, hol a helyem, és azt is, mi a feladatom ebben a választási küzdelemben.
Kilenc éve dolgozik a megye vezetésében. Melyik eredményeket tartja a legfontosabbnak?
Amikor a vállalkozói szférából érkeztem a megyei önkormányzatba, az egyik legfontosabb célom az volt, hogy változtassunk a fejlesztési források elosztásán. Akkoriban a déli járásokból sok panasz érkezett, hogy az északi régiókban intenzívebbek a beruházások. Mi nem akartunk többet, csak annyit, amennyi nekünk is jár.
Kép forrása: Csenger Tibor Facebook-oldala
Úgy gondolom, ezt sikerült elérnünk. A fejlesztési források ma már arányosabban jutnak el az egyes térségekbe. A másodosztályú utak mintegy 85 százalékát felújítottuk, jelentős beruházások történtek az iskolákban, kulturális és szociális intézményekben is. Nem mondom, hogy mindent százszázalékosan teljesítettünk, de az eredményekkel elégedett vagyok.
A magyar középiskolák megőrzését különösen fontosnak tartja. Hogyan látja az anyanyelvi oktatás jövőjét?
Számomra az oktatás a legfontosabb, hiszen ez a jövő záloga. A szakképzést folyamatosan korszerűsíteni kell, mert a technológia és a munkaerőpiaci igények gyorsan változnak. A magyar diákok számára pedig biztosítanunk kell az anyanyelven történő továbbtanulást.
A Komáromi járáson kívül már nem tudunk minden szakot magyar nyelven biztosítani, ezért a Komáromi járás szerepe még fontosabbá válhat. Ehhez azonban megfelelő közlekedésre és kollégiumi férőhelyekre is szükség van. Nem elég, hogy van képzés, azt elérhetővé kell tenni a távolabb élő diákoknak is.
Az egészségügyi és szociális ellátás területén milyen feladatok várnak a megyére?
Az orvoshiány különösen a kisebb településeken súlyos probléma. A megye jelenleg is támogatja a pályakezdő vagy új rendelőt nyitó orvosokat, a következő időszakban pedig a kisebb rendelőintézetek korszerűsítésében is segíteni szeretnénk.
A szociális ellátásban szintén nőnek az igények. A megye 25 intézményében mintegy 3300 férőhely van, de hosszúak a várólisták. A következő időszakban további 120–200 férőhely kialakítását tervezzük. Különösen Ipolyság környékén lenne szükség új intézményre, akár egy használaton kívüli középület átalakításával.
A megye jelentős összegeket fordított az utak felújítására, ön mégis arra figyelmeztet, hogy ez hosszú távon nem elegendő. Miért?
A növekvő tranzit- és teherforgalom miatt az utak sokkal gyorsabban mennek tönkre. Vannak szakaszok, amelyeket öt éve újítottunk fel, és néhány év múlva ismét javításra szorulhatnak. Korábban akár húsz év is eltelt két nagyobb felújítás között.
Kép forrása: Csenger Tibor Facebook-oldala
A megye korszerűbb technológiával, saját gépparkkal igyekszik hatékonyabban gazdálkodni, de ez nem oldja meg az alapvető problémát. A tranzitforgalmat el kellene vezetni a megyei utakról. Ehhez elkerülő utakra és észak–déli gyorsforgalmi összeköttetésre lenne szükség, ezek megépítése viszont már állami hatáskör.
A jelenlegi megyeelnök, Branislav Becík a kormánykoalíciós Hlas parlamenti képviselője is, és a régiónak további parlamenti képviselői vannak. Miért nem sikerült mégsem előrelépést elérni?
Ezt komoly hibának tartom. Az előző és a jelenlegi kormány is ígérte ezeket a beruházásokat, de érdemi előrelépést nem látunk. Sem a komáromi elkerülő út tervezésében, sem az izsai körforgalom ügyében nem történt előrelépés. Nyitra és Érsekújvár között is hiányzik a megfelelő közlekedési összeköttetés. Az ígéretek ismétlődnek, az elkerülő utak nem épülnek.
Közben a megye egyre több pénzt kénytelen a saját útjaira költeni. Ez egy mókuskerék, amelyből állami közlekedésfejlesztések nélkül nem tudunk kilépni. És ez nemcsak a magyarok, hanem egész Nyitra megye problémája.
Éppen ezért lenne szükség erős parlamenti érdekképviseletre is. A Magyar Szövetség számára a megyei választások eredménye ebből a szempontból is fontos. Ha sikerül megőrizni a jelenlegi képviseletünk erejét, az lendületet adhat a következő parlamenti választások előtt. Reálisan 15–18 megyei képviselői mandátummal számolunk.
A megye kulturális örökségének megőrzésében és a turizmus fejlesztésében milyen feladatokat emelne ki?
Komáromban jelentős beruházásból megújult a Duna Menti Múzeum, de a kiállítóterek korszerű berendezése még várat magára. Léván a Dobó-kastély felújítása és a vár legalább részleges látogathatóvá tétele jelent kihívást.
Fontosnak tartom a kerékpárutak fejlesztését is. A cél a Duna menti és a belső térségek összekapcsolása, hogy a turizmusból minél több település részesülhessen.
Kép forrása: Csenger Tibor Facebook-oldala
Térjünk vissza Zselízre. Ön jelenleg is a városi képviselő-testület tagja, tehát belülről ismeri az önkormányzat működését. Miért gondolja úgy, hogy tizenkét év után változásra van szükség?
Harminc éve élek Zselízen, és látom, hogy vannak problémák, amelyek évtizedek óta megoldatlanok. Megújultak ugyan iskolák és középületek, de az emberek életminőségét nemcsak ezek határozzák meg. Fontos az utak, a közterületek állapota, a kulturális és sportolási lehetőségek, a város rendezettsége.
Úgy látom, a jelenlegi városvezetés elsősorban a nagyobb beruházásokra összpontosított, miközben a mindennapi karbantartásra és a részletekre nem fordított elegendő figyelmet. Pedig nem elég valamit megépíteni, azt utána gondozni is kell.
Tizenkét év elegendő idő volt arra, hogy a jelenlegi városvezetés megmutassa, mire képes. Úgy gondolom, Zselíz nem várhat újabb négy évet. A megyei vezetésben és a vállalkozói életben megszerzett tapasztalataimat most a város fejlesztésében szeretném hasznosítani.
Az úthálózat felújítását az egyik legfontosabb feladatnak tartja. Milyen megoldásban gondolkodik, és miből finanszírozná?
A csatornahálózat kiépítése után sok helyen nem megfelelően állították helyre az útfelületet, ezért az utak megsüllyedtek, kátyúk keletkeztek. Nem tartom hatékonynak, hogy évente felújítunk egy-két utcát, miközben a többi tovább romlik.
Egy körülbelül hárommillió eurós, többéves beruházási programban gondolkodom. Nagyobb megrendelés esetén kedvezőbb árakat lehet elérni, és egyszerre több utcát is rendbe lehetne hozni. A finanszírozásra hitel vagy olyan konstrukció is szóba jöhet, amelyben a kivitelező előfinanszírozza a munkálatokat, a város pedig több év alatt fizeti vissza a költségeket.
Kép forrása: Csenger Tibor Facebook-oldala
Az utak mellett mitől válhatna élhetőbbé Zselíz?
Szeretném újraéleszteni a kulturális és sportéletet, nagyobb szerepet adva a civil szervezeteknek. A kastély, az angolpark, a Garam-part, a Schubert- és Sacher-hagyomány, az amfiteátrum olyan értékek, amelyekre építeni lehetne. Visszaállítanám a civil szervezetek önkormányzati támogatását, és rendszeres programokat szerveznénk.
Fontos a közterületek rendezettsége, a parkolási problémák megoldása és a köztisztaság is. Ezek apróságoknak tűnhetnek, de alapvetően befolyásolják az emberek közérzetét.
Zselíz a környező települések számára is fontos központ. Hogyan erősítené a város gazdasági és szociális szerepét?
A munkahelyteremtéshez először a vállalkozások számára kell megfelelő feltételeket biztosítani. Az ipari területeken hiányzik a szükséges infrastruktúra, ami a helyi cégek bővülését és új befektetők letelepedését is akadályozza. A gazdasági minisztériumnál már érdeklődtem az ilyen fejlesztések támogatási lehetőségeiről.
Fontosnak tartom a városközpontban lévő, 64 lakásos önkormányzati bérlakáskomplexum felújítását is. Szeretném, ha városi tulajdonban maradna, és elsősorban időseknek, egyedül élőknek, valamint szociálisan rászoruló családoknak nyújtana megfelelő lakhatási lehetőséget.
Zselíznek megvannak az adottságai ahhoz, hogy rendezettebb, élhetőbb és gazdaságilag erősebb térségi központ legyen. Ezeket a lehetőségeket szeretném jobban kihasználni.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
