A Szlovák Statisztikai Hivatal kedden Pozsonyban sajtótájékoztatót tartott az idei népszámlálás első eredményeiről, abból az alkalomból, hogy március 31-én véget ért a népszámlálás első, úgynevezett elektronikus – online szakasza. Ennek országosan legfontosabb eredménye, hogy az ország lakosságának 86% vett rajta részt, amely magasabb, mint amit a statisztikai hivatal vezetői a február 15-ei nyitónap előtt vártak.
A második, úgynevezett asszisztált szakaszra az áprilistól októberig tartó időszakban kerül sor, úgy, hogy minden önkormányzat maga határozhat meg (a vírushelyzetre való tekintettel) egy hathetes időszakot, amely során az adott település területén népszámlálási pontot tartanak fel, illetve népszámlálási asszisztens szállhat ki azokhoz a lakosokhoz, akik az online szakaszban valamilyen okból nem tudtak részt venni.
Sajnos, Dél-Szlovákia általában rosszabbul teljesített eddig, ideértve a magyarlakta településeket is. Itt, több város is az országos átlag alatti részvétellel rendelkezik, a 10 ezernél nagyobbak illetően az a következőképpen alakult:
Az országos átlag fölötti részvétel: Vágsellye (89%), Szenc (89%), Somorja (88%), Léva (88%), Érsekújvár (87%).
A következő városok pedig az országos átlag alatt vannak jelenleg: Dunaszerdahely (85%), Párkány (83%), Rozsnyó (83%), Losonc (82%), Galánta (82%), Gúta (81%), Komárom (80%), Rimaszombat (79%), Szepsi (76%), Fülek (70%).
Címlapképünkön világossal vannak jelölve az alacsonyabb részvételű vidékek.
Ahogy Ľudmila Ivančíková, a hivatal népszámlással kapcsolatos vezérigazgatója megjegyezte, ő a gyengébb eredmények között részben a lakosság idősebb korát látja és nagy várakozásokkal tekint az asszisztált időszak elé, amikor is jelentős előrehaladást vár a dél-szlovákiai településeken is.
Az igazgatónő elismerte, hogy a nemzeti közösségekhez és az egyházakhoz való tartozást azon a módon tartják majd nyilván, ahogy arról már lapunkban többször írtunk és amelyre a pozsonyi retesz kifejezés kezd meghonosodni. Ennek lényege, hogy ha a népszámláláson nem vesz részt a lakosság 100%-a, akkor statisztikai – matematikai módszerekkel kiszámolják a hiányzó részt.
A nemzeti közösségeknél és az egyházak esetében viszont csak azt a számot veszik figyelembe, ahány válaszadó azt konkrétan megjelölte.
A statisztikai hivatal képviselői azt viszont nem akarták nyilvánosságra hozni, hogy az első szakaszban hány válaszadó jelölte meg a magyar közösséghez való tartozást, így várnunk kell arra, hogy kiderüljön, vajon kevesebb vagy több lett-e a magyar nemzetiségű lakosok száma Szlovákiában.
Szakértői vélemények sajnos azt valószínűsítik, hogy számunk a legutóbbi, 2011-ben tartott népszámláláshoz képest csökkent. Ha így is gondoljuk, a népszámlálás második szakaszában mindent meg kell tennünk azért, hogy a még részt nem vett polgártársaink is kitöltsék a népszámlálási ívet!
Az asszisztált szakaszról tudni érdemes, hogy azt az önkormányzatok a Közegészségügyi Hivatal jóváhagyó döntése után hirdethetik, a statisztikai hivatal vezetői szerint erre a nyár eleji időpontok tűnnek a legvalószínűbbnek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
