Újévi interjút készített Kiss-Rigó László megyéspüspökkel a Délmagyar.hu csongrád-csanád vármegyei hírportál. Az alábbiakban részleteket közlünk a Szeged-Csanádi Egyházmegye honlapján is megjelent beszélgetésből.
(…) Az Egyház mint hívő közösség megszokta a hol fizikai, hol ideológiai, hol puha, hol kemény diktatúra általi üldözést. Nem véletlenül fogalmazódott meg az első századokban, hogy a vértanúk vére a kereszténység magva. Most, napjainkban is sokan vannak sajnos a keresztény vértanúk, akik fizikai üldözés áldozatai is, de erről érthetetlen módon nem beszélnek eleget. Azonban szerintem még nagyobb veszélyt jelent a keresztény közösségre a (…) pusztító ideológia, amely támadja és tagadja a józan észt. A hit fényében a józan észt talán még jobban meg tudjuk védeni. Az, hogy Európa egyes részein feladják szinte teljesen a keresztény identitást, az nem elsősorban a keresztény hívő gondja, hanem az adott társadalom kulturális problémája. Ugyanis a keresztény hit él (…), a hagyományok, a kulturális kereszténység van kipusztulóban egyes társadalmakban. Ez azért nagy gond, mert ez az európaiság identitásának elvesztését is magával hozza. Remélem, hogy ránk ilyen sors nem vár.
– Hogyan értékelné a Szeged-Csanádi Egyházmegye elmúlt esztendejét?
– Mi nem vagyunk sem politikai párt, sem cég, sem civil szervezet.
Ennek a küldetésnek jegyében telt el az elmúlt év is. Emellett egyházmegyénkben is fontos feladat fenntartani azokat a közszolgálati intézményeket a köznevelés, a felsőoktatás, a sport, a kultúra, a gyermek- és ifjúságvédelem terén, amelyeket közszolgálatként vállaltunk. Úgy vélem, ezeken a területeken is sikerült helytállnunk.
– Szomorú eseménye volt az elmúlt évnek püspöki elődje, Gyulay Endre halála – az egyházmegyében sokakat mélyen érintett. Szolgálatából mit emelne ki követendő példaként a hívek számára, amit örökül hagyott?
– Értelmesen építette a jövőt. A kommunista diktatúra utolsó éveiben kiválóan kereste a lehetőségeket, amelyek meg tudták óvni, őrizték, továbbvitték a hitet intézmények nélkül is, sőt már intézményeket is kezdett működtetni a sajátos lehetőségek között. Küzdelme és kiállása példa lehet bárki számára, ezek hiányában sokkal nehezebb lett volna a kiteljesedés a rendszerváltás szabadságának beköszöntével. (…) Az Egyház túlélte a gúzsba kötést, és Gyulay Endre helytállásának nagyban köszönhető, hogy az eloldozás után egyre több életet tudott mutatni.
(…)
Vannak pályaelhagyók máshol is, az Egyházban is mindig voltak. Nyilván senki nem örül, ha valaki elhagyja papi hivatását, de tettével sosem az egész Egyházat minősíti. A hívő közösség tudja ezt, és látja azoknak a papoknak a sokaságát is, akikre nem vetül akkora reflektorfény, csak egyszerűen becsülettel végzik munkájukat hivatásukban.
– Ferenc pápa szenteste a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával hivatalosan is elindította a 2025-ös szentévet. Mit jelképeznek a szent kapuk, amelyek közül a másodikat egy börtönben nyitotta meg a Szentatya?
– Bibliai hagyományai vannak, hogy Jézus Krisztus születésének jubileumi évfordulóinak alkalmából szentévet hirdet a pápa a lelki megújulás, hitbeli megerősödés szándékával. (…) A szent kapuk jelképek, szimbólumok, amelyek a bűnbánat fontosságára hívják fel a figyelmet. A bűnbocsánathoz azonban nem kell Rómába utazni. Isten nemcsak a szent kapuknál és nemcsak szentévben irgalmas, hanem mindenki felé, bárhol, hiszen a gyónás szentségében állandóan felkínálja az embernek a bűnbocsánat lehetőségét. A börtönben megnyitott szent kapu is azt szimbolizálja, hogy még az elítéltek, a bűnözők számára is van megbocsájtás Isten részéről.
A teljes interjú ITT olvasható.
Forrás: Délmagyar.hu; Szeged.Csanádi Egyházmegye
Fotó: Karnok Csaba
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
