A szélsőséges időjárás a gazdákat sem kíméli, a károk egyre nagyobbak, ezért sürgősen rendszerszintű megoldásokra van szükség – figyelmeztet Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője, akit arról kérdeztünk, milyen hatással van a klímaváltozás a mezőgazdaságra.
Tornádó, özönvíz, hőség – az elmúlt hetekben Nyugat-Európa országai a koronavírus-járvány mellett a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal is kénytelenek voltak megküzdeni. Az éghajlatváltozás már nem csak egy elvont fogalom, negatív hatásait mindnyájan a saját bőrünkön tapasztaljuk. Milyen hatással van az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra?
A klímaváltozás negatív következményei talán a mezőgazdaságban láthatóak a leginkább, hiszen ezt az ágazatot úgy is szokták jellemezni, mint egy gyárat a szabad ég alatt. A változó éghajlat hatásait a gazdák már néhány éve az egész naptári év során tapasztalják. A termesztők tavasszal a talaj menti fagyoktól próbálják megóvni a növényeket. A szárazság és az özönvízszerű esőzések váltakozása veszélybe sodorja a termést, illetve csökkenti azok minőségét. Az enyhe tél a kártevőknek kedvez, amelyek a keményebb fagyok nélkül jobb eséllyel átvészelik a telet. Ez történt 2018-ban is, az enyhe tél miatt a következő évben elszaporodott a mezei egér, ami tönkretette a gabona-, repce-, kukorica- és cukorrépatermést Nagyszombat és Nyitra megyében, Léva és Galánta környékén is.
Mekkora károkat okoz a szárazság?
A nyári csapadék hiánya egyre több gondot okoz. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara megfigyelése alapján elmondhatjuk, hogy csak 2017-ben a szárazság okozta károk elérték a 40 millió eurót. Az állam ennek egy részét – konkrétan 17 millió eurót – megtérítette a leginkább érintett gazdáknak. A szélsőséges időjárás, valamint a túlszaporodott vadállomány okozta károk a tavalyi évben meghaladták az 50 millió eurót. A kamara 2017 és 2021 között, a tavaszi munkálatok során végzett megfigyeléséből egyértelműen látszik, hogy az időjárás megváltozott – a csapadékhiány és a túl sok eső rendkívül extrém módon követi egymást, és az alacsony, illetve magas hőmérsékletek sem a megszokott módon váltják egymást. Az évi átlaghőmérséklet és csapadékmennyiség lehet, hogy normális szinten van, de a helytelen időzítés és a hirtelen változás a nedvességi és hőmérsékleti viszonyok terén minden évben veszélyt jelent a növénytermesztésre. A pusztító időjárás szempontjából a 2017 és 2021 közötti időszakot tekintve a 2021-es évet értékeljük a legrosszabbnak. A kevés téli csapadékot és a gyakran hirtelen lezúduló esőt a vegetációs időszakban a talaj nem képes felszívni, a növények pedig nem tudják hatékonyan felhasználni. Az időjárási viszonyokra való tekintettel az SPPK ebben az évben is figyelemmel követi a fagyok, viharok, erős esőzések, valamint a nagy szárazság, illetve a túlszaporodott pockok és vadak okozta károkat.
A klimatológusok szerint a szárazság és az intenzív esőzések egyre inkább az életünk részévé válnak. Milyen hatással lesz ez a gyakorlatban a gazdák mindennapi munkájára?
A gazdáink ezt a tényt tudatosítják, mint ahogy azt is, hogy alkalmazkodniuk kell. Az állam támogatása – megfelelően beállított feltételek – nélkül azonban ez nem fog menni. Az éghajlatváltozás az egész év során érezteti a hatását: a tavaszi fagyok idején, amikor a termesztők próbálják megvédeni a virágzó fákat, nyáron, amikor a rendkívüli hőség és szárazság például a gabona túl korai beéréséhez vezet, és ennek következtében megég, ami miatt a malmok kevesebb lisztet tudnak belőle előállítani, vagy végül csak az állatok etetésére használható fel. Az özönvízszerű esőzések elárasztják a szántóföldeket és a növényeket, tavaly ősszel a nagy mennyiségű hirtelen lezúduló csapadék miatt lelassult az őszi betakarítás (kukorica, napraforgó, cukorrépa), és megnehezítette az őszi gabonafélék elvetését. Néhány terület ezért nem lett bevetve. A hőség miatt szenvednek az állatok is, amelyeknek több árnyékra és vízre van szükségük. Az istállók hűtve vannak. Nagyobb a veszélye a gabonafelgyulladásnak is.
Fennáll a veszélye annak, hogy az éghajlatváltozás miatt egyes növények termesztésével felhagynak Szlovákiában?
Azt nem hiszem, de nagyobb területen kell biztosítani az öntözést. Jelenleg elméletileg körülbelül 60 ezer – de valójában talán ennél is kevesebb – hektárnyi föld van öntözés alatt. A múltban ez 320 ezer hektár is volt, a 22 500 hektár cukorrépának most csak a 10%-a van öntözve, miközben egyébként is érzékeny a vízhiányra. Már ma is látjuk, hogy egyes növények termesztése az északi régiókba tolódik. A füge a kertünk részévé vált az ország délen fekvő területein. A gyakorlati tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy a melegkedvelő növényeket ma már olyan helyeken is termesztik, ahol korábban a hidegebb éghajlat miatt ez nem volt lehetséges. Változásokat figyelhetünk meg a növények vízháztartásával kapcsolatban is. Például, aki burgonyatermesztéssel foglalkozik, és a lehető legnagyobb terméshozamot szeretné elérni, annak olyan területen kell krumplit termesztenie, ahol a növény rá tud kapcsolódni a vízforrásra. Szlovákiában eredetileg főként északon termesztettek burgonyát, de ma már a krumpliföldek elterjedtek Dél-Szlovákiában, olyan területeken, ahol biztosítva van az öntözés. Itt tevékenykednek a nagytermelők, akik tisztességes termést tudnak produkálni az öntözésnek köszönhetően. Manapság, az éghajlatváltozás idején, rendes burgonyatermést intenzív öntözés nélkül nem lehet elérni, az esőre hagyatkozni ugyanis rendkívül kockázatos.
A mezőgazdaságban hogyan lehet felkészülni a szélsőséges időjárási viszonyokra?
Mindenképp hatalmas kihívást jelent a jobb vízgazdálkodás. A szárazság leginkább azokat a területeket sújtja, ahol nincs elegendő csapadék. Kiváltképp kockázatosak azok a részek, ahol öntözőrendszerek segítségével nincs biztosítva a vízforrás, ezért az esőre vannak utalva. Az egyik megoldás az intenzívebb műtrágyázás, a jelentősebb állattenyésztés. A trágya, a szerves összetevő jobban megtartja a talajban a lehullott csapadékot. A herefélék, például a lucerna termesztése is hozzájárul a víz hatékonyabb felhasználásához – a lucerna 40 méter mélyről is képes felszívni a vizet. A szakemberek azt javasolják, a földművelők olyan nemesített vetőmagokat használjanak, amelyek jobban bírják a hőingadozást.
Egyre nagyobb az igény az öntözőrendszerek iránt. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek is drágulnak?
Logikus, hogy igen. Még akkor is, ha az élelmiszer árát egyéb tényezők is befolyásolják, például a minimálbér, az éjszakai és hétvégi járulék, de legújabban a járvány elleni óvintézkedések és a szigorúbb higiéniai előírások is. A gyártás során az energia, üzemanyag, de a csomagolástechnika drágulása egyaránt hozzájárulhat a végtermék magasabb árához.
Hogyan segíthetne az állam a gazdáknak?
Az államnak hatalmas kihívást jelenthet a rendszerszintű intézkedések bevezetése az úgynevezett kockázatkezelés terén. Az agrárkamara már évek óta hangsúlyozza, hogy a kockázatkezelésnek két alappillérből kellene állnia – az egyik a biztosítás egy részének az éves állami támogatása, ezt szerencsére meg is teszi az állam. A másik pillér a már ismert mezőgazdasági kockázati alap, amelybe egyenlő arányba fizetnének a gazdák és az állam. A kockázati alap egyelőre hiányzik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
