Az egészségügyi rendszert folyamatosan fejleszteni kell

Az egészségügyi rendszert folyamatosan fejleszteni kell

Az egészségügyi rendszer mindig javítható, fejleszthető, soha nem mondhatjuk azt, hogy kész van, hiszen jöhetnek olyan meglepetések, mint egy világjárvány, illetve az orvosi ellátás technológiai része folyamatosan fejlődik, ezt követni kell, fel kell zárkózni, ha azt szeretnénk, hogy minőségi szolgáltatást nyújtsanak egészségügyi intézményeink – vélik a megyei önkormányzat, valamint a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetői. Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsa elnökével, Henning Lászlóval, a megyei önkormányzat alelnökével és András-Nagy Róbert kórházmenedzserrel a háromszéki egészségügyi ellátás előtt álló kihívásokról, az eddig megvalósított és a tervezett beruházásokról beszélgettünk.

Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint soha nem lehetnek elégedettek, folyamatosan a javításon dolgoznak. Az egészségügyi rendszer három pilléren nyugszik: az infrastruktúra, azaz az épületek; a felszereltség, harmadikként pedig az ott dolgozók munkája, az empátia a gyógyítást végzők részéről. A megyei önkormányzatnál mindháromra igyekeznek odafigyelni.

Az elnök felidézte: a megyei önkormányzat 2010 végén vette át a megyei kórház fenntartását, az elmúlt tizenhárom év bebizonyította, hogy jobb gazdái az intézménynek, mint az állam volt. Tény, hogy a kórház mondhatni folyamatosan egy építőtelep, ám azt a legvehemensebb kritikusaiknak is el kell ismerniük, hogy sokat fejlődött az intézmény. Nem elég azonban csak a megyei sürgősségi kórházban gondolkodni, ha az egészségügyi rendszer fejlesztéséről van szó: a városi kórházak, valamint a családorvosi rendelők is ugyanazon ernyő alá tartoznak.  

Megfelelő körülményeket vidéken

Az elmúlt öt-hat évben a megyei kórházban a sürgősségi esetek száma megduplázódott, tavaly 36 ezer esetet láttak el. Ennek egyik oka, hogy lazult az alapellátás, a vidéki család­orvosi rendszer. A megyei önkormányzat nem tud beavatkozni abba az országos rendszerproblémába, hogy a családorvosok száma folyamatosan csökken, kiöregednek, illetve kevesen választják ezt a szakterületet. Viszont a kórház vezetősége már több éve felhívta a figyelmet az alapellátási hiányosságok hatásaira, ezért indították útjára a megyei önkormányzat vidéki rendelők felújítását célzó programját.

Ez egy társfinanszírozású, pályázati rendszerű program – a helyi és a megyei önkormányzat egyenlő arányban járul hozzá a költségekhez –, melynek célja, hogy megfelelő körülmények biztosításával családorvosokat vonzzanak a vidéki településekre. Nagyon fontos, hogy legyen, aki az alapellátást meg tudja oldani, mivel, mint kiderült, az említett 36 ezer sürgősségi esetből nagyjából a fele olyan volt, amit háziorvosi szinten rendezni lehetett volna. Az orvosi rendelők felújítására, felszerelésére indított programban 2014-től mostanig 41 pályázat érkezett, ami 683 ezer lej hozzájárulást jelent a megyei önkormányzat részéről.  

Városi kórházak

Kézdivásárhelyen és Baróton a helyi önkormányzatok tartják fenn a kórházakat, a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórházhoz rendelt városi kórház, illetve a bodzafordulói egység a minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozik, fenntartásukért is a tárca felel.

A kézdivásárhelyi és baróti kórházaknak eddig is anyagi segítséget nyújtottak. Tamás Sándor felidézte: több mint egy évtizede az erdővidéki város kórházát a politikum mentette meg Cseke Attila minisztersége idején, ha akkor nem lépnek, bezárták volna, és az ingatlanok valószínűleg az előpataki egykori intézmény – az izomsorvadásos betegeket ellátó egység – sorsára jutottak volna. Baróton a bezárás elkerülése óta sikerült a szakemberek és a személyzet létszámát is növelni, illetve most egy társulási szerződéssel a megyei önkormányzat a beruházáshoz is hozzájárul.

Hírdetés

 

 

Új létesítmények épülnek

A megyei kórház fejlesztése prio­ritás az önkormányzat számára. Jelenleg három nagy építkezés helyszíne a sepsiszentgyörgyi intézmény. A mások mellett a belgyógyászati osztálynak is otthont adó épület a legrégebbi, jelentős átalakítás alatt áll, jellegét megtartják, de bővítik is. Nagyrészt a szaktárca által finanszírozott beruházásról van szó, a költségek kilencven százalékát állja a minisztérium, a többit a megyei önkormányzat. András-Nagy Róbert kórházmenedzser szerint idén érkezett a legjelentősebb összeg erre a beruházásra, ebből két szárnyat be tud fejezni a kivitelező.

Befejezéshez közeledik az új sürgősségi osztály építése. Az új épületben háromszor nagyobb felület áll majd rendelkezésre, mint a jelenlegi helyen, a felszereltség pedig lehetővé teszi, hogy helyben el lehessen végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyekre a sürgősségre érkezőknek szükségük van. Lényeges továbbá, hogy a gyerek- és felnőttsürgősségeket elkülönítik. A beruházás költségeinek oroszlánrészét európai uniós forrásokból finanszírozzák, és ha minden jól alakul, az építkezés legkésőbb nyár közepére lezárul (a felszereléseket már megvásárolták). A beruházással még bőven határidőn belül vannak, mivel az év végéig kell lezárni – részletezte Tamás Sándor, valamint Henning László, a megyei önkormányzat alelnöke.

Épül az új tüdőkórház is. Ez azért kiemelten fontos, mert a megyében jelenleg csak egy ilyen működik, szintén a megyei kórház területén, egy olyan épületben, mely fiúárvaházként jött létre a 19. század végén, és teljesen alkalmatlan bármilyen egészségügyi célra. A tervek szerint az építkezés egy éven belül lezárul. A beruházást a fejlesztési minisztériumnak alárendelt Országos Beruházási Társaság (CNI) végzi. Eddig nem volt soha lehetőség arra a megyében, hogy a tüdőgyógyászatban a járóbeteg-rendelést és az osztályon való ellátást egy épületben biztosítsák, az új kórház létrejöttével viszont lesz, ráadásul úgy, hogy a két egység elkülönülten működik.

Nemrég döntöttek arról, hogy átadják  a CNI-nek a terepet a járóbeteg-rendelő (poliklinika) bővítése érdekében. Ennek részeként egy stroke-központ is létesül.

Szintén a beruházások vonalán az Országos Helyreállítási Terv keretében pár épület energetikai hatékonyságának növelésére nyertek támogatást. Egy helikopter-leszállóhely kialakítását is tervezik a kórház területén, de ezzel érdemben azt követően tudnak foglalkozni, hogy a jelenlegi beruházások le­zárultak.

A szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése csak úgy lehetséges, ha lépést tartanak az orvosláshoz kötődő műszaki, technikai fejlődéssel is. Az előző pályázatokkal kizárólag a legújabb felszereléseket, eszközöket szerezték be a kórház számára, s így történik a jelenlegiek esetében is. A személyzet, szakemberi csapat is legalább ennyire fontos, s örömükre szolgál, hogy nagyon sok fiatal orvos dolgozik a megyei sürgősségi kórházban, mondhatni, egy teljes generáció cserélődött ki az elmúlt több mint tíz évben, illetve úgy gondolják, szemléletváltás is történt.

Lényeges az is, hogy országos, regionális fejlesztési stratégia nincs, s ebben a közegben kell tervezni. Voltak, vannak és lesznek komoly rendszerszintű problémák, melyek sokszor hátráltatják a fejlesztéseket, és feltételezhetően a jövőbeni hiányosságok még súlyosabbak lesznek, ezért próbálják megjósolni a várható akadályokat, és az elképzeléseket úgy alakítani, hogy az a szolgáltatásaikra rászorulókat ne érintse hátrányosan.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »