Az immunrendszer erősítése mellett a bélflóra a kórokozókkal szembeni védelemért is felelős. Hogy egyensúlyban maradjon, pro- és prebiotikumokra van szükségünk, akárcsak akkor, amikor ott a káros baktériumok elszaporodtak.
Probiotikumoknak azokat a baktériumokat nevezzük, amelyek a szájon keresztül bejutva, a beleket elérve, ott megtapadva jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre. Ezek kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A tejsavbaktériumok legismertebb törzsei a Lactobacillus, kisebb részben pedig a Streptococcus-nemzetséghez tartoznak – írja a Házipatika.com.
Fő jellemzőjük, hogy nagy számban élik túl a gyomorban levő sav, illetve az emésztőenzimek és epesavak pusztító hatását, azaz a vastagbélbe élő állapotban jutnak el. Itt aztán képesek megtapadni és elszaporodni, kolonizálódni.
Probiotikumot vihetünk be a szervezetünkbe táplálék, így például joghurtok formájában, de akár étrend-kiegészítők segítségével is, melyek fogyasztásával a bélflóra egyensúlyát állíthatjuk helyre, illetve erősíthetjük immunrendszerünket is, például az allergiás megbetegedésekkel szemben, vagy az autoimmun kórképek megelőzése érdekében.
A probiotikumok szaporodását, a káros baktériumokkal szembeni túlsúlyba kerülését segítik a prebiotikumok, melyek ez előbbiek kizárólagos tápanyagai. Nevezzük őket bifidus- vagy bifidogén faktoroknak is, melyek 2-9 egyszerű cukorból felépülő oligoszacharidok. A szervezeten „érintetlenül” átjutnak, egészen a vastagbélig, így lehetnek az ott jelenlevő probiotikumok tápanyagai.
Természetes állapotban számos élelmiszerben előfordulnak, így a hagymafélékben, az articsókában, a zabpehelyben, a búzában, az anyatejben és az érett sajtokban is.
Együttesen szinbiotikumnak hívjuk a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét, vagyis az olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.
Akár az egyoldalú táplálkozás, akár a különféle fertőzések (pl. gyomor- vagy bélhurut) vagy az antibiotikumos kezelés, esetleg a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás, stressz is felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. Ilyenkor a helyreállítás kéttényezős: a károsító tényezőket meg kell szüntetni, a károsodott flórát pedig helyreállítani.
A probiotikumos készítmények gyakori fogyasztásával csökkenthető az úgynevezett rossz, azaz LDL-koleszterin szintje is, és eredménnyel alkalmazhatók a nyáron gyakran fellépő „utazók hasmenése” megelőzésére is.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
