A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának (PPKE JÁK) Környezetjogi és Versenyjogi Tanszéke és a Teremtésvédelmi Kutatóintézet Genezis Kiválósági Diákműhely kerekasztalt hívott össze június 3-án a tavasszal kirobbant azbesztszennyezési ügy apropóján.
A beszélgetés teremtésvédelmi szemléletét jól tükrözte, hogy a tudományos diskurzus tagjai interdiszciplináris megközelítéssel vették górcső alá az emberi egészségre és a környezetre egyaránt jelentős veszélyt jelentő szennyezés felelősségi kérdéseit.
A Pázmány-egyetem szellemiségéhez igazodva hagyományteremtő szándékkal hívták össze három tanszék oktatóit, hogy egy aktuális kérdéskört szakmai-tudományos párbeszéd formájában járjanak körbe – mondta nyitó beszédében Szilágyi Pál Béla, a PPKE JÁK Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékének tanszékvezető docense. – Az oktatók-kutatók szakmai beszélgetése, amely a hallgatók kérdéseivel és meglátásaival egészül ki, megvalósíthatja az universitas közösségének hivatását.
A bevezetőben Tahyné Kovács Ágnes, a Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék docense a WHO által az azbesztről közzétett adatok alapján mutatott rá arra, hogy az építőiparban dolgozó fizikai munkások jelentős része ki van téve azbeszt okozta káros hatásoknak. Becslések szerint világszerte több mint kétszázezer halálesetet okoz a munkahelyi azbesztexpozíció – ez a munkahelyi rákos megbetegedések okozta halálesetek több mint 70 százaléka.
Az azbeszt használatát több mint ötven WHO-tagállamban betiltották. Az ép, sérülésmentes azbeszttartalmú anyagok általában nem veszélyesek, de ha megsérülnek, elöregednek, illetve bontáskor mikroszkopikus rostok kerülhetnek a levegőbe, amelyeket belélegezve súlyos problémát okoznak – hangzott el a kerekasztal-beszélgetés bevezetőjében. – Ismét más kérdés a természetes formában meglévő azbeszt hatásmechanizmusa, mint amilyenről esetünkben is szó van.
A nyugat-magyarországi eset nem izolált, hanem a közép-európai azbeszt-örökség része. Ausztriában több osztrák kőbányát bezártak 2026 elején az azbeszt miatt. A jelenlegi nyugat-magyarországi érintettség (például Burgenland, Pilgersdorf/Pörgölény) származó kőzúzalék miatt alakulhatott ki. Ausztriában is jelentősen érintettek területek (például játszóterek lezárása Ollersdorfban) és a Greenpeace Ausztria is fellépett az ügyben.
Bándi Gyula professor emeritus, a jövő generáció érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes ismertette a legfrissebb információkat, amelyeket a beszélgetést megelőző napon, június 2-án Szombathelyen tett helyszíni szemle során tapasztalt. Eszerint a potenciális egészségkárosító hatás kétségtelen, annak mértéke esetenként eltérő lehet. Átgondolt, szakszerű, hatékony és gyors beavatkozást sürgetett mind a jelen, mind a jövő generáció egészségének megóvása érdekében.
Landi Balázs, a PPKE JÁK Polgárjogi Tanszékének docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a kibányászott és mechanikailag feldolgozott kőzúzalék terméknek minősül. Bármely termék előállítója, forgalmazója felelőséggel tartozik a szolgáltatásáért, annak fogyatékosságaiért, továbbá azzal összefüggésben mások vagyonában okozott következményi károkért. Ráadásul ezekért a károkért való felelősséget még előzetesen és részlegesen sem lehet korlátozni, ha a szerződésszegés szándékos – például ha az előállító, forgalmazó tudomással bírt a szolgáltatása hibáiról –, vagy a szolgáltatás hibái az életet, testi épséget és egészséget veszélyeztetik.
A kártérítésért való felelősség a károkozástól számított öt év alatt elévül, de ha a kárbehatás – a kőzúzalék értékesítése/felhasználása – és a kár észlelése – a kőzúzalék szennyezettségének felismerése – időben elválik egymástól, akkor ez utóbbi időpont is meghatározó az igényérvényesítés elévülése szempontjából – fejtette ki Landi Balázs.
Ádány Tamás, a Pázmány-egyetem Nemzetközi Közjogi Tanszékének tanszékvezető docense az állami felelősség hangsúlyozása mellett egy lehetséges nemzetközi jogvita jogi keretszabályozását mutatta be. Eszerint Ausztria felelőssége akkor merülhet fel, ha bizonyítható, hogy megszegte egy nemzetközi jogi kötelezettségét. Ennek lehetősége több környezetvédelmi egyezmény mellett az élethez való joggal kapcsolatban merülhet fel. A jogkövetkezmények megállapításához bírósági eljárás nem feltétlenül szükséges, de az élethez való jog kapcsán például az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban lehetséges. Ehhez a fórumhoz szigorú feltételek mellett magánszemélyek is hozzáférhetnek. Ugyanakkor Ausztria és Magyarország együttműködésének, nemzetközi jogi értelemben vett jóvátételként értelmezhető közös kárelhárításnak is vannak bizonyos biztató jelei – mondta el Ádány Tamás.
A résztvevők kérdéseire is válaszolva számos további felvetést fogalmaztak meg, segítve a továbbgondolást és a megoldás keresését. A munkát e témában a jövő generáció érdekeit ellátó biztoshelyettes titkárságával együttműködve folytatják. A kerekasztal tagjai egyetértettek abban, hogy a potenciális egészségkárosodás elkerülése érdekében szakmai szempontból átgondolt, hatékony, egyben felelős és gyors beavatkozás szükséges. Kiemelték: a teremtett világ védelme mindannyiunk felelőssége, az intergenerációs méltányosság szerinti megőrzése létszükséglet a jelen és a jövő generáció tagjai számára egyaránt.
Szöveg: Tahyné Kovács Ágnes (PPKE)
Forrás és fotó: PPKE
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
