Az áremelkedés árnyékában is rengeteg élelmiszert dobunk ki Kulcsár Péter2025. 11. 08., szo – 08:18
Míg a lakosok egy részének lassan az alapvető élelmiszerekre sem telik, mások továbbra is felelőtlenül pazarolnak. Ezzel a hozzáállással nemcsak pénzt veszítünk, hanem a családi kassza mellett a környezetet is feleslegesen terheljük.
Egy átlagos szlovákiai háztartás kiadásainak több mint 20 százalékát fordítja élelmiszer vásárlására. Ezzel szemben az uniós átlag körülbelül 14 százalék környékén mozog. A különbség elsősorban az elmúlt években látványosan megugrott élelmiszerárak számlájára írható.
Óriási különbségek
A kedvezőtlen fejlemények következtében napjainkra minden ötödik család számára komoly gondot okoz, hogy bebiztosítsák a rendszeres és megfelelő étkezést. Ez a probléma elsősorban az egyedül élő időseket, az egyszülős háztartásokat, valamint a több gyermeket nevelő családokat érinti. Uniós összehasonlításban azonban még borúsabbnak tűnik az eleve nem túl rózsás helyzetünk, az európai adatok ugyanis azt mutatják, hogy uniós színtéren a háztartások alig több mint 9 százaléka nem engedheti meg magának, hogy húsos ebédet, esetleg az adott fogás vegetariánus változatát fogyasztja.
Bár hónapról hónapra emelkedik azon polgárok száma, akik kénytelenek visszafogni a vásárlásaikat, a családok egy részét még a megélhetési költségek emelkedése sem készteti spórolásra. Azok, akik nem küzdenek anyagi gondokkal, továbbra is pazarlóan bánnak az élelmiszerrel.
Hűtőből a kukába
A szlovákiai lakosok havonta legalább 30 euró értékben dobnak ki élelmiszert, ami évente 360 eurónál is nagyobb összeget vesz ki az érintettek pénztárcájából, derül ki az Ipsos ügynökség legfrissebb felméréséből, amely tanulságai szerint leggyakrabban a friss élelmiszerek, például pékáruk, gyümölcsök és zöldségek végzik a szemétben. A legtöbbet a 45 és 53 éves korosztály költi a boltokban, esetükben a számlák összértéke a hónap végén a 300-400 eurót is elérheti. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, ha feleslegesen túl sokszor tartunk nagybevásárlást, az a kihajított étel mennyiségét is növelheti. „Érdemes vigyázni az impulzív költekezéssel, hiszen az embereket gyakran vásárlásra ösztönzi mindaz, amit maguk körül látnak. Ilyenkor elsősorban azt kell végiggondolni, valóban szükségünk van-e az adott termékekre. Nem ajánlott továbbá éhesen járkálni a sorok között, az ideális forgatókönyv az, ha konkrét tervekkel, tehát egy listával indulunk útnak, mivel így garantálhatjuk, hogy tényleg csak a legszükségesebb élelmiszerekkel távozunk” – tanácsolta Jakub Šajban, az Ipsos ügynökség szociológusa.
Ünnepi pazarlás
A legtöbb felesleges hulladék az ünnepek idején, különösen karácsonykor keletkezik. „Amennyiben el szeretnénk kerülni, hogy a jeles napok alkalmával kicsússzon a kezünkből az irányítás, haladjunk lépésenként, készítsünk koncepciót, ami azonban még ennél is fontosabb, legyünk figyelmesek. Mielőtt beszerzőkörútra indulnánk, mindenképp tekintsük át az otthon felhalmozott készleteinket, és próbáljuk ezen alapanyagok köré építeni az ünnepi sütés-főzést” – hangsúlyozta Katarína Klíčová, az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért harcoló Munch Slovakia marketingmenedzsere. A rendelkezésre álló aktuális adatok szerint Szlovákiában évente nagyjából 99 kilogrammnyi élelmiszer-hulladék jut egy főre. A szemét 67 százaléka a háztartásokban keletkezik, a fennmaradó 33 százalékért pedig az országban működő cégek a felelősek.
(td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
