Az amerikai titkosszolgálat szerint a "kis rakétaember" átverte Trumpot, és folytatja a nukleáris fegyverkezést

Az amerikai titkosszolgálat szerint a "kis rakétaember" átverte Trumpot, és folytatja a nukleáris fegyverkezést

Az elmúlt hónapokban Kim Dzsong Un két történelminek nevezhető csúcstalálkozón is megígérte, hogy leállítja atomprogramját. Az amerikai titkosszolgálat viszont úgy hiszi, hogy a diktátor „átverte” Trump elnököt, és észak-Korea töretlenül folytatja a nukleáris fegyverkezést.

Az NBC hírcsatorna titkosszolgálati forrásokra hivatkozva arról írt: egyértelmű bizonyítékok utalnak arra, hogy az észak-koreai rezsim félrevezeti az Egyesült Államokat. Amerikai illetékes hatóságok nem kommentálták a csatorna értesüléseit. A téma kapcsán a régió szakértőit, Kis-Benedek Józsefet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárát, és Tóth Gábort, az Európa Kapuja V4 Kína Egyesület elnökét az M1 Szemtől szembe műsorában kérdezték a koreai helyzet várható alakulásáról.

Kis-Benedek József nem hisz Kim Dzsong Un látványos megváltozásában. A múltban koreai vezetők – a jelenlegi diktátor felmenői – számos alkalommal tettek különféle ígéreteket, folytattak tárgyalásokat, amelyek rendre abbamaradtak, és az ígéreteik sem valósultak meg. Ezért – ahogy az USA nemzetbiztonsági főtanácsadója, és a külügyminiszter is jelezte: igen óvatosan kell bánni az észak-koreai fogadkozásokkal. Ugyanígy ígéreteket is óvatosan kell tenni – mondta az egyetemi tanár.

Egy több évtizedes problémát nem lehet egy találkozóval gyorsan lerendezni. Érdemes az amerikai elnöknek odafigyelnie a titkosszolgálati jelentésekre, amelyek már most arra figyelmeztetnek, hogy Észak-Korea nem hagyta abba nukleáris programját, csak más helyszínen, de folytatja azt. „Az atomképességnek az a lényege, hogy Kim Dzsong Un továbbra is tudjon zsarolni” – nyilatkozta a biztonságpolitikai szakértő.

Kínának is érdeke, hogy béke legyen a koreai félszigeten, hisz Pekingnek nem jó, hogy Dél-Korea és Japán burkoltan már bejelentette: amennyiben nem lesz változás az észak-koreai rezsim részéről, mindkét ország – más választásuk nem lévén – szintén nukleáris arzenál kiépítésébe kezd majd.

– Ez a régióban egy senkinek sem kívánatos fegyverkezési versenybe torkollna. Kína kihasználja az erő pozíciójából ezt a koreai helyzetet. Ez egy „politikai showműsor” – jelentette ki Tóth Gábor, az Európa Kapuja V4 Kína Egyesület elnöke, majd folytatta: – ez a találkozó csak egy huzavona volt, ami négy héttel ezelőtt még úgy indult, hogy Trump elnök „kis rakétaembernek” nevezte Kim Dzsong Unt, majd három hétre rá Szingapúrban már arról beszélt, hogy „milyen jó a kémia köztük”.

Hírdetés

Tóth szerint olyan az egész, mintha egy kötélhúzás zajlana a két nagyhatalom között, amelyben a kötél szerepét Észak-Korea játssza.

A Szingapúrban elfogadott négy pontból egy az, ami a lényeges, amit Amerika is komolyan vesz: a félsziget atommentesítése. Ennek a megvalósítása – pontosan átbeszélt tervek híján – évekbe, évtizedekbe telhet. Ugyanakkor legitim Észak-Korea azon álláspontja is, amely a védelmére hivatkozva szorgalmazza az atomfegyverzetének fejlesztését, noha az ország biztonságának elsődleges és leghatékonyabb védelmezője a szomszédos Kína elrettentő hadi ereje. Nem véletlen hogy a Donald Trumppal való csúcs előtt a koreai diktátor két-három ízben is találkozott és tárgyalt Kína vezetőjével – nyilatkozta a térség szakértője.

Új fejlemény, hogy egy eddig átnevelő táborban raboskodó főtiszt, a hadsereg egykori politikai főcsoportfőnöke, aki a központi bizottság tagja is volt egykoron, a legújabb felvételeken feltűnt Kim Dzsong Un társaságában. A szakértő szerint ez vagy azt jelenti, hogy a diktátor rendre felülvizsgálja a hozzá közel álló káderek helyzetét és igyekszik a hozzá lojálisak révén a pozícióját erősíteni, vagy arról van szó, hogy Kína, esetleg Dél-Korea részéről nyomást gyakoroltak Phenjanra. Júniusban a csúcs előtt három nagyon magas rangú katonai vezetőt cseréltek le Észak-Koreában. Minden jel szerint elkezdődött egyfajta tisztogatás a hadseregben.

Ahhoz, hogy a két Korea egyesüljön, a külföldi tőkének meg kellene majd jelennie. Ezért fontos a régió. A külföldi tőke már egy jövőbeni helyzeten gondolkodik, egy diktatúra nélküli Korea esetében hasonló modell felállításán, mint ami Kínában most működik. A kommunista párt primátusát megtartva egy államkapitalista rendszert akarnak majd bevezetni – jelezte a szakértő.

A dél-koreai politikum Európába érkezvén mindig erősen érdeklődik az országok egyesülése mikéntjének tapasztalatairól, nem véletlenül. Az is foglalkoztatja őket, hogy a volt szocialista országokban hogyan ment végbe a gazdasági átalakulás folyamata – fűzte hozzá Kis-Benedek József. Mindeközben az is tény, hogy a koreai lakosságban rendkívül erősen él a dinasztiákhoz való kötődés hagyománya.

Korea mindig egy kívánt terület volt, a kínai és a japán császárok is szemet vetettek rá. Hogy ki uralja majd a régiót, már most is presztízskérdésnek számít – mondta Tóth Gábor.

Geopolitikai szempontból a félsziget nagyon fontos terület. Ezért a Nyugatnak és a régió nagy országainak sem közömbös, mi lesz a jövője. A szeptemberre beígért New York-i koreai látogatásra még nem feltétlenül kéne „megvenni a repülőjegyet”, lévén a helyzet máról holnapra vehet egy negatív fordulatot is – hangsúlyozta a Nemzetbiztonsági Egyetem tanára.

A CIA becslése szerint Észak-Korea GDP-je 40 milliárd dollár, hihetetlenül kevés egy 25 milliós országra kivetítve. Állítólagos az az ország legnagyobb bevétele, hogy mintegy 100 ezer embert titkon rabszolgaként, külföldön dolgoztatnak, úgy, hogy azoknak tudomásuk sincs róla, hová irányították őket. Még az Obama adminisztráció alatt vezették be a szankciókat Phenjan ellen, amit Trump-kabinet tovább folytatott, ám ezek az eszközök nem hoztak sikert. Ennek köze van az illegálisan szerzett észak-koreai pénzekhez is – fejtette ki Tóth Gábor.

(Híradó)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »