Az amerikai külügy kivonja az ukrán nagykövetségei alkalmazottjait családjaikkal együtt

Az amerikai külügy kivonja az ukrán nagykövetségei alkalmazottjait családjaikkal együtt

Miközben tekintélyes “fegyversegély” érkezett Ukrajnába, az amerikai külügyminisztérium elrendelte az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségein dolgozó “nem létfontosságú munkát végző” amerikai alkalmazottak és családjaik evakuálását. A kiürítés várhatóan már hétfőn megkezdődik – közölte a Fox News.

A jövő héten az amerikai külügyminisztérium várhatóan Ukrajna elhagyását fogja tanácsolni az ott tartózkodó amerikai állampolgároknak. A külügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy “addig hagyják el Ukrajnát, míg a rendelkezésre állnak a kereskedelmi járatok”.

Tény, hogy Oroszország katonák tízezreit és jelentős haditechnikát vont összek Ukrajna keleti határainál, és az elmúlt hetekben rendkívül feszültté vált a viszony Moszkva és Washington között. Újgenerációs orosz vadászrepülőgépek állomásoznak Ukrajnától északra, Fehéroroszországban.

Ugyanakkor az is tény, hogy a elemzők többsége abban egyetért, hogy az állítólagos százezres nagyságrendű orosz hadsereg még nem lenne elég egy Ukrajna offenzíva sikeréhez.

Épp ezért sokan úgy vélik, hogy taktikai lépésként kell kezelni a külügyminisztérium döntését. Bár ez is csak akkor igaz, ha az orosz csapatösszevonásokról és az ukrán hadsereg erejéről szóló hírek közel állnka a valósághoz… Lepődtünk már meg, például Afganisztán esetében.

Fegyversegély és ultimátumok

Hírdetés

Közben megérkezett az amerikai “fegyversegély” Ukrajnának, a 90 tonnányi szállítmány zömében lőfegyver muníciót tartalmaz. A péncéltörő rakéták várhatóan a jövő héten érkeznek meg Ukrajnába a balti országokból.

The shipment – and $2.7 billion USD since 2014 – demonstrates U.S. commitment to helping Ukraine bolster its defenses in the face of growing Russian aggression. 🇺🇸🇺🇦 #partnershipstrong [2/2] pic.twitter.com/scPFWM3we7 — U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) January 22, 2022

Az USA és a NATO elutasította Oroszország biztonsági garanciaként nevezett követeléseit. Ezek legfontosabbika az, hogy Ukrajnát sose vegyék fel a NATO-ba, és soha e telepítsenek a területére tömegpusztító fegyvereket. Kevésbé tűnik reálisnak az az elvárás, hogy a NATO haderők vonuljanak vissza a szövetség 1997-es határai mögé.

Mindennek ellenére a legtöbb elemző még most is valószínűtlennek tartja a katonai konfliktust. Egyrészt, túlságosan drága lenne ez az oroszok számára, másrészt, nem szokás előre bejelenteni egy offenzívát – a Krím annektálásánál sem tették.

A Geopolitical Futures elemzője a következőképp foglalta össze a helyzetet:

“Oroszországnak azt kell mutatnia, hogy kész a háborúra, mindezt anélkül, hogy elveszítené befolyását a tárgyalóasztalnál. Az Egyesült Államok a maga részéről gyanítja, hogy Oroszország blöfföl, de megérti az orosz dilemmákat – ezzel a filmmel egyszer már találkoztak. Oroszország továbbra is műveleteket fog folytatni ütközőzónái befolyásolása érdekében, amit az Egyesült Államok rossz szemmel néz, de mindkét fél felfogja, hogy a feszültségek enyhítése érdekében párbeszédet kell folytatniuk – nem az EU-val, nem a NATO-val, és nem Ukrajnával, hanem egymással”

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »