Az amerikai Stratfor magánhírszerző ügynökség elemzésében azokat a lehetségese forgatókönyveket vette sorba, amelyek Oroszország és a NATO közti nyílt konfliktushoz vezethetnek. A nem szándékos katonai incidenstől a hibrid háború hullámainak kiterjedéséig sok minden szóba jöhet, többek között az Ukrajnának küldött szállítmányok megtámadása/megtorlása is. Jelenleg Európa több országa – köztük Szlovákia is – fegyverrel vagy munícióval látja el Ukrajnát. Magyarország viszont – bár minden humanitárius segítséget megad – sem fegyvert sem muníciót nem küld Ukrajnának, és nem is engedi, hogy területén keresztül juttassanak át a határon ilyen szállítmányokat.
Azt nem nehéz kitalálni, hogy a kudarcba fulladt orosz villámháború következtében Moszkva sokkal keményebb eszközöket és lépéseket is kilátásba helyezhet. A Stratfor szerint
minél tovább tart a háború, annál valószínűbb, hogy a harcok érinteni fogják a NATO valamelyik tagállamát is.
Ez pedig orosz-atlanti összecsapásokhoz is vezethet, ezért is kell különösen körültekintően lejárni a háború kapcsán.
Megjegyezzük, nemrég fegyvereket és muníción kívül Európa még vadászgépekkel is el akarta látni Ukrajnát, ám miután kiderült, hogy az közvetlen beavatkozás lenne két ország konfliktusába, Lengyelország és Brüsszel is kihátrált a történetből, mert jelenleg senki sem akar harmadik világháborút kockáztatni menni Ukrajnáért. Ugyanakkor ez az eset is jól mutatja, hogy Európa nem áll a helyzet magaslatán, és a politika gyakran nagyon rosszul méri fel, mit engedhet meg magának és mit nem.
Szándékkal vagy anélkül
A Stratfor abból indul ki, hogy Oroszország célja jelenleg csak Ukrajnára korlátozódnak, és valószínűtlen, hogy szélesebb konfliktusra kerülne sor. Nyilván abból kiindulva, hogy ugyanezt mondták az orosz invázióról is, most az agytröszt eleve elismeri, hogy
“minél több nyugati állam nyújt katonai támogatást, annál nagyobb a veszélye annak, hogy egy baleset vagy tervezett lépés a konfliktus más közeli államokra is kiterjeszti, különösen, mivel Moszkva a Nyugatot igyekszik agresszorként ábrázolni”.
Forgatókönyvekből van néhány.
“A nyugati országok növekvő katonai támogatása Ukrajna számára több utat is nyit potenciális eszkalációnak, ha Oroszország az ilyen támogatásokat a NATO bevonásaként értelmezi”
fogalmaz az elemzés. Ilyen “lépés” lehet a NATO tagállamokból érkező, nagyszámú és jól felszerelt “önkéntesek” megjelenése az ukrán fronton. Vagy akár az is, hogy érzékeny, célzott hírszerzési információkat osztanak meg a nyugatiak a ukránokkal – olyanokat, amelyek súlyos veszteségeket okozhatnak az orosz támadó haderőnek. Március 3-án egyébként az USA elismerte, hogy ilyen “valós idejű” hírszerzési információkat már meg osztott Kijevvel.
Kibertámadások, célzott támadások, véletlen tűz
Moszkva számára az elmúlt tíz nap kudarcai miatt irritálóak lehetnek az Ukrajnának küldött nyugati páncéltörő fegyverek és kifinomult légvédelmi rendszerek is, amivel az ukránok eddig is igen hatékonyan ásták alá az orosz hadsereg látszólagos fölényét.
Oroszország emiatt megtorlásként megpróbálhatja blokkolni a fegyverszállítmányokat a lengyel-ukrán határon, kibertámadásokkal pedig blokkolhatja vagy megnehezítheti az ukránoknak szánt hírszerzési adatok eljuttatását. Mindez azonban növeli a NATO-tagállamokkal való összetűzés esélyét. És ez az eszkalációs kockázat annál nagyobb, minélt tovább tart a háború.
Az európai területen lévő kalinyingrádi orosz enklávé is alkalmas orosz beavatkozásokra – amelyek nem különben olajat jelentenének a tűzre. Kalinyingrádban nyugati állampolgárokat foghatnak el emberi pajzsként vagy egyszerű propagandaként használva őket.
Vannak azért valószínűbb forgatókönyvek is. A háború Ukrajna területéről akkor is kiléphet, ha egy eltévedt rakéta célt tévesztve valamelyik NATO-tagállam területén vagy határán csapódna be. Vagy egy rosszul megtervezett tüzérségi csapás is járhat súlyos következményekkel, a vérszemet kapó orosz katonák ámokfutásáról ne is beszéljünk. Ezek a körülmények mind gyorsan olyan helyzetet teremthetnek, amit aztán lehetetlen irányítani.
Az orosz kisebbséget is mozgósíthatják, vagy beszivároghatnak nyugatra
Provokációkra egyébként már most is sor került. Ahogy az oroszokat idegesítheti az Ukrajnának küldött szállítmányok sora, úgy fokozza a veszélyérzetet az európai országokban az orosz kóstolgatás. Nemrég négy orosz harci repülő sértette meg a svéd légteret a Balti-tenger felett. Néhány nappal ezelőtt elsüllyedt egy észt tulajdonban lévő kereskedelmi teherhajó.
Oroszország a hibrid háború keretében megpróbálhatja mozgósítani az orosz kisebbséget, ami beláthatatlan következményekkel járhat olyan országokban, mint Moldova, amely Románia kvázi érdekszférája (a román nacionalisták régóta “újraegyesítenék” a két országot), Moldávia határában pedig ott van egy fegyverekkel és orosz atonákkal roskadásig ellátott orosz enklávé, az úgynevezett Dnyeszteren Túli Köztársaság. Románia nem biztos, hogy megengedheti magának, hogy az oroszok destabilizálják “hátsó udvarukat”.
A Stratfor még egy érdekes forgatókönyvet is felvázolt. A lengyel-belarusz határnál zajló tavalyi mingránsválságkor alkalmazott politika mintájára szabotőröket, kémeket szivárogtathat át a menekültekkel. Ezek az ügynökök aztán szabotázsakciókat, terrortámadásokat hajthatnak végre egy-egy NATO ország területén, kiprovokálva egy válaszreakciót.
Eszközökből tehát orosz és nyugati térfélen is akad elég a helyzet eszkalálódásához. Jelenleg a fenti felsorolásból az Ukrajnának nyújtott – egyébként sokak által vitatott – fegyver- és muníciószállítmányok azok, amelyek már most kockázatot jelenthetnek.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
