Az állam viszi el a teljes fizetés csaknem kétharmadát, 2300 euróból 1400 eurót tesz zsebre Lajos P. János2026. 08. 21., p – 11:14
Folyamatosan nő a lakosság adóterhelése, csak a fizetésünk 36 százalékáról rendelkezünk szabadon, a többit elviszi az állam. Idén augusztus 23-ig csak az államra dolgoztunk.
Évente emelkedik a lakosság adóterhelése, idén már fizetésünk 63,59 százalékát elviszi az állam, számolta ki az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet (KI). Az intézet egy átlagkeresetű – havi bruttó 1620 euró – keresetű alkalmazott 2025-ben fizetett terheit vették figyelembe.
Az ilyen alkalmazott szuperbruttó bére 2324 euró, vagyis ennyibe kerül a munkaadójának. Ebből az összegből azonban csak 864 euró felett rendelkezik szabadon, vagyis a teljes fizetésének csak 36,41 valóban az övé. A többit elviszi az állam.
Mi ez a sok elvonás?
A KI szerint az átlagkeresetű munkavállaló teljes munkaerőköltségére, vagyis a már említett 2324 euróból több mint 50 kötelező elvonást, közigazgatásilag kikényszerített adót, járulékot és egyéb díjat kell befizetni, amelyek a jövedelmet, a vagyont, a fogyasztást és a vállalkozást terhelik.
A szuperbruttóból a KI levonta a munkáltató kötelező étkezési és rekreációs hozzájárulásait, a munkáltató és a munkavállaló szociális és egészségbiztosítási járulékait, valamint a személyi jövedelemadót.
Ez elvitte az alkalmazott teljes bérköltségének 46,1 százalékát, a maradék a nettó bér, amit megkap a számlájára. Az 1620 eurós bruttó fizetésből 1252 eurót jelent.
Azonban ez még mindig nem az az összeg, amivel az alkalmazott szabadon rendelkezik. Minden vásárlását ugyanis forgalmi és jövedéki adó terheli, ami szintén az állam bevétele.
A KI szerint egy átlagos alkalmazott esetében a fogyasztást terhelő adók a fizetés további 14,7 százalékát, azaz 342 eurót visznek el.
A többi tétel már csak apróság. A vagyont, például az ingatlant terhelő adó további 1,4 százalék, vagyis 32 euró havonta. A KI ide számította még társasági adót, a vámokat, az elektronikus útdíjat és az újonnan bevezetett pénzügyi tranzakciós adót is, amely szerintük valójában a készpénzmentes fizetések adója. Ugyanennyit, 1,4 százalékot visznek el a vállalkozásokat terhelő adók, amit végső soron ugyancsak az alkalmazott, pontosabban a fogyasztó fizet meg a magasabb árakban.
A végösszeg szerint tehát a 2324 euróból 1478 jut az államnak, míg az alkalmazott mindössze 846 euró felett rendelkezik.
Még Ausztriában is jobb a helyzet
A szlovákiai munkavállalókat átlagosan nagyobb kötelező befizetési teher sújtja, mint három szomszédos ország – Lengyelország, Csehország és Ausztria – lakóit. Ugyanezzel a módszertannal számítva nálunk a teljes adóteher 0,3 százalékponttal volt magasabb az ausztriainál, 2,2 százalékponttal a csehországinál, és 7,4 százalékponttal a lengyelországinál.
„Miközben Szlovákiában egy éve növekedést ösztönző intézkedésekről vitáznak, a lengyel és a cseh gazdaság gyorsabban nő, mint a miénk. Nem véletlen, hogy olyan gazdaságokról van szó, amelyekben a kötelező befizetések terhe alacsonyabb, mint Szlovákiában”
– állapítja meg Ján Solík, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének elnöke.
A közteher Szlovákiában folyamatosan emelkedik, tavaly 0,2 százalékponttal volt magasabb, mint 2024-ben. Ennek oka a KI szerint, hogy a befizetett kötelező terhek – részben a második konszolidációs csomag hatására – átlagosan nagyobb mértékben nőttek, mint az átlagos bérköltségek és az átlagos bruttó bér.
Hosszútávon is a közteher emelkedését látjuk: 2025-re 3,3 százalékponttal emelkedett 2014-hez képest.
Ebben az időszakban a pénzügyminisztérium adatai szerint az adó- és járulékbevételek 25,7 milliárd euróval, a közkiadások pedig 33,4 milliárd euróval emelkedtek – csak 2025-ben 3,8 milliárd euróval. Inflációval korrigálva ez a közkiadások esetében 63 százalékos növekedésnek felel meg. Ez nem meglepő a KI szerint, hiszen éppen ebben az időszakban terjedtek el a „szociális csomagok”, az „ingyenes vonatozástól” egészen a rendkívül költséges tizenharmadik nyugdíjakig.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
