Az alkotmánymódosításról tárgyalnak a parlamentben – az ülés elhúzódhat, és nem tudni, mi lesz ennek a vége Török Máté2025. 06. 16., h – 13:33
A parlament tárgyalja Robert Fico kormányfő alkotmánymódosító javaslatát. Szavazás ma (hétfőn) nem várható, de a képviselők késő estig vitáznak az alaptörvény felvetett változásairól.
33 felszólaló jelentkezett írásban a vitába, így eltart még egy ideig, míg sor kerül a szavazásra. A házirend szerint 20 percig szónokolhatnak az egyes képviselők, ha egy frakció képviseletében emel szót valaki, akkor pedig félóráig. Ráadásul ezt követően szóban is bejelentkezhetnek a vitába.
Elsőként Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány kulturális és etikai változásai nem ellentétesek a közös európai értékekkel. Vagyis igyekezett cáfolni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Szlovákia a változtatás után nem fog megfelelni nemzetközi kötelezettségeinek.
Más véleményen van viszont több jogi szaktekintély, beleértve korábbi alkotmánybírókat.
Kapcsolódó cikkünk
Tekintélyes jogászok, köztük korábbi alkotmánybírók súlyos kockázatokra hívták fel a figyelmet a parlament elé terjesztett alkotmánymódosítási javaslat kapcsán. A tervezett változtatásokat „a jogrend működésébe való példátlan beavatkozásnak” nevezi a pozsonyi Jogi Intézetben megfogalmazott állásfoglalás.
Az alkotmánymódosítást Robert Fico kormányfő kezdeményezte, és nagy visszhangot elsősorban azért váltott ki, mert az elképzelés szerint az alaptörvényben rögzítenék, hogy Szlovákia két nemet ismer el: férfit és nőt. Ezen kívül azonban számos más kritikus pontja is akad a miniszterelnök javaslatának, ezeket négy pontban foglalták össze a jogi szakértők.
A javasolt törvénymódosítás összeegyeztethetetlen az Európai Unió jogrendjéből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségekkel, és jogalapot teremt az Európai Unió és az Európa Tanács értékeitől való eltávolodáshoz. A módosítás egyúttal ellentétes az uniós jog elsőbbségének elvével.A módosítás gyengítené, sőt ellehetetlenítené a nemzetközi jog és az uniós jog érvényesítését Szlovákiában. Ez jelentősen csökkentené az egyének emberi jogainak védelmét.Homályos és pontosan nem definiált megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek jogi bizonytalanságot eredményeznek.Visszamenőleges hatállyal vezetné be a nemzetközi kötelezettségvállalásoktól való elállást, ami közvetlenül sérti a nemzetközi jog alapelveit, különösen a „pacta sunt servanda” – azaz „a szerződéseket be kell tartani” – elvet, valamint azt, miszerint az állam nem hivatkozhat belső jogára nemzetközi kötelezettségei megszegésének igazolására.
Mint az indoklásban kifejtették egyetlen uniós tagállam, köztük Németország, Magyarország, Lengyelország vagy Csehország alkotmányában sincs hasonló rendelkezés, mint amit a szlovák alkotmányba kívánnak foglalni.
Állításuk szerint ha a javasolt megfogalmazásokat korábban tartalmazta volna az alkotmányunk, akkor még csak nem is válhattunk volna az Európai Unió tagjává.
Az aláírók között találjuk Mészáros Lajos egykori alkotmánybírót is, de több más neves jogi szaktekintély is támogatja az állásfoglalást.
A Smer képviselőiben ugyanakkor semmi kétség nincs a változtatások szükségességéről, még ha a párt képviselője, Ján Podmanický el is odázná pár nappal a módosítások életbe lépését. Az eredeti tervezetben az szerepel, hogy július 1-től legyen érvényes az új alaptörvény. A smeres politikus viszont szimbolikus okok miatt azt javasolta, hogy július 5-én, Cirill és Metód napján lépjen életbe, amennyiben a parlament megszavazza az alkotmánymódosítást.
A KDH „kegyeiért” esedezik minden oldal
A koalíciós pártoknak jelenleg nincs alkotmányos többsége a parlamentben. Vagyis ahhoz, hogy Fico alkotmánymódosítási terve sikeres legyen, szükségük van ellenzéki szavazatokra is.
A KDH-val és a Keresztény Unióval, amely a Szlovákia mozgalom listáján jutott a parlamentbe, meg is egyezett a kormány, de még nem egyértelmű, hogy kellő számban igent mondanak-e a változtatásokra.
A többi ellenzéki párt próbálja meggyőzni a kereszténydemokratákat, hogy ne támogassák az alkotmánymódosítást. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke elnöke kijelentette, hogy a végsőkig érvelnek.
Így teszünk nyilvánosan, így teszünk a színfalak mögött is. Ez a szavazás szoros lesz, és továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy ez a káros, szükségtelen alkotmánymódosítás nem fog átmenni a parlamenten
– jegyezte meg Šimečka.
Még a koalíció sem egységes
Ján Ferenčák, a Hlas képviselője sincs meggyőződve arról, hogy az alkotmánymódosítás jelenlegi formájában helytálló. Úgy fogalmazott, hogy ettől „nem lesz olcsóbb a kenyér, sem az üzemanyag”. Még mindig nem deklarálta, hogy támogatja-e szavazatával a változtatásokat.
Annyi biztos viszont, hogy saját indítvánnyal is előállt: javasolja, hogy a jövőben az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre legyen szükség a törvényhozásban, vagyis 100 szavazatra. Jelenleg 90 képviselői szavazattal módosítható az alkotmány.
A parlament alelnöke, Tibor Gašpar (Smer) úgy nyilatkozott, hogy ha esélytelenné válna az alkotmánytöbbség elérése, akkor a szavazást egészen szeptemberig odázhatják. Szavai alapján a Keresztény Uniótól 2, és a KDH-tól 10 szavazattal számolnak.
Mit mondanak a kereszténydemokraták?
Ján Horecký, a KDH képviselője magához ragadva a szót, kifejtette, hogy pártja nem akarja csorbítani az emberi jogokat, ellenben szeretné növelni az életminőséget. Szerinte ez egy olyan program, amely 35 éve része a kereszténydemokraták programjának és identitásának.
Sajnálja, hogy az a kérdés van fókuszban, hogy kivel változtatják meg az alkotmányt, és nem az, hogy mit változtatnak meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
