Az Alaptörvény szándékolt módosítása, 2016, Magvető hava
Nézzük szép sorban, miben változik, ha elfogadják. Ez már az új szöveg.
1. „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. ”
2. „(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja . Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”
3. „(4) Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.”
4. „(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar
hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.
(2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. ”
5. „(4) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az
üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”
Nos kérem. Anélkül, hogy mélyebben belekontárkodnék az uniós jogba, fenntartva az akár fatális tévedés lehetőségét is, kizárólag az én értelmezésemre hagyatkozva vegyük szépen sorra ezeket. Ha tévednék, bocsánatot kérek, elismerem, hogy laikus vagyok, és akár ezt az egészet visszavonom.
1. Kérdés, mi az, gyökereitől kezdve. Hogy annak éppen az Alaptörvény lenne a jogi összefoglalója, ugyan vallhatjuk, de itt ki is merül az egész. Akár az, hogy az Alaptörvény egyben Alkotmány is volna, bár ezt a megfogalmazás, amely következetesen az “alkotmányos” kifejezést használja, ügyesen elkerüli. Első blikkre mindenekelőtt retorikai jelentősége van, a többit lásd a 3. pont tárgyalása alatt . Így megfogalmazva némileg az égő csipkebokorból hallatszó kijelentésre (2 Mózes 3, 14) is hajaz: “vagyok, aki vagyok”. Azért Mózes, s vele a kivonulás egész története (az előzményekkel, Józseffel és a bevonulással együtt) megszívlelendő. Például az idézettnél egy fejezettel elébb olvasható történet Mózes nősüléséről, különös tekintettel gyermeke – Gersom – nevére: “idegen földön jövevény voltam”. 2 Mózes 2, 11-22, ha valakit érdekel. Az önazonosságot egyébként nem kell védelmezni. Az van, akkor is, ha nem védelmezik. Azt csak értelmezni lehet, hatásvadász módon és felelőtlenül, vagy bölcsen és okosan. Nem a tényét, hanem a tartalmát.
2. Az Európai Uniónak vannak úgynevezett kizárólagos és megosztott hatáskörei. Ha a tagállamok valamilyen területen “kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása.” Ha viszont “egy meghatározott területen a Szerződések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat. A tagállamok e hatáskörüket csak olyan mértékben gyakorolhatják, amilyen mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta. A tagállamok olyan mértékben gyakorolhatják újra a hatáskörüket, amilyen mértékben az Unió úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról.“
A menekültügy a MEGOSZTOTT hatáskörbe tartozik. A jogszabály nyitva tartja a kaput, és lehetőséget ad a kompromisszumokra. De az ütközésre is. A javasolt alaptörvényi változtatás ELVÉBEN ellentétes az uniós joggal. Azt mondja, hogy egy uniós szerződést ratifikált tagállam belső jogrendje felette áll egy (nemzetközi) szerződésben általa és rá nézve kötelezőnek elfogadott jogrendnek. Eltekintve attól, hogy ez jogi nonszensz, az Európai Unió szempontjából akár blabla is lehetne, ameddig konfrontációvá nem válik. A döntés, hogy azzá válik-e, az alaptörvényi módosítás értelmében a Parlament kezében van. Úgy dönt, ahogy akar. Akár az Európai Unióval összhangban is. Hagyott magának kiskaput. Akár ellene is. Viszont a kiegészítés ab ovo összeegyeztethetetlen az Európa Unió elfogadott szabályaival és a nemzetközi jog alapjaival. Természetesen szerintem. Hogy tudomást vesznek-e róla, élnek-e vele, lesz-e az egészből valami, hadüzenet vagy második München, annak a Jóisten a megmondhatója. Én úgy gondolom, most, a Brexit után pár hónappal, hogy második München lesz belőle. Vagy egy elhúzódó eljárás, aminek a végén valamilyen kompromisszum születik. Sőt, két kompromisszum: egy nem nyilvános és egy nyilvános. Akárhogy is, itt az Unió van lépéshátrányban. És kutyaszorítóban. Mint az amerikaiak voltak a kubai rakétaválság idején, amiből, minden ellenkező hiedelem ellenére a SZOVJETUNIÓ jött ki jobban. Orbán úgy lép és úgy alkot törvényt, hogy annak a lehető legtöbb lehetséges következményét a maga javára tudja fordítani. Minden választással, amely elé partnerét vagy ellenségét állítja, új improvizációs lehetőségeket teremt magának. És tökéletesen kihasználja az eseményeket. Mészáros Lőrinc már tervezheti az újabb sertéstelepet, kastélyt és jachtot. Jelen állás szerint a kisbabának se fog felkopni az álla, jövendőbeli testvérkéivel és uncsitestvérkéivel együtt.
3. Ki hinné, kérdeztem elsőre. Bár ebben is van egy pici csavar. Az ugyanis, hogy – lásd az első pontot – nemigen tudjuk, mit tartalmaz. Talán azt, amit a hatalom birtokosai mondanak róla. Ők azt mondják, hogy ők képviselik az alkotmány (Alaptörvény?) meghatározta államot, amely a magyar identitás legfőbb őre és védelmezője. Így gyakorlatilag ŐK a magyarság legfőbb őrei és védelmezői. Akkor pedig az állam minden szervének legelső kötelessége… AZ Ő VÉDELMÜK. (Az önazonosság nem szorul védelemre, de ezt mintha már mondtam volna. A legerősebb logikai törvény, Arisztotelész óta. Persze előtte is az volt, csak ő írta le. Védelemre az szorul, amit NEM önmagával azonosítunk. Ne nevessenek. Milliókat küldtek a másvilágra és nyomorba emiatt az egyszerű csúsztatás miatt.)
4. Első megközelítésben: (1) már három szíriairól sem lehet szó, csak Ahmedről, Aliról és Mohamedről. De mivel minden felsőbb szervhez hasonlóan az Európai Unió testületei is statisztikában gondolkoznak és kommunikálnak, másként nem is tehetnek, ráadásul nem látnak a jövőbe, és nem tudják, név szerint ki fog bebocsátásért folyamodni, eleget is tudok tenni az utasításoknak, meg nem is. Csoportosan nem engedem be őket, de egyenként beengedhetem. Ha akarom. Nem írom, hogy ha megfizetik, ez vagy az, így vagy úgy. Ha engedményt kell tennem anélkül, hogy a belpolitikai renomém sérülne. Ha nehezményezik, és nem érdekem tengelyt akasztani, akkor konkrétan nem zártam ki semmiféle betelepítési kvótát, csak egyedi elbírálás alá helyeztem. Ha érdekem, akkor szó nem lehet róla, hiszen a szavazó nép kilencvennyolc százalékának az akaratát leképező Alaptörvény nem engedi.
(2) Senkit nem fogok kiutasítani, aki megvette a letelepedési kötvényeimet. Akkor sem, ha azt a nációt, amelyhez tartozik, blokkolás alá helyeztem.
(3) Kérdés többek között, hogy mi az a “kínzás”, vagy “embertelen bánásmód”, de ilyen piszlicsáré dolgokkal ne foglalkozzanak, mert még le találnak menni a saját határainkra. Nyikolaj Ivanovics Buharin 1936-os alkotmánya, és az ennek mintájára készült 1949-es magyar alkotmány (1949. évi XX. törvény, olvassanak csak bele) effélékből állt. Minden filantróp megnyalhatta utánuk mind a tíz ujját, ha nem élt az említett országokban.
5. Kérjétek, gyerekek, és ha érdekeink úgy kívánják, ellébecolhattok nálunk egy táborban kis ideig. Senki ne mondja, hogy nincs szívünk. Persze nem lennénk mi mi, ha nem raknánk bele ebbe is egy kis buktatót. “Ha sem más ország nem nyújt védelmet.” Nem tehetek róla, cinikus vagyok. Biztos ilyennek születtem. Erről Göring jutott az eszembe, amikor azt mondta, hogy “az északi Jeges-tenger partvidéke ideális lakhelynek kínálkozik az európai zsidóság számára”. Aztán persze Wannsee némileg más megvilágításba helyezte a problémát, de most erről inkább ne beszéljünk. Valahogy rossz asszociációkra késztet, már csak saját gyökereinket illetően is.
Hát, úgy ennyi. Vegyétek, és egyétek, hogy az Alaptörvény szellemében fejezzem be.
2016. 10. 11.
Gaál Péter
Forrás:emberiseg.hu
Tovább a cikkre »
