Bár a Földművelésügyi Miniszter nem tart attól, hogy idén vetésszerkezetet vált az ukrán agrárium, de kihívásnak tartja a fekete-tengeri gabonát.
Magyar Zoltán írásbeli kérdéssel fordult Fazekas Sándorhoz, amelyben a jobbik agrárpolitikusa arra volt kíváncsi, hogy milyen hatással lesz az ukrán vetésszerkezet-váltás a hazai piacokra.
Ugyanis mezőgazdasági folyóiratokban, de még a kamara kiadványokban is olvashatni arról, hogy az Európát januárban, februárban elérő extrém hideg hatása az ukrán földeken is éreztette hatását, és az elfagyott búzaterületeken kukoricát fognak vetni. Ennek következtében esélyes, hogy a hazai kukorica betakarítás idejére újra megjelenik az országban és a külhoni piacainkon az olcsó ukrán kukorica.
Magyar Zoltán megemlíti a Cargill magyarországi tevékenységét is: az amerikai multi térségünkben felhagyott az inputanyag-értékesítéssel, hogy minél inkább a takarmány-feldolgozásra tudjon fókuszálni. Vajon a magyar kormány stratégiai partnere is az egyre növekvőkeleti dömpingre számít?
A Fazekas Sándor által bemutatott adatokból a szaktárcavezető úgy látja, hogy az extrém hideg nem okozott komolyabb kiesést az őszi búza mennyiségben – ugyanis szemben egyes európai régiókkal, itt megfelelő volt a hóréteg.
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium március végi felmérése szerint az ősszel elvetett területek 98 százalékán (6 millió hektáron) rendben fejlődött az őszi búza, sőt a vetésterület 83 százalékán jó/kielégítő állapotban vannak a növények, ami kifejezetten jó adatnak számít. A 2017-es ukrán búzatermésre jelenleg 24,5 millió tonna körüli becsléseket láthatunk – tájékoztatott Fazekas Sándor, aki nem számít arra, hogy a téli kifagyások miatt 2017-ben jelentős őszi búza területeken történne kukorica újravetése Ukrajnában.
Viszont „az idei időjárástól függetlenül” Fazekas Sándor is egyetért abban, hogy az ukrán és orosz gabona előretörése egyre növekvő kihívást jelenet magyar termelők számára. A két ország évről évre növeli a kibocsátását, export versenyképességét pedig a gyenge helyi valuták tovább javítják.
„A magyar gabonának elsősorban a fekete-tengeri eredetű áruval kell versenyeznie a világpiacon”
– ismerte a miniszter. (A Cargill kapcsán úgy fogalmazott válaszában, hogy a minisztériumnak nincs lehetősége egy magánkézben lévő piaci szereplő döntéseit befolyásolni, de szerinte várhatóan a hazai feldolgozók a hazai termésű gabonák feldolgozására fognak koncentrálni.
A képet viszont árnyalja, hogy az Európai Unió és Ukrajna között megkötött, az Orbán-kormány által elsők között ratifikált szabadkereskedelmi egyezmény keretén belül az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU adjon további kereskedelmi könnyítéseket Kijevnek. Csakhogy – arra maga Szijjártó Péter külgazdasági miniszter is rámutatott – a kukorica, a búza, az árpa és a feldolgozott paradicsom esetén a könnyítések a magyar gazdák és a mezőgazdaság szempontjából komoly veszélyeket hordoznak magukban.
Összehasonlításképen: a KSH adatai szerint 2016-ban hazánkban mindössze 989 ezer hektáron vetettek őszi búzát – nagy lesz a baj, ha egyszer Nyugat-Ukrajna szintúgy kiváló termőföldjeinek termése letarolja az Európai Unió piacait.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
