A jobboldali párt élesen kritizálta a német kormányt, amiért az nem tesz semmit a Benes-dekrétumok ellen.
A téma úgy került elő, hogy az elmúlt félévben két ellentmondásos nyilatkozatot tett az ügyben Horst Seehofer belügyminiszter. Májusban –miután Stephan Protschka, az AfD képviselője felvetette a kérdést– Seehofer azt mondta, hogy a partnerségi viszonyra törekednek Csehországgal, ami a megértésen alapszik.
Augusztusban viszont már Seehofer is keményen kritizálta a Benes-dekrétumokat, azokat igazságtalannak nevezte, és kijelentette, hogy a Benes-dekrétumok nem tartoznak az Európai Unió értékrendjéhez.
Protschka a héten arra volt kíváncsi a Bundestagban, hogy Seehofer második nyilatkozata egy 180 fokos fordulat volt-e a helyes irányba, vagy csak a bajorországi választási kampány miatt mondta-e, amit mondott. A kormány nem lát ellentmondást a két kijelentés között – írja a Junge Freiheit.
A Benes-dekrétumok eltörlése Németország mellett Magyarországnak is elemi érdeke és alapelvárása kell, hogy legyen.
A dekrétumokat Csehszlovákia jogutódjaként Csehország mellett Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok nem egyeztethetőek össze az Európai Unió Alapjogi Chartájával, ennek ellenére Szlovákia 2007-ben kimondta sérthetetlenségüket. Érdekesség, hogy 2009-ig Liechtenstein nem ismerte el Szlovákia és Csehország függetlenségét a Benes-dekrétumok miatt.
Mint ismert, az 1945-ben elfogadott dekrétumok többek között kimondják a német és a magyar etnikum kollektív bűnösségét. Ez alapján 1945-ben megfosztották állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat, földjeiket pedig elvették, a magyar nyelv használatát betiltották a közéletben. A jogfosztott állapot papíron még ma is létezik, az Európai Unió pedig semmit nem tesz ellene, hiába nem egyeztethető össze alapelveivel.
A II. világháborút követő csehszlovák-magyar lakosságcsere, valamint a magyarok kitelepítése, egyes esetekben pedig kivégzése is a Benes-dekrétumokra vezethető vissza.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
