A növekvő infláció végül rákényszerítette az ECB-t, hogy emelje a kamatokat. Az Európai Központi Bank nem folytatja a korábbi rendkívül laza pénzügyi politikáját, amelynek köszönhetően több milliárd eurót hozott forgalomba.
A bank több vezetője is bejelentette, hogy már idén is fokozatosan emelni fogják a kamatokat és továbbiakban nem vásárolnak állami és magánkötvényeket, mivel azzal szintén emelnék a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
A legfőbb oka az ECB lépéseinek az, hogy az infláció növekedése az eurózóna több államában, Szlovákiát is beleértve, túllépte kétszámjegyű mértéket.
Az infláció az egész eurózónában rendkívül gyorsan, a korábbi előrejelzéseket meghaladó mértékben nő. Emiatt és a közvélemény nyomására tekintettel az ECB inflációellenes lépésekre szánta el magát. A bankokban ugyanis egyre több a lakossági betét és a konzervatív befektetési és nyugdíjalapokból is a lekötés nélküli letét”
– állítja Ľuboš Pavelka, a pozsonyi Közgazdasági Egyetem Nemzetközi Kereskedelmi Tanszékének munkatársa.
Ilyen helyzet szerinte a hetvenes évek óta nem volt. Akkor a dollár aranyra válthatóságának megszüntetésével oldották meg a problémákat. Az ECB most rájött, hogy muszáj emelnie a kamatokat, ha meg akarja őrizni a jóhírét. Ezzel befellegzett állami kötvények negatív kamatjának, mivel az ECB-nek fel kellett felvásárolnia a eurózóna legtöbb állama által kibocsátott kötvényeket.
Már a kereskedelmi bankok is a kamatok emelésére és a mennyiségi korlátozásokra számítanak. Az elemzők szerint, az ECB idén akár két-háromszorosásra is emelheti a kamatokat.
Ha folytatnák a jelenlegi pénzügyi politikát, ezzel még veszélyesebbé válhatna a helyzet, mert tovább nőnének az ingatlanárak és részvénypiaci buborékok, a lakosság megtakarításai pedig értéküket vesztenék”
– tette hozzá a közgazdász.
Az Európai Központi Bank az utóbbi években elkezdte közvetlenül felvásárolni a részvényeket, amivel növelte azoknak az árát és a későbbi veszteségek kockázatát is. Ezt már most is érzik a befektetők. Mindezekhez pedig még hozzájárultak az Oroszországból, Ukrajnából és az ázsiai országokból érkező áruszállítmányok bizonytalanságai is. A koronavírus új mutációi se a komparatív előnyök, az olcsóbb külföldi áruk behozatala érdekében hatnak. A helyettesítők pedig drágábbak.
A szigorúbb pénzügyi politikának mérsékelni kellene a növekvő inflációt, az árak drágulásának fokozatosan csökkennie kellene, amit a fogyasztók már nagyon várnak. Másrészt viszont ezek a folyamatok rendkívüli mértékben megnehezítik az eladósodott államok, mint például Olaszország és több dél-európai ország helyzetét, mert az adósságtörlesztéseik költségei nagymértékben nőni fognak. A közgazdászok azonban egyelőre nem számítanak arra, hogy ez államcsődveszélybe sodorhatná az adós országokat.
A déli állomok valószínűleg újabb esélyt kapnak arra, hogy a kötvénykibocsátásaik egy részét, amely iránt a befektetők nem fognak érdeklődni, továbbra is nem piaci feltételek mellett vásárolja fel tőlük az ECB. A kamatterhek növelése és a közkiadások lefaragása egymás ellen ható folyamatok.
– véli Ľuboš Pavelka, aki azt feltételezi, hogy a adósállamoknak csökkenteniük kell majd az infrastukturális beruházásaikat, azután pedig növelni fogják az egészségügyi szolgáltatások árát, és segítséget kell nyújtaniuk a rászorulóknak
A kötvényvásárlások megszüntetése természetesen az államkötvények hozamának növekedését is jelenti, de egyelőre még csak az új vásárlások megszüntetéséről van szó. Újrabefektetések, azaz a lejáró értékpapírok visszavásárlása folytatódni fog”
– véli Matej Horňák, a Szlovák Takarék elemzője, aki szerint ez az egyik módja annak, ahogy az ECB segíteni tud az eladósodott országokon.
Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a gyorsabb áramelkedés a névleges bruttó hazai terméket (GDP) is növelni fogja, ami viszont csökkenti az adósság GDP-hez mért arányát”.
– tette hozza az elemző.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
