Amint azt halljuk, látjuk, a világban a politikai elit mintegy felfokozott állapotban, hisztérikus hangokat megütve kezeli a Covid-kérdést, beleértve annak minden vetületét, magát a vírust, a lezárásokat és az oltásokat. Dogmákat nyilatkoztatnak ki egy olyan területen, ahol valójában nincs helyük ilyesmiknek. A tudományban nem lehetnek dogmák. Dogmái a kereszténységnek vannak, és ilyen például az élet szentsége, az élet védelme. Nem érdektelen körüljárni ebből kiindulva bizonyos vakcinák etikus vagy kevésbé etikus voltát…
Ezúttal hagyjuk is a szokásos köröket, fókuszáljunk egy, a közbeszédben sokkal kevesebb szerepet kapott kérdésre: morálteológiailag elfogadhatóak-e bizonyos vakcinák? Nem a tudományos hatásfok érdekes jelen írásunkban.
Keresztény szempontból az abortusz bűn, éppolyan gyilkosság, mint akármelyik másik. Tudjuk, hogy a progresszív, liberális ideológiák híveinek e kijelentés vörös posztó, de higgadtan tartsuk magunkat ehhez, mert ez a tételgondolat az, amelyen keresztül átszűrjük most a kérdést, vajon hogyan kell állnia egy hívő kereszténynek ahhoz, ha bizonyos Covid-oltások bizonyíthatóan abortált (megölt) magzatok sejtvonalait használták fel.
Tavalyi év folyamán a Vatikán is állást kellett hogy foglaljon e kérdésben, s a Hittani Kongregáció jegyzékben jegyezte le iránymutatását. A jegyzék „nem a vakcinák biztonságosságát és hatékonyságát akarja véleményezni”, hanem „olyan vakcinák Covid elleni alkalmazásának morális vonatkozásaira reflektál, melyeket két, nem spontán elvetélt magzatból nyert szövetekből származó sejtvonalakból fejlesztettek ki.” Már a Pápai Életvédő Akadémia Dignitas Personae eligazítása kimondja, hogy az elvetélt magzatból nyert szövetekből származó sejtvonalak kutatása „megkülönböztetett felelősséggel” jár, a rosszban való együttműködés lehetősége miatt.
Lényegben kimondják ugyan, hogy az ilyen vakcinák alkalmazása nem jelent szándékos együttműködést az abortuszban, esetünkben, vagyis az abortált magzatok szöveteinek felhasználásával előállított oltások alkalmazásakor a rosszban, vagyis az abortuszban történő nem szándékos, hanem közvetett formájú, pusztán anyagi (materiális) jellegű közreműködésről van szó, viszont, mint hangsúlyozzák, az ilyen típusú vakcinák erkölcsileg törvényes használata önmagában még nem jelentheti az abortusz gyakorlatának akár közvetett legitimációját sem. Sőt, ezen vakcinák törvényes használata nem jelenti, és semmilyen módon nem jelentheti az elvetélt magzatokból származó sejtvonalak használatának erkölcsi jóváhagyását.
Összességében a jegyzék arra szólítja a gyógyszeripari vállalatokat, mind pedig a kormányzati egészségügyi ügynökségeket, hogy állítsanak elő, fogadjanak el, terjesszenek és kínáljanak fel etikailag elfogadható oltásokat, amelyek nem okoznak lelkiismereti problémákat sem az egészségügyi szakembereknek, sem pedig maguknak a beoltandó személyeknek. Tehát igenis elismeri, hogy komoly etikai kétségeket ébresztenek az ilyen vakcinák.
Mindezen túlmenően van még egy igen fontos kitétel, amelyet szeretnek elhallgatni, úgy fogalmaz ugyanis a jegyzék, az oltás általában nem erkölcsi kötelezettség, és ezért önkéntesnek kell lennie.
Tehát a Katolikus Egyház jelen pillanatban is elfogadja legitim erkölcsi aggálynak azt, ha valaki nem kíván olyan vakcinát beadatni, amelyeknél felmerül az esély, hogy abortált magzatok sejtszálait használták fel.
Most pedig lássuk, mi között (nem) választhat az a magyar állampolgár, aki lelkiismereti-világnézeti és/vagy orvosszakmai megfontolásokból elutasítaná az abortált magzatgyermekek sejtvonalainak felhasználásával előállított oltáskészítmények felvételét vagy másoknak történő beadását – fogalmaz Dr. Téglásy Imre életvédő, az Alfa Szövetség elnöke.
Tehát az alábbiak, melyek abortált magzatok sejtvonalait használták fel:
Az alábbiak pedig a nem abortált magzatok sejtvonalait felhasználó vakcinák:
Mint látható, ezek közül egy sem érhető el Magyarországon…
Téglásy igen markánsan fogalmaz továbbá, mikor azt mondja egy hozzánk eljuttatott tanulmányában, hogy:
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
