A fasiszták (sic!) által megölt, megkínzott és elüldözött honfitársaink emlékét méltó módon megőrizni szent, hazafias és alkotmányos kötelezettségünk – jelentette ki Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke vasárnap Szegeden.
A hajdani szegedi téglagyári gettó bejáratánál emelt holokauszt-emlékoszlopnál rendezett megemlékezésen az Ab elnöke azt mondta, a szegediek soha nem feledhetik a jóvátehetetlen veszteséget, hogy a "náci téboly" tömeggyilkosai a város 2700 zsidó polgárát küldték a halálba.
A magyarok bűne az égbe kiált, megbocsáthatatlan, nem lehet rá mentség stb. stb.
"Az embertelen körülmények között meggyilkolt honfitársaink nélkül Szeged soha nem lehet ugyanaz, mint velük lehetett volna. Az ellenük elkövetett bűnök az égbe kiáltanak, emberileg megbocsáthatatlanok, nem lehet rájuk semmiféle mentség" – melegedett bele a kötelező holokausztozásba Sulyok Tamás.
Az Ab elnöke úgy fogalmazott, fájdalmas emlékük legyen örök tanulság a diktatúra minden formája ellen és a demokratikus jogállam mellett. "Kötelességünk fellépni az emberi méltóság elleni legcsekélyebb támadás vagy bármiféle tekintélyelvűségen alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen" – mondta fel az egyenlőségimát.
Fidesz: a magyar kormány büszke Európa második legnagyobb zsidó közösségére, amely nagyban hozzájárul az ország fejlődéséhez
B. Nagy László (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette, Szeged zsidó közössége több száz éves múltra tekint vissza, mindig otthonának érezte a várost.
A politikus felidézte, Szegeden a gettósításra vonatkozó polgármesteri rendeletet 1944. május 17-én adták ki. A zsidók nem hagyhatták el a számukra kijelölt területet, és semmiféle kapcsolatot nem létesíthettek a külvilággal. A zsúfoltságot, az egészségügyi kellékek hiányát és a mind rosszabb élelmezési helyzetet súlyosbította, hogy megszakították a gettó áram- és gázellátását – sorolta a fideszes képviselő a háborús körülmények között igen meglepő tüneteket, bár azt nem tette hozzá, hogy a magyarok eközben a lövészárkok mélyén várták a halált.
Júniusban a vármegye valamennyi zsidóját a téglagyár területére zsúfolták. A gyűjtőtáborból június 25. és 28. között három vonat indult Auschwitzba és Strasshofba. Több mint kétezer szegedi zsidó vált holokauszt áldozatává, további 612-en a munkaszolgálat során vesztették életüket – állította a képviselő.
B. Nagy László leszögezte, a magyar kormány elkötelezett a keresztény-zsidó örökség (ilyen fogalom természetesen továbbra sem létezik – a szerk.) védelme mellett, és büszke az itt élő – Európában a második legnagyobb – zsidó közösségre, amely nagyban hozzájárul az ország fejlődéséhez.
Mazsihisz: "Amelyik nép nem tanul történelmének bűneiből, az saját sorstragédiájának megismétlődését kockáztatja" – egyszer ők is megszívlelhetnék
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke közölte, a deportálások borzalmaira már egyre kevesebb túlélő emlékezik, az országban ma már kevesebb mint négyezren vannak (de ők egyre többen – a szerk.).
A zsidók 1944 Magyarországán nem voltak abban a helyzetben, hogy sorsukat követhessék vagy akár elkerülhessék, őket egy "több évtizedes szegregációs folyamat" ettől megfosztotta – mondta az elnök.
A kisebbségek történelmi sorsa az üldöztetés, ezért az üldözöttek, a menekülők megsegítése a zsidóságon belül nemcsak tórai parancs, hanem közösségi élményen is nyugszik – tudatta Heisler András, csak azt nem tette hozzá, hogy a gójokra mindez nem vonatkozik.
A magyarországi holokauszt folyamata, majd Auschwitz borzalmai után nem lehetett újabb népirtásokat elképzelni sem, aztán mégis: Kambodzsa, a vörös khmerek rémuralma, Ruanda, a szomszédos srebrenicai mészárlás vagy a közelmúltból Aleppó, Damaszkusz és a fundamentalista iszlám állam öldöklése – mondta a Mazsihisz elnöke, mely egy "fasiszta" szájából nyilván holorelativizálás lett volna.
Valaki egyszer azt írta, Auschwitz egyedülállósága nem összehasonlíthatatlanságát, hanem megismételhetetlenségének reményét jelenti. "Ezt a reményt elvesztettük, Európa is megbetegedett, társadalmait újra a gyűlölet hatja át" – panaszkodott az elnök, azt kérve az emlékezőktől, mondják ki: nem kérnek az emberek elleni gyűlöletből, mert az rossz, pusztuláshoz vezet.
Amelyik nép nem tanul történelmének hibáiból vagy bűneiből, az saját sorstragédiájának megismétlődését kockáztatja – hangsúlyozta nyilván a gazdanépnek címezve Heisler András, pedig saját fajtája tényleg sokat tanulhatna ezen szavaiból.
A megemlékezést ún. mártír istentisztelet követte a szegedi új zsinagógában, melyet közel egymilliárd forintunkból újított fel tavaly a "nemzeti-keresztény" Orbán-kormány.
(Kuruc.info – MTI nyomán; képek: )
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
