Az 1935-ös csilizközi árvédelmi és tűzoltónap – egy közösségi siker megelevenedése Szapon

Az 1935-ös csilizközi árvédelmi és tűzoltónap – egy közösségi siker megelevenedése Szapon

A X. Szapi Halásznap nyitónapján, július 10-én, pénteken nemcsak a hagyományőrzés és a közösségi programok kaptak hangsúlyt, hanem a helytörténet is főszerephez jutott. A község kultúrházában Darnai Zsolt, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum történésze tartott gazdagon illusztrált előadást, amely az 1935-ben Szapon megrendezett csilizközi árvédelmi és tűzoltónap történetét idézte fel.

A régió legnagyobb szabású árvízvédelmi gyakorlatának bemutatása mellett az előadó átfogó korrajzot adott a csilizközi önkéntes tűzoltómozgalom kialakulásáról, annak előzményeiről és a két világháború közötti időszak közösségformáló szerepéről is, mindezt értékes korabeli fényképfelvételekkel szemléltetve.

Az előadás előtt Mézes Vivien, a Csemadok Szapi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket és az est előadóját, Darnai Zsolt történészt, röviden ismertetve az előadás tematikáját, valamint a szerző Csallóközi sztorik a múltból című kötetének új kiadását is. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitásaként ezt követően Horváth Piroska Duna című versének részlete hangzott el.

Az előadás kezdetén Darnai Zsolt megemlékezett a két nappal korábban elhunyt Géczy Jenőről, a Csallóközi Múzeum egykori munkatársáról, képzőművészről, aki meghatározó és közkedvelt alakja volt a múzeum tárlatvezetéseinek. A jelenlévők egyperces néma főhajtással tisztelegtek emléke előtt.

Előadása első felében a Csallóközi Múzeum történésze átfogó történeti áttekintést adott a Csilizköz árvízvédelmének és önkéntes tűzoltómozgalmának kialakulásáról.

Ismertette, hogy

a térség lakói évszázadokon keresztül küzdöttek a Duna árvizeivel és a belvizek okozta károkkal, ezért már a középkortól kezdve különféle gátépítési, vízelvezetési és árvízvédelmi megoldásokkal próbálták megóvni településeiket.

Mint hangsúlyozta, az árvíz elleni védekezés nem csupán műszaki kérdés volt, hanem a helyi közösségek összefogásának egyik legfontosabb megnyilvánulása is.

Az előadó ezt követően bemutatta a csilizközi önkéntes tűzoltóegyletek megszületésének történetét.

Kiemelte, hogy

a XIX. század végére valamennyi csilizközi településen létrejöttek a szervezetek, amelyek nemcsak a tűzesetek során, hanem az árvízi védekezésben is kulcsszerepet vállaltak.

Rámutatott arra is, hogy az I. világháborút és a trianoni határváltozásokat követően ugyan új állami keretek között kellett folytatniuk tevékenységüket, a több évtized alatt felhalmozott szakmai tapasztalat és az egymásra utaltságból fakadó együttműködés változatlanul megmaradt.

Hírdetés

Előadásában több korabeli személyiséget, szervezőt és tűzoltóvezetőt is bemutatott, érzékletes korrajzot rajzolva a két világháború közötti Csilizközről.

Az előadás második felében Darnai Zsolt az 1935. augusztus 18-án Szapon megrendezett csilizközi árvédelmi és tűzoltónap történetét elevenítette fel, amelyet a korabeli sajtó is a térség egyik legjelentősebb eseményeként tartott számon.

Ismertette, hogy

a hónapokon át szervezett nagyszabású gyakorlaton a hét csilizközi község önkéntes tűzoltói mellett számos járási és országos tűzoltóvezető vett részt, de jelen volt a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége is, amely helyszíni közvetítést sugárzott az eseményről.

Az előadó azt is kiemelte, hogy a rendezvényt már hetekkel korábban több magyar és szlovák nyelvű lap hirdette, a tudósítások pedig országos figyelmet irányítottak Szapra.

Az előadás leglátványosabb részét az a közel kilencven felvételből álló korabeli fényképsorozat jelentette, amelynek segítségével Darnai Zsolt szinte lépésről lépésre rekonstruálta a gyakorlat eseményeit.

A hallgatóság megismerhette a vendégek ünnepélyes fogadását, a díszmenetet, a korabeli tűzoltók és szamaritánusok jellegzetes egyenruháit, valamint a magyaros népviseletbe öltözött helyieket is.

A történész részletesen ismertette az egyes gyakorlati elemeket: a vízbe került emberek és gyermekek mentését, az élő állatok kimentését, a szükséggátak építését és megerősítését, az átszakadt töltés helyreállításának bemutatását, a tutaj- és pallóépítést, valamint a vízen kialakított építmény oltását is.

A korabeli felvételek nemcsak a gyakorlat szakmai színvonalát, hanem a több ezres közönség jelenlétét és a rendezvény közösségi jelentőségét is hitelesen érzékeltették.

Előadása zárásaként Darnai Zsolt arra is kitért, miként lehet a mai technológia segítségével új nézőpontból szemlélni a csaknem kilenc évtizedes felvételeket. A mesterséges intelligencia alkalmazásával készült színezett változatok érzékletesebb képet adhatnak a korabeli viseletekről és hangulatról, ugyanakkor – mint megjegyezte – ezek nem tekinthetők minden részletükben hiteles rekonstrukciónak.

Néhány esetben ugyanis a program pontatlanul azonosította az egyenruhák típusát és színeit, ami jól mutatja, hogy a modern technológia értékes segítséget nyújthat a történeti kutatásban, ám nem helyettesítheti a levéltári források, a tárgyi emlékek és a szakmai kutatómunka alapos összevetését.

Ezt követően Darnai Zsolt röviden bemutatta a Csallóközi Múzeum gondozásában a közelmúltban megjelent kiadványokat, köztük saját, Csallóközi sztorik a múltból című kötetének bővített kiadását is. A helytörténeti írásokat tartalmazó könyvet a résztvevők a helyszínen megvásárolhatták, a szerző pedig készséggel dedikálta is az érdeklődők példányait.

Az előadást követően Miklós Ferenc, Szap község polgármestere köszönetet mondott Darnai Zsoltnak, a Csallóközi Múzeum történészének a színvonalas és információkban gazdag előadásért, majd kifejezte elismerését, hogy kilencvenegy évvel ezelőtt a csallóközi szapiak több ezer fős, nagyszabású rendezvényt tudtak megszervezni.

A község elöljárója egyúttal köszönetét fejezte ki a megjelent önkéntes tűzoltó testületeknek és a közreműködő intézményeknek, hangsúlyozta a múlt iránti tiszteletet és a hagyományok ápolásának fontosságát, majd jó szórakozást kívánt a X. Szapi Halásznap további programjaihoz.

Az előadást követően az érdeklődők megtekinthették a Komáromi Jókai Színház művészeinek nagysikerű, Komámasszony hol a stukker című vígjátékát, másnap pedig folytatódott a programsorozat, amely mások mellett hagyományos halászlélfőző versennyel, látványkonyhával, lovas kocsizással, koncertekkel és számos más vonzó programmal várta a látogatókat a falu központjában.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »