MTI nyomán
A minszki fegyverszünet értelmében legkésőbb tavaly év végéig önrendelkezést kellett volna adni Donyecknak és Luhanszknak. Ehelyett Porosenkó „Ukrajna visszatérést” tervezi a régióba – ami a harcok kiújulása nélkül nehezen elsz elképzelhető.
Már 2016-ban helyre kell állítani az ukrán állam fennhatóságát a Donyec-medencében – szögezte le Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön Kijevben, idén tartott első sajtóértekezletén.
Hozzáfűzte, hogy az idei esztendőre két alapvető célt jelölt meg, amelyet államfőként meg kíván valósítani: a béketeremtést és „Ukrajna visszatérését” a Donyec-medencébe.
Porosenko hangsúlyozta: Kijev „megdönthetetlen bizonyítékokkal” – videó- és műholdfelvételekkel rendelkezik -, amelyek igazolják, hogy az orosz fegyveres erők tagjai, illetve haditechnikai eszközök haladtak át Ukrajnába a két ország közti határon. Ezért ismételten követelte, hogy Oroszország haladéktalanul vonja ki katonáit és fegyvereit a Donyec-medencéből, jelezve, hogy ez és a „közbiztonság megteremtése” előfeltétele a politikai rendezésnek a kelet-ukrajnai térségben.
Autonómia helyett vérontás
Hogy ezt hogyan képzeli el, nem részletezte, ám vérontás nélkül ez aligha képzelhető el. Nem túl valószínű ugyanis, hogy Donyeck és Luhanszk önként, békésen térjen vissza annak az Ukrajnának a fennhatósága alá, amelynek kormánya és parlamentje hallani sem akar a két régió autonómiájáról. Annak ellenére sem, hogy ez a tavaly februárban megkötött minszki fegyverszünet feltételei közöt is szerepelt. Az alkotmányt 2015 végéig kellett volna módosítani, úgy, hogy abban Donyeck és Luhanszk „speciális státusa” biztosítva legyen. Ez a mai napig nem történt meg.
Az Oroszországhoz csatolt Krím ukrajnai áramellátásáról szólva leszögezte, hogy ha a szerződésben a félsziget Ukrajna részeként szerepel, akkor nincs akadálya a villamosenergia-szállításnak. „Az álláspontom teljesen világos és érthető: a Krímben ukrán állampolgárok élnek, akiknek semmilyen módon nem akarjuk megnehezíteni az életüket. Aláírjuk a megállapodást és szállítunk áramot, de a szerződésben a félszigetre az +ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság+ megnevezésnek kell állnia” – mondta.
Közölte, hogy a Krím „orosz megszállásának” megszüntetése is éppúgy prioritás marad, mint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezése. „A félsziget státusának rendezésére a nemzetközi mechanizmusok közül optimálisnak látunk egy Genf Plusz formátumot, amelyben javasoljuk európai uniós partnereink, az Egyesült Államok és talán a budapesti memorandum (köztük Oroszország) aláíróinak részvételét” – fogalmazott Porosenko.
Kijelentette, Ukrajna nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal arról, hogy átalakítsák a posztjáról eltávolított Viktor Janukovics volt elnöknek ukrán eurókötvény-vásárlással nyújtott hárommilliárd dolláros orosz hitelt. Kijev ugyanakkor továbbra sem enged abból az álláspontjából, hogy Moszkvával nem állapodik meg kedvezőbb feltételekben, mint azokkal a nyugati magánhitelezőkkel, akikkel már egyezségre jutott. Porosenko szerint a Kreml „átpolitizálja” a hitel rendezésének kérdését.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
