Nem ül össze a nemzetbiztonsági bizottság azután, hogy külföldi hatóságok terrorizmus miatt keresett személyek adatait közölték a magyar bevándorlási hivatallal. Csak hétfőn egyébként újabb 1200 ember érkezett Szerbia felől illegálisan hazánkba, és egyre nő az Ausztriából hozzánk visszatoloncoltak száma is.
Nem kell azonnal összehívni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát amiatt, hogy külföldi hatóságok terrorizmus gyanúja miatt keresettek adatait juttatták el a magyar bevándorlási hivatalhoz – tudta meg lapunk a testület MSZP-s elnökétől. Molnár Zsolt a Magyar Nemzet megkeresésére felidézte, hogy soron kívül tájékozódott az ügyben a Belügyminisztériumnál, ám a kapott válaszról konkrét részleteket nem árulhatott el. Annyit mondott, hogy mind a Terrorelhárítási Központ, mind a bevándorlási hivatal, mind pedig a rendőrség végzi a dolgát. A bizottság legközelebbi rendes, várhatóan szeptember közepén esedékes ülésén viszont biztosan szóba kerül majd a kérdés. A Napi Gazdaság számolt be arról július végén, hogy tíz, terrorizmussal gyanúsítható személy adatait, fényképeit, útleveleinek másolatát juttatták el a bevándorlási hivatal munkatársainak egy zárt hálózaton keresztül, hogy azonnal jelezzék, ha munkájuk során találkoznak az illetőkkel.
Ausztriából is egyre többen érkeznek
Az Országos Rendőr-főkapitányság közben az MTI kérdésére közölte, hogy idén már hétszer több Ausztriában elfogott illegális bevándorlót vettek át, mint egy évvel korábban. Az év első hónapjában ugyanis 732 embert toloncoltak vissza hozzánk szomszédunktól, míg tavaly ugyanekkor ez a szám 111 volt. A kormány az elmúlt hónapokban számtalanszor kifejtette, hogy Magyarország harapófogóba került, hiszen dél felől az illegális határátlépők jönnek, míg nyugatról visszatoloncolják azokat a bevándorlókat, akiket nálunk regisztráltak először.
Repülőre is ültethetőek
Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunkat arról tájékoztatta, hogy Magyarország is visszatoloncolhatja – többek között – azokat a külföldieket, akiknek a menedékjogi kérelmét elutasították. Őket azon országok területére küldik, amelyekkel hatályos visszafogadási egyezményünk van. Hangsúlyozták azt is, hogy visszatoloncolni csak olyan országba lehet, ahol nem áll fenn valamilyen tilalmi ok, például nincs üldöztetés, és maradéktalanul betartják az alapvető emberi jogokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar hatóságok kérelemmel élnek a „visszafogadó országhoz”, amely ezt általában néhány nap alatt elbírálja. Ha elfogadó választ küld, akkor a rendőrség autóval elviszi az érintetett az átadásra kijelölt határátkelőhelyre, és ott átadja a fogadó ország rendőreinek. Légi úton is működik a visszatoloncolás, abban az esetben a bevándorlási hivatal munkatársai menetrend szerinti járaton – adott esetben rendőri kísérettel – vagy bérelt charterjáraton ugyancsak rendőri kísérettel viszik a külföldit a fogadó országba, és annak repülőterén adják át az ottani hatóságnak.
Augusztustól egyébként a magyar jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a hozzánk biztonságos harmadik országból érkezők menedékkérelmét gyorsított eljárásban, tizenöt napon belül elbírálhassák. Ezekről az országokról a kormány listát is készített, amelyre felkerült – egyebek között – Szerbia is.
A Szerbia felől tapasztalható migrációs nyomás egyébként nem enyhül. Hétfőn ismét több mint 1200 határsértőt fogtak el, legtöbbjüket ezúttal is Csongrád megyében. Ott 42 csoportban, összesen 1199 illegális bevándorlóval – köztük 205 gyermekkel – szemben intézkedtek a rendőrök és polgárőrök közösen.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
