A parlament csütörtökön elfogadta az igazságügyi minisztérium által kidolgozott új polgári törvénykönyvet. A szabályozás a magánjogi viszonyok lehető legszélesebb körét foglalja egységes keretbe, hogy áttekinthetőbbé és következetesebbé tegye a jogrendszert. Az új törvénykönyv a tervek szerint 2027. július 1-jén lép hatályba.
A minisztérium szerint az eddigi, 1964-ben elfogadott polgári törvénykönyv tartalmát alapvetően meghatározta keletkezésének korszaka. A szocialista életviszonyokhoz igazodó szabályozás szűk teret hagyott az egyéni döntéseknek, és számos hagyományos jogintézményt figyelmen kívül hagyott.
Bár az évtizedek során több hiányosságát kijavították, a tárca úgy véli, hogy a törvénykönyv sok tekintetben továbbra is csak az alapvető, tipikus esetek rendezésére alkalmas. A mai társadalmi és gazdasági viszonyok összetettségéhez ezért már nem elegendő.
Az új törvénykönyv hét részből áll. Az első az általános jogintézményeket szabályozza: meghatározza többek között a magánjogi viszonyok tárgyát, egységes, hároméves általános elévülési időt vezet be, és egyszerűsíti a képviselet szabályait.
A második rész pontosítja a természetes személyekre és a gondnokságra vonatkozó rendelkezéseket. Megteremti a jogi személyek általános szabályozását is, amely a minisztérium szerint a gazdasági társaságok kivételével eddig hiányzott.
A harmadik rész a házastársak vagyoni viszonyait rendezi, alapvetően a jelenlegi szabályozást követve. Bevezeti a „házastársi vagyonközösség” – szlovákul spoločné imanie manželov – fogalmát. A tárca szerint ez pontosabban fejezi ki a jogintézmény tartalmát és lényegét, mint a korábbi, házastársak osztatlan közös tulajdonára utaló elnevezés.
A negyedik rész a kötelmi joggal foglalkozik. Olyan jogintézményeket is szabályoz, amelyeket a gyakorlatban már alkalmaztak, de törvényi rendezésük hiánya jogbizonytalanságot okozott. Emellett tisztáz több vitás kártérítési kérdést, és rendelkezik a közvetett károsultak nem vagyoni sérelmeinek megtérítéséről is.
Egységesíti a polgári és a kereskedelmi jogi szabályokat, megszüntetve például az adásvételi és a vállalkozási szerződések párhuzamos szabályozását.
Az ötödik rész a dologi jogokat, ezen belül például a birtoklás szabályait rendezi.
A hatodik rész az öröklési jogot újítja meg. Bővíti a halál esetére szóló jognyilatkozatok körét, bevezeti az öröklési szerződést, valamint új jogintézményként a hagyományt, a meghagyást és a hagyatékkezelőt. Változnak a végrendeletre, a kitagadásra és a kötelesrészre jogosult örökösökre vonatkozó szabályok is.
A hetedik rész a közös, átmeneti, záró és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
A képviselők az ellenzéki KDH két módosító javaslatát is elfogadták: ezek a zálogjogot terhelő további zálogjog, valamint a magánalap intézményét vezetik be. Az „elektronikus személyre” vonatkozó másik KDH-s módosítást a parlament elutasította.
SZE/Felvidék.ma/TASR
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
