Hátrányos helyzetű romákról készült átfogó kutatás Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken idén tavasszal. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő megbízásából a Kutatópont Kft. 4500 fős mintán vizsgálta a magyarlakta területeken élő roma családok identitását, szociális és munkaerőpiaci helyzetét. A Romaság – határok nélkül II. projekt kutatási eredményeit Szegeden szakmai konferencián mutatták be június 23-án.
A kérdőíves kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek több mint 80 százaléka magyar anyanyelvűnek tekinti magát. A magyar anyanyelvűség mellett összetett nemzeti identitásokat találtak a kutatók. A magyarországi megkérdezettek több mint fele, Erdélyben 44 százaléka, míg a Felvidéken 31 százaléka mondja elsősorban magyarnak magát. A magyar önazonosság mellett erős roma öntudat jellemzi a válaszadókat. Az anyaországi megkérdezettek 42 százaléka elsősorban romának vallja magát. A külhoni régiókban a helyzet még összetettebb. Kifejezetten romának az erdélyi megkérdezettek 15 százaléka, magyar cigánynak 30 százaléka, míg román cigánynak két százaléka sorolja magát. A Felvidéken kifejezetten romának 32 százalék, magyar cigánynak 27 százalék, míg szlovák cigánynak 1 százalékuk tekinti magát.
Lakhatási körülményeiket tekintve összességében nem mondhatók elégedetlennek, mivel az 1-től 5-ig terjedő skálán az átlagos elégedettség 3,5 körül alakul. A magyarországiak közel fele elégedett vagy teljes mértékben elégedett az életével mostanában, hasonlóképpen az erdélyiekhez. A Felvidéken ez valamivel alacsonyabb.
Pozitív eredménynek tekinthető, hogy személyes helyzetük javítását leginkább a munkapiactól várják a válaszadók, és csak másodsorban számítanak az állam vagy az önkormányzatok támogatására.
A megkérdezett vállalkozások harmada-fele alkalmazott már roma származású munkavállalót. Az érintett cégek többnyire elégedettek a munkájukkal. Az alacsony iskolai végzettségű romák foglalkoztatását csak némileg segítik elő a különböző ösztönző programok (bértámogatás, képzés). A munkaerő-felvétel fő forrásai mindhárom régióban az informális csatornák, ezért egy potenciális munkavállaló számára elsősorban a közvetlen ajánlás számít.
(Csermák Zoltán)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
